// 2025. június 26., csütörtök // János, Pál

A román sajtó felidézi a Magyar Autonóm Tartományt

// HIRDETÉS

Persze csak amolyan Wikipédia-színvonalon. És el lehet gondolkodni azon, miért fedezték fel a spanyolviaszt pont most.

1952 és 1968 között Románia közepén létezett egy szovjet mintára létrehozott magyar autonóm tartomány. Ezt a kísérletet a kommunista diktátor, Sztálin kényszerítette ki a budapesti kommunista vezetők nyomására. A romániai rezsim ezt a helyzetet arra használta fel, hogy megpróbálja megoldani az erdélyi magyar kérdést. (Hehe, ez a nap vicce, de hát végül is megoldotta – a szerk.)

Romániában 1950-ben került sor az első világháború utáni,

szovjet mintára végrehajtott közigazgatási átrendezésre.

Ennek megfelelően az 58 megyéből 28 tartomány és 177 rajon lett. Két évvel később, a törvény módosításával hajtották végre e rendszer első átrendezését, melynek nyomán a volt Maros és Sztálin régiók tíz járásának összevonásával létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt. A döntésre egy Moszkva által kikényszerített alkotmány nyomán került sor, a diktátor Sztálin ugyanis engedett a budapesti nyomásoknak. (Ez a nap másik vicce. El bírják képzelni, hogy a magyarok nyomást gyekorolnak Sztálinra? – a szerk.)

A Magyar Autonóm Tartomány 1960-ig létezett ebben a formában. Marosvásárhely volt a régió központja, területe pedig nagyjából a jelenlegi Kovászna és Hargita megyéket, valamint Maros megye keleti részét foglalta magába. A régió területe körülbelül 13.550 km2, lakossága pedig kb. 730.000 fő volt, többségében magyar. A román és a magyar volt a régió hivatalos nyelve. Az 1956-os népszámlálás szerint a lakosság 77,3 százaléka magyar (székely), 20,1 százaléka román, 1,5 százaléka roma, 0,4 százaléka német és 0,4 százaléka zsidó volt.

„A Magyar Autonóm Régió létrehozása egyszerű politikai kísérlet volt, mellyel a román hatóságok a szovjet módszer alkalmazásával próbálták megoldani a nemzeti kérdést. Egy

valódi közigazgatási-területi és kulturális autonómia illúzióját nyújtva

a magyar kisebbségnek a székely régióban, a román hatóságok 1953-ig a Magyar Népi Szövetség által a térség lakóira gyakorolt befolyása révén akarták ellenőrzésük alatt tartani ezt a kisebbséget. A Szövetség feloszlatása és a magyaroknak a PMR-be (Partidul Muncitoresc Român – Román Munkáspárt – a szerk.) történt beolvasztása után a pártvezetőség arra igyekezett rábírni a magyar értelmiséget, hogy alávesse magát a kommunista politikának, azt remélve, hogy ezáltal megerősíti a befolyását és politikai ellenőrzését a térségben. Semmi esetre sem akarta megengedni a magyar kisebbségnek, hogy igazi politikai és területi autonómiával rendelkezzen, mert nem akarta megkockáztatni a régió kikerülését ellenőrzése alól. Ez a politikai mentalitás tökéletesen beleillik a szovjet modellbe, melyet a Moszkva befolyási szférájába tartozó népi demokráciák egyike sem mert figyelmen kívül hagyni”, írja prof. Claudia Tişe Közigazgatás és politika a Magyar Autonóm Régióban (1952–1968) (Administraţie şi politică în Regiunea Autonomă Maghiară (1952–1968)) című könyvében.

 

 

Egy újabb átszervezésre 1960-ban került sor, amikor elfogadták az új elnevezést, a Maros–Magyar Autonóm Tartományt. Két, 1952-ig Maros tartományhoz tartozó, zömmel románok által lakott rajont (Marosludas és Dicsőszentmárton) Kolozs tartományból a Maros-Magyar Autonóm Tartományba helyeztek át. Ezen kívül két zömmel magyar lakosságú rajont (Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy), melyek 1950–1952-ig Sztálin tartományhoz tartoztak, Brassó tartomány kapott meg. Ezekkel a módosításokkal a magyar lakosság aránya 77,3 százalékról 62,2 százalékra csökkent.

„A Magyar Autonóm Tartomány létrehozását eltérően fogadta a térségbeli lakosság. Az ottani románok számára ez olyan közigazgatási struktúra volt, mely veszélyeztethette megszokott életmódjukat. Attól tartottak, hogy az új magyar helyi közigazgatási vezetés hatalomba kerülésével

a román lakosságot ki fogják szorítani

a régió politikai és társadalmi életéből. Az új autonómiát fenntartásokkal fogadták a térségbeli, bizonyos magyar értelmiségi körök által terjesztett nacionalista megnyilvánulások miatt, melyek azt remélték, hogy politikai autonómiává változtathatják a kulturális és közigazgatási autonómiát. Létezett egy olyan félelem, hogy a térség a román politikai közigazgatástól független magyar régióvá változhat”, állítja még Claudia Tişe. A történész szerint Magyarország és Románia bel- és külpolitikáját a térségbeli szovjet érdekek határozták meg és koordinálták, Moszkva pedig azt követelte a két államtól, hogy diplomatikusan, a szovjet modell alkalmazásával oldják meg nézeteltéréseiket.

 

 

A Maros–Magyar Autonóm Tartományt az 1968 februárjában elfogadott új területi átrendezéssel számolták fel. Ezt az új bukaresti vezető, Nicolae Ceauşescu készítette elő már 1965-ben, az új alkotmány elfogadásával. „Nicolae Ceauşescu elképzelése szerint a kulturális és regionális autonómia szovjet modellje 1965 után már nem volt életképes a román politikai és nemzeti rendszer számára. Ő más szemszögből közelítette meg a nemzeti kérdést, elhatárolódva Gheorghe Gheorghiu-Dej sztálinizmusától. Úgy vélekedett, hogy

meg kell szüntetni a Magyar Autonóm Tartományt,

a nemzeti kisebbségeket pedig a román nemzeti és állami egység keretében asszimilálni kell. Az 1965-ös alkotmányt úgy alakították ki, hogy abban szerepeljen a hazai kisebbségek minden kulturális és nemzeti igénye. Igaz, hogy az sem szavatolta a teljes körű alkalmazásukat. Ennek ellenére, Romániában létezett magyar nyelvű oktatás és kultúra, kétnyelvűség az állami intézményekben ott, ahol zömmel magyarok éltek”, állítja Claudia Tişe.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

„Reggel huszonkétféle nyomelemet szedek, este harmincegy egészségvédő kivonatot”

Fall Sándor

Láttam a neten, hogy a paradicsom rákkeltő lehet, mert tele van vegyszerrel. Az uborka is. Azt fontolgatom, hogy kiiktatom az étrendemből. A fodros kel levele jobb, tele van luteinnel és zeaxantinnal. És a sóska is (oxálsav, naftalén-diolészterek).

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ugye, hogy nullásgépes gyepnyírás nélkül is lehet szép egy városi folyópart? (FOTÓK)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.

Pataky Attila: Szeressétek egymást, ez a magyar megmaradás!

Sólyom István

Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Van olyan romániai falu, ahol minden munkaképes ember a községházán dolgozik…
Főtér

Van olyan romániai falu, ahol minden munkaképes ember a községházán dolgozik…

… egy rendőrruhás egyetemi hallgató csalt a vizsgán, majd szétcsapott a felügyelő tanárok közt… és ha átmenő jegy kell a diáknak, menjen szépen sittet cipelni, ilyen is van, biza.

Eltörölnék a nyugdíj és fizetés halmozását, emelnék a korhatárt az igazságszolgáltatásban
Krónika

Eltörölnék a nyugdíj és fizetés halmozását, emelnék a korhatárt az igazságszolgáltatásban

A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.

A vérnackó Dan Tanasă elszabadult a parlamentben és nekiesett Asztalos Csabának…
Főtér

A vérnackó Dan Tanasă elszabadult a parlamentben és nekiesett Asztalos Csabának…

… az új reformkormány kicsit hasonlít a régire, amennyiben a régi trükköket hasznosítja újra… és Emil Boc álmultikulti polgármester csikkeket szedegetett Kolozsvár főterén, aztán ráuszította a városra a helyi rendőröket.

Öt családot lakoltattak ki Csíkszeredában
Székelyhon

Öt családot lakoltattak ki Csíkszeredában

Végrehajtókkal lakoltattak ki öt családot Csíkszereda központjában egy állami tulajdonú, de városi ügykezelésű épületből. Már régebb meg kellett volna lépni, de most az ingatlan is életveszélyes állapotba került.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
Krónika

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Alpolgármesteri tisztségek szűnnek meg a nagy spórlásban, de a különnyugdíjak öregségre megmaradnak
Székelyhon

Alpolgármesteri tisztségek szűnnek meg a nagy spórlásban, de a különnyugdíjak öregségre megmaradnak

A megszorítások részeként megszüntetik az alpolgármesteri tisztségeket az 1500 főnél kisebb népességű községekben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

„Reggel huszonkétféle nyomelemet szedek, este harmincegy egészségvédő kivonatot”

Fall Sándor

Láttam a neten, hogy a paradicsom rákkeltő lehet, mert tele van vegyszerrel. Az uborka is. Azt fontolgatom, hogy kiiktatom az étrendemből. A fodros kel levele jobb, tele van luteinnel és zeaxantinnal. És a sóska is (oxálsav, naftalén-diolészterek).

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ugye, hogy nullásgépes gyepnyírás nélkül is lehet szép egy városi folyópart? (FOTÓK)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.

Pataky Attila: Szeressétek egymást, ez a magyar megmaradás!

Sólyom István

Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.

// HIRDETÉS