Persze csak amolyan Wikipédia-színvonalon. És el lehet gondolkodni azon, miért fedezték fel a spanyolviaszt pont most.
1952 és 1968 között Románia közepén létezett egy szovjet mintára létrehozott magyar autonóm tartomány. Ezt a kísérletet a kommunista diktátor, Sztálin kényszerítette ki a budapesti kommunista vezetők nyomására. A romániai rezsim ezt a helyzetet arra használta fel, hogy megpróbálja megoldani az erdélyi magyar kérdést. (Hehe, ez a nap vicce, de hát végül is megoldotta – a szerk.)
Romániában 1950-ben került sor az első világháború utáni,
Ennek megfelelően az 58 megyéből 28 tartomány és 177 rajon lett. Két évvel később, a törvény módosításával hajtották végre e rendszer első átrendezését, melynek nyomán a volt Maros és Sztálin régiók tíz járásának összevonásával létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt. A döntésre egy Moszkva által kikényszerített alkotmány nyomán került sor, a diktátor Sztálin ugyanis engedett a budapesti nyomásoknak. (Ez a nap másik vicce. El bírják képzelni, hogy a magyarok nyomást gyekorolnak Sztálinra? – a szerk.)
A Magyar Autonóm Tartomány 1960-ig létezett ebben a formában. Marosvásárhely volt a régió központja, területe pedig nagyjából a jelenlegi Kovászna és Hargita megyéket, valamint Maros megye keleti részét foglalta magába. A régió területe körülbelül 13.550 km2, lakossága pedig kb. 730.000 fő volt, többségében magyar. A román és a magyar volt a régió hivatalos nyelve. Az 1956-os népszámlálás szerint a lakosság 77,3 százaléka magyar (székely), 20,1 százaléka román, 1,5 százaléka roma, 0,4 százaléka német és 0,4 százaléka zsidó volt.
„A Magyar Autonóm Régió létrehozása egyszerű politikai kísérlet volt, mellyel a román hatóságok a szovjet módszer alkalmazásával próbálták megoldani a nemzeti kérdést. Egy
a magyar kisebbségnek a székely régióban, a román hatóságok 1953-ig a Magyar Népi Szövetség által a térség lakóira gyakorolt befolyása révén akarták ellenőrzésük alatt tartani ezt a kisebbséget. A Szövetség feloszlatása és a magyaroknak a PMR-be (Partidul Muncitoresc Român – Román Munkáspárt – a szerk.) történt beolvasztása után a pártvezetőség arra igyekezett rábírni a magyar értelmiséget, hogy alávesse magát a kommunista politikának, azt remélve, hogy ezáltal megerősíti a befolyását és politikai ellenőrzését a térségben. Semmi esetre sem akarta megengedni a magyar kisebbségnek, hogy igazi politikai és területi autonómiával rendelkezzen, mert nem akarta megkockáztatni a régió kikerülését ellenőrzése alól. Ez a politikai mentalitás tökéletesen beleillik a szovjet modellbe, melyet a Moszkva befolyási szférájába tartozó népi demokráciák egyike sem mert figyelmen kívül hagyni”, írja prof. Claudia Tişe Közigazgatás és politika a Magyar Autonóm Régióban (1952–1968) (Administraţie şi politică în Regiunea Autonomă Maghiară (1952–1968)) című könyvében.
Egy újabb átszervezésre 1960-ban került sor, amikor elfogadták az új elnevezést, a Maros–Magyar Autonóm Tartományt. Két, 1952-ig Maros tartományhoz tartozó, zömmel románok által lakott rajont (Marosludas és Dicsőszentmárton) Kolozs tartományból a Maros-Magyar Autonóm Tartományba helyeztek át. Ezen kívül két zömmel magyar lakosságú rajont (Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy), melyek 1950–1952-ig Sztálin tartományhoz tartoztak, Brassó tartomány kapott meg. Ezekkel a módosításokkal a magyar lakosság aránya 77,3 százalékról 62,2 százalékra csökkent.
„A Magyar Autonóm Tartomány létrehozását eltérően fogadta a térségbeli lakosság. Az ottani románok számára ez olyan közigazgatási struktúra volt, mely veszélyeztethette megszokott életmódjukat. Attól tartottak, hogy az új magyar helyi közigazgatási vezetés hatalomba kerülésével
a régió politikai és társadalmi életéből. Az új autonómiát fenntartásokkal fogadták a térségbeli, bizonyos magyar értelmiségi körök által terjesztett nacionalista megnyilvánulások miatt, melyek azt remélték, hogy politikai autonómiává változtathatják a kulturális és közigazgatási autonómiát. Létezett egy olyan félelem, hogy a térség a román politikai közigazgatástól független magyar régióvá változhat”, állítja még Claudia Tişe. A történész szerint Magyarország és Románia bel- és külpolitikáját a térségbeli szovjet érdekek határozták meg és koordinálták, Moszkva pedig azt követelte a két államtól, hogy diplomatikusan, a szovjet modell alkalmazásával oldják meg nézeteltéréseiket.
A Maros–Magyar Autonóm Tartományt az 1968 februárjában elfogadott új területi átrendezéssel számolták fel. Ezt az új bukaresti vezető, Nicolae Ceauşescu készítette elő már 1965-ben, az új alkotmány elfogadásával. „Nicolae Ceauşescu elképzelése szerint a kulturális és regionális autonómia szovjet modellje 1965 után már nem volt életképes a román politikai és nemzeti rendszer számára. Ő más szemszögből közelítette meg a nemzeti kérdést, elhatárolódva Gheorghe Gheorghiu-Dej sztálinizmusától. Úgy vélekedett, hogy
a nemzeti kisebbségeket pedig a román nemzeti és állami egység keretében asszimilálni kell. Az 1965-ös alkotmányt úgy alakították ki, hogy abban szerepeljen a hazai kisebbségek minden kulturális és nemzeti igénye. Igaz, hogy az sem szavatolta a teljes körű alkalmazásukat. Ennek ellenére, Romániában létezett magyar nyelvű oktatás és kultúra, kétnyelvűség az állami intézményekben ott, ahol zömmel magyarok éltek”, állítja Claudia Tişe.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.