// 2025. augusztus 31., vasárnap // Erika, Bella

A román sajtó felidézi a Magyar Autonóm Tartományt

// HIRDETÉS

Persze csak amolyan Wikipédia-színvonalon. És el lehet gondolkodni azon, miért fedezték fel a spanyolviaszt pont most.

1952 és 1968 között Románia közepén létezett egy szovjet mintára létrehozott magyar autonóm tartomány. Ezt a kísérletet a kommunista diktátor, Sztálin kényszerítette ki a budapesti kommunista vezetők nyomására. A romániai rezsim ezt a helyzetet arra használta fel, hogy megpróbálja megoldani az erdélyi magyar kérdést. (Hehe, ez a nap vicce, de hát végül is megoldotta – a szerk.)

Romániában 1950-ben került sor az első világháború utáni,

szovjet mintára végrehajtott közigazgatási átrendezésre.

Ennek megfelelően az 58 megyéből 28 tartomány és 177 rajon lett. Két évvel később, a törvény módosításával hajtották végre e rendszer első átrendezését, melynek nyomán a volt Maros és Sztálin régiók tíz járásának összevonásával létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt. A döntésre egy Moszkva által kikényszerített alkotmány nyomán került sor, a diktátor Sztálin ugyanis engedett a budapesti nyomásoknak. (Ez a nap másik vicce. El bírják képzelni, hogy a magyarok nyomást gyekorolnak Sztálinra? – a szerk.)

A Magyar Autonóm Tartomány 1960-ig létezett ebben a formában. Marosvásárhely volt a régió központja, területe pedig nagyjából a jelenlegi Kovászna és Hargita megyéket, valamint Maros megye keleti részét foglalta magába. A régió területe körülbelül 13.550 km2, lakossága pedig kb. 730.000 fő volt, többségében magyar. A román és a magyar volt a régió hivatalos nyelve. Az 1956-os népszámlálás szerint a lakosság 77,3 százaléka magyar (székely), 20,1 százaléka román, 1,5 százaléka roma, 0,4 százaléka német és 0,4 százaléka zsidó volt.

„A Magyar Autonóm Régió létrehozása egyszerű politikai kísérlet volt, mellyel a román hatóságok a szovjet módszer alkalmazásával próbálták megoldani a nemzeti kérdést. Egy

valódi közigazgatási-területi és kulturális autonómia illúzióját nyújtva

a magyar kisebbségnek a székely régióban, a román hatóságok 1953-ig a Magyar Népi Szövetség által a térség lakóira gyakorolt befolyása révén akarták ellenőrzésük alatt tartani ezt a kisebbséget. A Szövetség feloszlatása és a magyaroknak a PMR-be (Partidul Muncitoresc Român – Román Munkáspárt – a szerk.) történt beolvasztása után a pártvezetőség arra igyekezett rábírni a magyar értelmiséget, hogy alávesse magát a kommunista politikának, azt remélve, hogy ezáltal megerősíti a befolyását és politikai ellenőrzését a térségben. Semmi esetre sem akarta megengedni a magyar kisebbségnek, hogy igazi politikai és területi autonómiával rendelkezzen, mert nem akarta megkockáztatni a régió kikerülését ellenőrzése alól. Ez a politikai mentalitás tökéletesen beleillik a szovjet modellbe, melyet a Moszkva befolyási szférájába tartozó népi demokráciák egyike sem mert figyelmen kívül hagyni”, írja prof. Claudia Tişe Közigazgatás és politika a Magyar Autonóm Régióban (1952–1968) (Administraţie şi politică în Regiunea Autonomă Maghiară (1952–1968)) című könyvében.

 

 

Egy újabb átszervezésre 1960-ban került sor, amikor elfogadták az új elnevezést, a Maros–Magyar Autonóm Tartományt. Két, 1952-ig Maros tartományhoz tartozó, zömmel románok által lakott rajont (Marosludas és Dicsőszentmárton) Kolozs tartományból a Maros-Magyar Autonóm Tartományba helyeztek át. Ezen kívül két zömmel magyar lakosságú rajont (Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy), melyek 1950–1952-ig Sztálin tartományhoz tartoztak, Brassó tartomány kapott meg. Ezekkel a módosításokkal a magyar lakosság aránya 77,3 százalékról 62,2 százalékra csökkent.

„A Magyar Autonóm Tartomány létrehozását eltérően fogadta a térségbeli lakosság. Az ottani románok számára ez olyan közigazgatási struktúra volt, mely veszélyeztethette megszokott életmódjukat. Attól tartottak, hogy az új magyar helyi közigazgatási vezetés hatalomba kerülésével

a román lakosságot ki fogják szorítani

a régió politikai és társadalmi életéből. Az új autonómiát fenntartásokkal fogadták a térségbeli, bizonyos magyar értelmiségi körök által terjesztett nacionalista megnyilvánulások miatt, melyek azt remélték, hogy politikai autonómiává változtathatják a kulturális és közigazgatási autonómiát. Létezett egy olyan félelem, hogy a térség a román politikai közigazgatástól független magyar régióvá változhat”, állítja még Claudia Tişe. A történész szerint Magyarország és Románia bel- és külpolitikáját a térségbeli szovjet érdekek határozták meg és koordinálták, Moszkva pedig azt követelte a két államtól, hogy diplomatikusan, a szovjet modell alkalmazásával oldják meg nézeteltéréseiket.

 

 

A Maros–Magyar Autonóm Tartományt az 1968 februárjában elfogadott új területi átrendezéssel számolták fel. Ezt az új bukaresti vezető, Nicolae Ceauşescu készítette elő már 1965-ben, az új alkotmány elfogadásával. „Nicolae Ceauşescu elképzelése szerint a kulturális és regionális autonómia szovjet modellje 1965 után már nem volt életképes a román politikai és nemzeti rendszer számára. Ő más szemszögből közelítette meg a nemzeti kérdést, elhatárolódva Gheorghe Gheorghiu-Dej sztálinizmusától. Úgy vélekedett, hogy

meg kell szüntetni a Magyar Autonóm Tartományt,

a nemzeti kisebbségeket pedig a román nemzeti és állami egység keretében asszimilálni kell. Az 1965-ös alkotmányt úgy alakították ki, hogy abban szerepeljen a hazai kisebbségek minden kulturális és nemzeti igénye. Igaz, hogy az sem szavatolta a teljes körű alkalmazásukat. Ennek ellenére, Romániában létezett magyar nyelvű oktatás és kultúra, kétnyelvűség az állami intézményekben ott, ahol zömmel magyarok éltek”, állítja Claudia Tişe.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!
Főtér

Hogy ki az erdélytolvaj, azt én mondom meg!

Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?

Visszabontják a vadonatúj ferdekábeles híd egyes elemeit, hogy 1500 tonnával csökkentsék a súlyát
Krónika

Visszabontják a vadonatúj ferdekábeles híd egyes elemeit, hogy 1500 tonnával csökkentsék a súlyát

A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.

Újabb külföldi motorosra támadt rá egy medve a Transzfogarasi úton – hírek vasárnap
Főtér

Újabb külföldi motorosra támadt rá egy medve a Transzfogarasi úton – hírek vasárnap

További híreink: a PSD nagyon nem ért egyet az állami szektort is érintő nadrágszíj-intézkedésekkel, és hiába adott ki pompás oktatóvideót a témában a rendőrség, mégis menyasszonyra lőtt egy férfi.

Csak a csupasz gerendák tűnnek elő a nagy füstből – tűz Csíkszentkirályon
Székelyhon

Csak a csupasz gerendák tűnnek elő a nagy füstből – tűz Csíkszentkirályon

Csűrrel összeépült kis ház gyúlt ki csütörtökön Csíkszentkirályon.

Sürgősségi rendelettel drágította meg a kormány az útdíjat
Krónika

Sürgősségi rendelettel drágította meg a kormány az útdíjat

Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.

Gépjármű és szekér ütközött, egy ember életét vesztette
Székelyhon

Gépjármű és szekér ütközött, egy ember életét vesztette

Halálos baleset történt Maroskecén csütörtök este tíz óra előtt. Az ütközésben többen megsérültek, egy személy elhunyt. A baleset miatt a forgalmat teljesen lezárták – közölte a Maros megyei tűzoltóság.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?

Szántai János

Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.

Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben

Sánta Miriám

A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.

A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?

Szántai János

Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.

// HIRDETÉS