// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Tejjel-mézzel

A politikai válság és a románok pénztárcája

// HIRDETÉS

Annyi ingyenességet, adókedvezményt szórtak a fejünkre drága politikusaink mostanság, hogy arra gondolhatnánk, aranybányára leltek a Kárpátokban. Pedig nem. Csak szavazatokra vadásznak. Szokás szerint.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Ha annak alapján ítélkezünk, ami ezekben a napokban Románia parlamentjében történik, akkor nem kerülhetjük el azt a – természetesen eszement – következtetést, hogy a politikai válság nagyon is jót tesz a románok pénztárcájának.

A szenátus, döntéshozó fórumként, egy sor módosítást fogadott el az oktatási törvényre vonatkozóan. A módosítások három csoportba sorolhatók. Egyesek üdvözlendők, mint például az, amelyik csökkenti a maximális osztálylétszmot,

mások kimondottan aljasok, mint például az, amelyik korlátlanná teszi a rektori mandátumok számát,

miáltal feudumokká változtatja az egyetemeket (a módosítás csakis aljas lehetett, hiszen a félművelt volt oktatási miniszter, a pészédés [PSD = Szociáldemokrata Párt – a szerk.] Liviu Pop-Térgy, az az alak javasolta, akiben több mint biztosan nem hagytak túl sok nyomot az egyetemi évek), megint mások pedig teljes mértékben felelőtlenek.

Ez utóbbi kategóriába tartozik a gyermekek és fiatalok szabad, azaz ingyenes színházlátogatása. A szóban forgó törvénymódosítás megszavazói között többségben levő PSD-s szenátorok nem is akarják tudni, hogyan boldogulnak majd az ilyenfajta műsorszervező intézmények, amennyiben Iohannis elnök kihirdeti ezt a törvénymódosítást. Hogyan fogják foltozgatni a színházak az amúgy is laza szövésű költségvetéseiket, miből és miként pótolják majd a kieső bevételeket, miként tanítják meg a fiataloknak, hogy az életben semmi sincs ingyen, hogy az igazi művészethez való hozzáférés pénzbe kerül. Nem, ők kitartanak a populizmus mellett. A következményekre nem gondolva emelgetik a kezüket.

2017-ben, alig került hataloma, a PSD ingyenes vasúti közlekedést adott az egyetemi hallgatóknak,

azt remélve, hogy ezzel megvásárolhatja a lelkiismeretüket.

A lelkiismereteket nem lehetett megvásárolni, egyszerűen azért, mert nem minden eladó, ahogy azt a szociáldemokraták képzelik, viszont a vasúton sikerült káoszt, zűrzavart okozni. Nem tudom, hogy ki és miként lesz valaha képes véget vetni ennek.

Kedden egy másik hírről értesültünk, ami alapján, ha nincs eszünk, azt hihetnénk, hogy Románia, a fent említett politikai válságnak köszönhetően kimeríthetetlen pénzforrásra bukkant, így Édenkertté változott. A szintén pészédés, amúgy notórius és szégyentelen politikai vándormadár Valeriu Steriu szenátor javaslata, mely mentesítené az újságírókat a személyi jövedelemadó kötelezettsége alól, decemberben került a Parlamentbe és megkapta további 27 PSD-s, PMP-s (Népi Mozgalom Párt – a szerk.), ALDE-s (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) parlamenti képviselő aláírását, könnyen törvénnyé válhat. Az ebben az ügyben döntési hatáskörrel rendelkező képviselőház 174 szavazattal elfogadta, 91 tartózkodás és alig két képviselő ellenszavazata mellett. Mindenféle elvtársak tartózkodtak, többek között liberálisok és az USR-PLUS tagjai (Mentsétek meg Romániát Szövetség – Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.). A szóban forgó tartózkodást a politikai opportunizmus, a gyávaság bizonyítékának látom.

Valójában

a szóban forgó személyek román módi szerint akartak pártatlanok lenni.

Látni akarták, hogyan reagálnak az újságírók és aztán a széljárástól függően helyezkednek. Láttam a Digi24-en a nagyszájú Stelian Ion USR-s parlamenti képviselőt, ahogy szemforgató módon bizonygatta, hogy a tartózkodás valójában ellenszavazat. Tényleg, bogaram? Ugyanebben a műsorban az egyik RMDSZ-es parlamenti képviselő mindenféle hermeneutikai okfejtésekbe bocsátkozott arról, hogy a törvény elsősorban a vidéki újságírókon akar segíteni, meg arról, hogy nem az újságokat, hanem az újságírókat akarják támogatni. Ki hisz neked, Zöldfülű Bácsi? Egy PSD-s szenátornő – egy bizonyos Lavinia Craioveanu Craiovából – folyamatosan és nevetségesen igyekezett felhívni magára a figyelmet és beleszólni a dolgokba, mint egy locsifecsi hölgy Alexandru Kiriţescu híres színdarabjából, agresszivitásban és neveletlenségben még azt is lekörözve, akit verhetetlennek tartottam ezen a téren. Lia Olguţa Vasilescuról van szó.

Nem,

valójában szó sincs az újságírók sorsa iránti aggodalomról.

A törvény kezdeményezői és megszavazói megfigyelték, hogy az újságírók a különleges nyugdíjak és más meg nem érdemelt kiváltságok leghevesebb bírálói. Így aztán kiötlöttek valamit, amivel befoghatják a szájukat, őket is a „különlegesek” kategóriájába sorolva. Ami, amúgy, egyértelműen alkotmánysértő. Ezúttal nem jártak sikerrel. Egyszerűen azért, mert nem mindenki gerinctelen. Amilyennek Steriu úr és Craioveanu asszony bizonyult. Az illetők, sajnos, nincsenek egyedül.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS