Románia egykori külügyminisztere szerint a mai „progresszívek” ugyanolyan dogmatikusak és intoleránsak, mint leninista szellemi elődeik.
A szöveg eredetileg a szerző Facebook-oldalán jelent meg.
Ahogyan a marxizmus is a polgári értelmiségi körök révén tört be a cári Oroszországba – lévén az egyetlen közeg, amely képes volt „új eszmék megvitatására” –, úgy a kulturális neomarxizmus a mai Európába egy virágzó akadémiai polgárságnak köszönhetően tör be, amely a proletár internacionalizmust egy globális, multikulturális internacionalizmussal helyettesíti.
Az új „progresszív” ideológiai front ugyanolyan dogmatikus és intoleráns, mint leninista vétetésű elődje. Egyenesen „fasizmusnak” minősít minden attitűdöt, amely szembenáll vele, az európai eszmét pedig a saját, alternatívák nélküli agendájára szűkíti.
Ha emlékezteted a progresszíveket, hogy az Európai Uniót kereszténydemokrata politikusok hozták létre, azt mondják, hogy Európa ma már nem keresztény, és a kereszténység bármiféle újraéledése veszélyeztetné a demokráciát. Progresszív nézőpontból az idegenek keresztényi elfogadása tulajdonképpen idegengyűlölet, mert a régi kereszténydemokrata pártok ezáltal implicit módon a kereszténység igazsága, ily módon elsőbbsége mellett tettek hitet.
A posztigazság korában azonban a kereszténység – amely egyértelműen az európai civilizáció kötőanyaga – elvesztette „városi kiváltságait”. Azt mondják nekünk, hogy európaiak lehetünk akkor is, ha bármilyen más vallást ölelünk keblünkre, vagy egyet sem. Ez a fajta identitárius elhajlás az EU-tagállamok számos polgárát egy túlkompenzáló radikalizálódás irányába taszítja.
Ahelyett, hogy őszinte párbeszéddel nyugtatnák a kedélyeket (például a Brexithez vezető valódi okok elemzésével, túl azon a balos mantrán, miszerint az euroszkeptikus populisták manipulálták a „tanulatlan tömegeket”), a progresszív tábor azt hiszi, az EU-s projektet azáltal konszolidálhatja, ha listázza azokat a makacskodó államokat, amelyeket „ki kellene zárni”, mert nem osztják egyhangúan a politikai korrektség ortodoxiáját. Mivelhogy ennek sehol nincs egyhangú támogatottsága, tartok tőle, hogy az EU nem egyre erősebb lesz, ahogyan szeretnénk, hanem egyre megosztottabb, vagyis gyengébb és jelentéktelenebb.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.