Románia egykori külügyminisztere szerint a mai „progresszívek” ugyanolyan dogmatikusak és intoleránsak, mint leninista szellemi elődeik.
A szöveg eredetileg a szerző Facebook-oldalán jelent meg.
Ahogyan a marxizmus is a polgári értelmiségi körök révén tört be a cári Oroszországba – lévén az egyetlen közeg, amely képes volt „új eszmék megvitatására” –, úgy a kulturális neomarxizmus a mai Európába egy virágzó akadémiai polgárságnak köszönhetően tör be, amely a proletár internacionalizmust egy globális, multikulturális internacionalizmussal helyettesíti.
Az új „progresszív” ideológiai front ugyanolyan dogmatikus és intoleráns, mint leninista vétetésű elődje. Egyenesen „fasizmusnak” minősít minden attitűdöt, amely szembenáll vele, az európai eszmét pedig a saját, alternatívák nélküli agendájára szűkíti.
Ha emlékezteted a progresszíveket, hogy az Európai Uniót kereszténydemokrata politikusok hozták létre, azt mondják, hogy Európa ma már nem keresztény, és a kereszténység bármiféle újraéledése veszélyeztetné a demokráciát. Progresszív nézőpontból az idegenek keresztényi elfogadása tulajdonképpen idegengyűlölet, mert a régi kereszténydemokrata pártok ezáltal implicit módon a kereszténység igazsága, ily módon elsőbbsége mellett tettek hitet.
A posztigazság korában azonban a kereszténység – amely egyértelműen az európai civilizáció kötőanyaga – elvesztette „városi kiváltságait”. Azt mondják nekünk, hogy európaiak lehetünk akkor is, ha bármilyen más vallást ölelünk keblünkre, vagy egyet sem. Ez a fajta identitárius elhajlás az EU-tagállamok számos polgárát egy túlkompenzáló radikalizálódás irányába taszítja.
Ahelyett, hogy őszinte párbeszéddel nyugtatnák a kedélyeket (például a Brexithez vezető valódi okok elemzésével, túl azon a balos mantrán, miszerint az euroszkeptikus populisták manipulálták a „tanulatlan tömegeket”), a progresszív tábor azt hiszi, az EU-s projektet azáltal konszolidálhatja, ha listázza azokat a makacskodó államokat, amelyeket „ki kellene zárni”, mert nem osztják egyhangúan a politikai korrektség ortodoxiáját. Mivelhogy ennek sehol nincs egyhangú támogatottsága, tartok tőle, hogy az EU nem egyre erősebb lesz, ahogyan szeretnénk, hanem egyre megosztottabb, vagyis gyengébb és jelentéktelenebb.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Igencsak nehéz kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik szeretnének román állampolgárok lenni – erre világított rá Dominic Fritz temesvári polgármester.
Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
Nem csak az elterelt Korond-patak bűzlik a beszivárgó szennyeződésektől és a környékén felszínre törő gázoktól, de az is, hogy miért nem vették át a sóbányánál kiépített csőrendszert. Erről és a bánya jövőjéről érdeklődtünk Bukarestben és Parajdon.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?