Na ja, lassan vége a nyárnak. Itt az ideje a parlamenti választásokra koncentrálni. Nézzük, ki hogyan döngeti a mellét.
Minél jobban közeledik a parlamenti választási kampány, annál több párt jelenik meg nacionalista üzenetekkel. Az Adevărul által megkérdezett szakértők elmondják, ki nyerhet majd a legtöbbet a „románizmus” révén.
A választások közeledtével egyre gyakrabban jelentkezik a románok identitását, vagy hitét taglaló politikai üzenet. A választók nacionalista rétegét megcélozók között van Traian Băsescu volt elnök, a 90-es évekbeli diákvezér, Marian Munteanu, de Gabriela Fireán keresztül a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) is.
Băsescu az utóbbi napokban a Moldova Köztársaságban, Ukrajnában, Szerbiában, de a zömmel magyar lakosságú megyékben élő románoknak is szóló üzeneteket fogalmazott meg. A Pruton túli románoknak azt mondta, hogy az államnak tárgyalásokat kell kezdenie Oroszországgal Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének lehetőségéről. Azzal érvelt, hogy Románia is követhetné Oroszország példáját, mely arra hivatkozik, hogy szorosabb kapcsolatot akar Moszkva és más országok zömmel orosz lakosságú régiói között. Ezen kívül a volt elnök elégedetlenségét fejezte ki azzal szemben, ahogy Ukrajnában bánnak a románokkal és azt mondta, Románia megakadályozhatja majd Szerbia EU-csatlakozását, ha nem tartja tiszteletben a románok jogait.
Másrészről a volt cotroceni-i vezető azt állította, napirenden van „azokkal a megaláztatásokkal kapcsolatosan, melyeknek Hargitában és Kovásznában a románok ki vannak téve” és leszögezte, hogy a PMP-nek (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) külön programja van az ezekben a megyékben élő románok megvédésére. „Valamit tenni kell, mert bizonyos megaláztatásokról is tudok, melyeket a kovásznai és hargitai románoknak kell elviselniük, különösen a helyi hatóságokkal kapcsolatosan”, mondta a volt elnök.
A 90-es évek elejének diákvezére, Marian Munteanu egy új párttal, a Mi Szövetségünkkel (Alianţa Noastră – AN – a szerk.) tér vissza a politikai színpadra és az őszi választásokon egy 8 és 12 százalék közötti eredmény elérése a céljuk. Az AN vezetője kihangsúlyozta, hogy az általa vezetett párt demokratikus és keresztény, és kereszténynek kell lennie annak a hazának is, melyben élni akar és ahol politikai szerepet akar játszani. „Mindenekelőtt kijelentjük, hogy keresztény hazában akarunk élni, mely minden polgára iránt toleráns. Olyan országban, melyben mindenki hangot adhat a meggyőződésének, de mely megőrzi a profilját”, mondta Munteanu. A volt diákvezérnek a menekültek befogadásával kapcsolatosan is egyértelmű üzenete van. „Meg akarjuk védeni a családjainkat, a földünket, a forrásainkat. Több millió honfitársunk hagyta el az országot. Most meg azt javasolják nekünk, hogy bevándorlókat fogadjunk be helyettük”, hangsúlyozta ki Munteanu.
Szintén a nacionalista pályán próbálkozik a volt SPP-ezredes (Kormányőrség – a szerk.), Mircea Găinuşă által vezetett Nemzeti Erő (Forţa Naţională – FN – a szerk.) is. A párt hivatalosan július 16-án bontott zászlót a franciaországi Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen jelenlétében. A Nemzeti Erő képviselői a románok történelmével, valamint az Ortodox Egyházhoz (BOR) való kötődésükkel kapcsolatos témákat vetnek fel. „Az USB (Mentsék meg Bukarestet Szövetség – a szerk.) valójában Szabotálják az Egyházat Szövetség (Uniunea Sabotaţi Biserica – a szerk.). Nicuşor Dan azzal indokolta, hogy ma a Fővárosi Közgyűlésben (CGMB) a Nemzet Megváltása Katedrális ellen szavaztak, hogy ez egy «racionális döntés». Helyesebb lett volna, ha azt mondja, hogy ezt a döntést a nemzeti identitás elszabotálásának terve ihlette”, ez volt a FN képviselőinek egyik leghevesebb támadása, miután az USB fővárosi tanácsosai a Főpolgármesteri Hivatal által a Nemzet Megváltása Katedrális építkezéséhez nyújtott támogatás kiegészítése ellen szavaztak.
A szociáldemokratáktól sem idegen a nacionalista üzenet. Miután 2012-ben Victor Ponta a „Büszke román vagyok” szlogent használta, a PSD-sek most elsősorban a Nemzet Megváltása Katedrális építésének támogatásával akarják megnyerni a nacionalista és az Egyházhoz. „Ami a Katedrálist illeti, még akkor sem, amikor azzal érveltünk, hogy ez a létesítmény szerepel a «Románia 100» projektben – ugye, 2018 decemberében lesz a modern román nemzetállam megalakításának 100. évfordulója, és normális, hogy mi is hozzájárulunk egy kicsit a megvalósításhoz –, szóval, még ez a – hogy úgy mondjam – nemzeti, románista, egy akármilyen kis hozzájárulás miatt érzett örömöt és az elődeink összes erőfeszítései iránti hálát kifejező érv sem állt meg a lábán”, mondta Firea.
Még mielőtt lemondtak volna parlamenti mandátumukról, Gabriela Firea és Gabriel Mutu – a nacionalista szavazók meghódítása céljából – benyújtott egy törvénytervezetet a Bukarest – Bűvös Madár Nemzetközi Fesztivál létrehozásáról, melynek a – szakrális és világi – hagyományos román tánc- és zeneörökség megőrzése és népszerűsítése a célja.
George Rîpă politikai elemző, az Alkalmazott Stratégiai Elemző Központ (CASA) elnöke úgy gondolja, hogy a nacionalista üzenet a PSD-nek hoz majd a legtöbbet a konyhára. „A hazafiasság a jobboldal értéke, de feje tetejére állt politikai színpadunkon a PSD elorozta ezt a témát is, olyan más konzervatív elvekkel együtt, mint a hagyományos család vagy a keresztény értékek. Ezért úgy gondolom, a PSD tudja majd ebből a rétegből a legtöbb szavazatot begyűjteni, melyből legalább egy éve Traian Băsescu is megpróbál halászgatni – ő az egyetlen román politikus, aki már az elején reagált az Európába irányuló iszlám migrációra. Különben Băsescu azon kevesek közzé tartozik, akik keresztény országként beszéltek Romániáról. Ezen a színpadon próbál helyet találni magának Marian Munteanu is, de a nyugatpárti, Izrael-párti és kapitalizmuspárti PSD-vel és PMP-vel ellentétben Munteanu diskurzusa a Horia Sima féle legionarizmust ötvözi az Ilie Ceauşescu féle nemzeti-kommunizmussal. Normális esetben a magát jobboldalinak beállító PNL-nek (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) kellett volna a legtöbb támogatót szereznie ebből a rétegből, de a párt az utóbbi években inkább az európai liberális baloldal értékeit követte, eltávolodva a két világháború közötti román pártok értékeitől. De a PNL rákényszerülhet, hogy visszatérjen az eredeti értékeihez, annál is inkább, mert az «európai polgárok» területén már megjelent az USB”, állítja Rîpă.
A címet a szerkesztőség adta. Fotó forrțsa: dragossorinnicula.ro
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.