// 2026. október 22., csütörtök // Elod

A román pártok máris elkezdték a nacionalista szájhabzást

// HIRDETÉS

Na ja, lassan vége a nyárnak. Itt az ideje a parlamenti választásokra koncentrálni. Nézzük, ki hogyan döngeti a mellét.

Minél jobban közeledik a parlamenti választási kampány, annál több párt jelenik meg nacionalista üzenetekkel. Az Adevărul által megkérdezett szakértők elmondják, ki nyerhet majd a legtöbbet a „románizmus” révén.

A választások közeledtével egyre gyakrabban jelentkezik a románok identitását, vagy hitét taglaló politikai üzenet. A választók nacionalista rétegét megcélozók között van Traian Băsescu volt elnök, a 90-es évekbeli diákvezér, Marian Munteanu, de Gabriela Fireán keresztül a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) is.

Băsescu az utóbbi napokban a Moldova Köztársaságban, Ukrajnában, Szerbiában, de a zömmel magyar lakosságú megyékben élő románoknak is szóló üzeneteket fogalmazott meg. A Pruton túli románoknak azt mondta, hogy az államnak tárgyalásokat kell kezdenie Oroszországgal Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének lehetőségéről. Azzal érvelt, hogy Románia is követhetné Oroszország példáját, mely arra hivatkozik, hogy szorosabb kapcsolatot akar Moszkva és más országok zömmel orosz lakosságú régiói között. Ezen kívül a volt elnök elégedetlenségét fejezte ki azzal szemben, ahogy Ukrajnában bánnak a románokkal és azt mondta, Románia megakadályozhatja majd Szerbia EU-csatlakozását, ha nem tartja tiszteletben a románok jogait.

Másrészről a volt cotroceni-i vezető azt állította, napirenden van „azokkal a megaláztatásokkal kapcsolatosan, melyeknek Hargitában és Kovásznában a románok ki vannak téve” és leszögezte, hogy a PMP-nek (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) külön programja van az ezekben a megyékben élő románok megvédésére. „Valamit tenni kell, mert bizonyos megaláztatásokról is tudok, melyeket a kovásznai és hargitai románoknak kell elviselniük, különösen a helyi hatóságokkal kapcsolatosan”, mondta a volt elnök.

„A nemzeti identitás elszabotálásának terve”

A 90-es évek elejének diákvezére, Marian Munteanu egy új párttal, a Mi Szövetségünkkel (Alianţa Noastră – AN – a szerk.) tér vissza a politikai színpadra és az őszi választásokon egy 8 és 12 százalék közötti eredmény elérése a céljuk. Az AN vezetője kihangsúlyozta, hogy az általa vezetett párt demokratikus és keresztény, és kereszténynek kell lennie annak a hazának is, melyben élni akar és ahol politikai szerepet akar játszani. „Mindenekelőtt kijelentjük, hogy keresztény hazában akarunk élni, mely minden polgára iránt toleráns. Olyan országban, melyben mindenki hangot adhat a meggyőződésének, de mely megőrzi a profilját”, mondta Munteanu. A volt diákvezérnek a menekültek befogadásával kapcsolatosan is egyértelmű üzenete van. „Meg akarjuk védeni a családjainkat, a földünket, a forrásainkat. Több millió honfitársunk hagyta el az országot. Most meg azt javasolják nekünk, hogy bevándorlókat fogadjunk be helyettük”, hangsúlyozta ki Munteanu.

Szintén a nacionalista pályán próbálkozik a volt SPP-ezredes (Kormányőrség – a szerk.), Mircea Găinuşă által vezetett Nemzeti Erő (Forţa Naţională – FN – a szerk.) is. A párt hivatalosan július 16-án bontott zászlót a franciaországi Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen jelenlétében. A Nemzeti Erő képviselői a románok történelmével, valamint az Ortodox Egyházhoz (BOR) való kötődésükkel kapcsolatos témákat vetnek fel. „Az USB (Mentsék meg Bukarestet Szövetség – a szerk.) valójában Szabotálják az Egyházat Szövetség (Uniunea Sabotaţi Biserica – a szerk.). Nicuşor Dan azzal indokolta, hogy ma a Fővárosi Közgyűlésben (CGMB) a Nemzet Megváltása Katedrális ellen szavaztak, hogy ez egy «racionális döntés». Helyesebb lett volna, ha azt mondja, hogy ezt a döntést a nemzeti identitás elszabotálásának terve ihlette”, ez volt a FN képviselőinek egyik leghevesebb támadása, miután az USB fővárosi tanácsosai a Főpolgármesteri Hivatal által a Nemzet Megváltása Katedrális építkezéséhez nyújtott támogatás kiegészítése ellen szavaztak.

A PSD folytatja a „büszke román” kampányt

A szociáldemokratáktól sem idegen a nacionalista üzenet. Miután 2012-ben Victor Ponta a „Büszke román vagyok” szlogent használta, a PSD-sek most elsősorban a Nemzet Megváltása Katedrális építésének támogatásával akarják megnyerni a nacionalista és az Egyházhoz. „Ami a Katedrálist illeti, még akkor sem, amikor azzal érveltünk, hogy ez a létesítmény szerepel a «Románia 100» projektben – ugye, 2018 decemberében lesz a modern román nemzetállam megalakításának 100. évfordulója, és normális, hogy mi is hozzájárulunk egy kicsit a megvalósításhoz –, szóval, még ez a – hogy úgy mondjam – nemzeti, románista, egy akármilyen kis hozzájárulás miatt érzett örömöt és az elődeink összes erőfeszítései iránti hálát kifejező érv sem állt meg a lábán”, mondta Firea.

Még mielőtt lemondtak volna parlamenti mandátumukról, Gabriela Firea és Gabriel Mutu – a nacionalista szavazók meghódítása céljából – benyújtott egy törvénytervezetet a Bukarest – Bűvös Madár Nemzetközi Fesztivál létrehozásáról, melynek a – szakrális és világi – hagyományos román tánc- és zeneörökség megőrzése és népszerűsítése a célja.

„A PSD elorozta a hazafiasság témáját”

George Rîpă politikai elemző, az Alkalmazott Stratégiai Elemző Központ (CASA) elnöke úgy gondolja, hogy a nacionalista üzenet a PSD-nek hoz majd a legtöbbet a konyhára. „A hazafiasság a jobboldal értéke, de feje tetejére állt politikai színpadunkon a PSD elorozta ezt a témát is, olyan más konzervatív elvekkel együtt, mint a hagyományos család vagy a keresztény értékek. Ezért úgy gondolom, a PSD tudja majd ebből a rétegből a legtöbb szavazatot begyűjteni, melyből legalább egy éve Traian Băsescu is megpróbál halászgatni – ő az egyetlen román politikus, aki már az elején reagált az Európába irányuló iszlám migrációra. Különben Băsescu azon kevesek közzé tartozik, akik keresztény országként beszéltek Romániáról. Ezen a színpadon próbál helyet találni magának Marian Munteanu is, de a nyugatpárti, Izrael-párti és kapitalizmuspárti PSD-vel és PMP-vel ellentétben Munteanu diskurzusa a Horia Sima féle legionarizmust ötvözi az Ilie Ceauşescu féle nemzeti-kommunizmussal. Normális esetben a magát jobboldalinak beállító PNL-nek (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) kellett volna a legtöbb támogatót szereznie ebből a rétegből, de a párt az utóbbi években inkább az európai liberális baloldal értékeit követte, eltávolodva a két világháború közötti román pártok értékeitől. De a PNL rákényszerülhet, hogy visszatérjen az eredeti értékeihez, annál is inkább, mert az «európai polgárok» területén már megjelent az USB”, állítja Rîpă.

 

A címet a szerkesztőség adta. Fotó forrțsa: dragossorinnicula.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Krónika

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott
Székelyhon

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott

Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS