// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A román pártok máris elkezdték a nacionalista szájhabzást

// HIRDETÉS

Na ja, lassan vége a nyárnak. Itt az ideje a parlamenti választásokra koncentrálni. Nézzük, ki hogyan döngeti a mellét.

Minél jobban közeledik a parlamenti választási kampány, annál több párt jelenik meg nacionalista üzenetekkel. Az Adevărul által megkérdezett szakértők elmondják, ki nyerhet majd a legtöbbet a „románizmus” révén.

A választások közeledtével egyre gyakrabban jelentkezik a románok identitását, vagy hitét taglaló politikai üzenet. A választók nacionalista rétegét megcélozók között van Traian Băsescu volt elnök, a 90-es évekbeli diákvezér, Marian Munteanu, de Gabriela Fireán keresztül a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) is.

Băsescu az utóbbi napokban a Moldova Köztársaságban, Ukrajnában, Szerbiában, de a zömmel magyar lakosságú megyékben élő románoknak is szóló üzeneteket fogalmazott meg. A Pruton túli románoknak azt mondta, hogy az államnak tárgyalásokat kell kezdenie Oroszországgal Románia és Moldova Köztársaság egyesülésének lehetőségéről. Azzal érvelt, hogy Románia is követhetné Oroszország példáját, mely arra hivatkozik, hogy szorosabb kapcsolatot akar Moszkva és más országok zömmel orosz lakosságú régiói között. Ezen kívül a volt elnök elégedetlenségét fejezte ki azzal szemben, ahogy Ukrajnában bánnak a románokkal és azt mondta, Románia megakadályozhatja majd Szerbia EU-csatlakozását, ha nem tartja tiszteletben a románok jogait.

Másrészről a volt cotroceni-i vezető azt állította, napirenden van „azokkal a megaláztatásokkal kapcsolatosan, melyeknek Hargitában és Kovásznában a románok ki vannak téve” és leszögezte, hogy a PMP-nek (Népi Mozgalom Párt – a szerk.) külön programja van az ezekben a megyékben élő románok megvédésére. „Valamit tenni kell, mert bizonyos megaláztatásokról is tudok, melyeket a kovásznai és hargitai románoknak kell elviselniük, különösen a helyi hatóságokkal kapcsolatosan”, mondta a volt elnök.

„A nemzeti identitás elszabotálásának terve”

A 90-es évek elejének diákvezére, Marian Munteanu egy új párttal, a Mi Szövetségünkkel (Alianţa Noastră – AN – a szerk.) tér vissza a politikai színpadra és az őszi választásokon egy 8 és 12 százalék közötti eredmény elérése a céljuk. Az AN vezetője kihangsúlyozta, hogy az általa vezetett párt demokratikus és keresztény, és kereszténynek kell lennie annak a hazának is, melyben élni akar és ahol politikai szerepet akar játszani. „Mindenekelőtt kijelentjük, hogy keresztény hazában akarunk élni, mely minden polgára iránt toleráns. Olyan országban, melyben mindenki hangot adhat a meggyőződésének, de mely megőrzi a profilját”, mondta Munteanu. A volt diákvezérnek a menekültek befogadásával kapcsolatosan is egyértelmű üzenete van. „Meg akarjuk védeni a családjainkat, a földünket, a forrásainkat. Több millió honfitársunk hagyta el az országot. Most meg azt javasolják nekünk, hogy bevándorlókat fogadjunk be helyettük”, hangsúlyozta ki Munteanu.

Szintén a nacionalista pályán próbálkozik a volt SPP-ezredes (Kormányőrség – a szerk.), Mircea Găinuşă által vezetett Nemzeti Erő (Forţa Naţională – FN – a szerk.) is. A párt hivatalosan július 16-án bontott zászlót a franciaországi Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen jelenlétében. A Nemzeti Erő képviselői a románok történelmével, valamint az Ortodox Egyházhoz (BOR) való kötődésükkel kapcsolatos témákat vetnek fel. „Az USB (Mentsék meg Bukarestet Szövetség – a szerk.) valójában Szabotálják az Egyházat Szövetség (Uniunea Sabotaţi Biserica – a szerk.). Nicuşor Dan azzal indokolta, hogy ma a Fővárosi Közgyűlésben (CGMB) a Nemzet Megváltása Katedrális ellen szavaztak, hogy ez egy «racionális döntés». Helyesebb lett volna, ha azt mondja, hogy ezt a döntést a nemzeti identitás elszabotálásának terve ihlette”, ez volt a FN képviselőinek egyik leghevesebb támadása, miután az USB fővárosi tanácsosai a Főpolgármesteri Hivatal által a Nemzet Megváltása Katedrális építkezéséhez nyújtott támogatás kiegészítése ellen szavaztak.

A PSD folytatja a „büszke román” kampányt

A szociáldemokratáktól sem idegen a nacionalista üzenet. Miután 2012-ben Victor Ponta a „Büszke román vagyok” szlogent használta, a PSD-sek most elsősorban a Nemzet Megváltása Katedrális építésének támogatásával akarják megnyerni a nacionalista és az Egyházhoz. „Ami a Katedrálist illeti, még akkor sem, amikor azzal érveltünk, hogy ez a létesítmény szerepel a «Románia 100» projektben – ugye, 2018 decemberében lesz a modern román nemzetállam megalakításának 100. évfordulója, és normális, hogy mi is hozzájárulunk egy kicsit a megvalósításhoz –, szóval, még ez a – hogy úgy mondjam – nemzeti, románista, egy akármilyen kis hozzájárulás miatt érzett örömöt és az elődeink összes erőfeszítései iránti hálát kifejező érv sem állt meg a lábán”, mondta Firea.

Még mielőtt lemondtak volna parlamenti mandátumukról, Gabriela Firea és Gabriel Mutu – a nacionalista szavazók meghódítása céljából – benyújtott egy törvénytervezetet a Bukarest – Bűvös Madár Nemzetközi Fesztivál létrehozásáról, melynek a – szakrális és világi – hagyományos román tánc- és zeneörökség megőrzése és népszerűsítése a célja.

„A PSD elorozta a hazafiasság témáját”

George Rîpă politikai elemző, az Alkalmazott Stratégiai Elemző Központ (CASA) elnöke úgy gondolja, hogy a nacionalista üzenet a PSD-nek hoz majd a legtöbbet a konyhára. „A hazafiasság a jobboldal értéke, de feje tetejére állt politikai színpadunkon a PSD elorozta ezt a témát is, olyan más konzervatív elvekkel együtt, mint a hagyományos család vagy a keresztény értékek. Ezért úgy gondolom, a PSD tudja majd ebből a rétegből a legtöbb szavazatot begyűjteni, melyből legalább egy éve Traian Băsescu is megpróbál halászgatni – ő az egyetlen román politikus, aki már az elején reagált az Európába irányuló iszlám migrációra. Különben Băsescu azon kevesek közzé tartozik, akik keresztény országként beszéltek Romániáról. Ezen a színpadon próbál helyet találni magának Marian Munteanu is, de a nyugatpárti, Izrael-párti és kapitalizmuspárti PSD-vel és PMP-vel ellentétben Munteanu diskurzusa a Horia Sima féle legionarizmust ötvözi az Ilie Ceauşescu féle nemzeti-kommunizmussal. Normális esetben a magát jobboldalinak beállító PNL-nek (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) kellett volna a legtöbb támogatót szereznie ebből a rétegből, de a párt az utóbbi években inkább az európai liberális baloldal értékeit követte, eltávolodva a két világháború közötti román pártok értékeitől. De a PNL rákényszerülhet, hogy visszatérjen az eredeti értékeihez, annál is inkább, mert az «európai polgárok» területén már megjelent az USB”, állítja Rîpă.

 

A címet a szerkesztőség adta. Fotó forrțsa: dragossorinnicula.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS