// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

A polgár és a tengerész

// HIRDETÉS

Johannis beköszön. Băsescu leköszön. Micsoda különbség!

Az Alkotmánybíróság pénteken érvényesnek nyilvánította az elnökválasztás eredményét, lehetőséget adva a megválasztott és a leköszönő elnöknek néhány feltáró jellegű üzenet és válasz megfogalmazására.

Most kevésbé fontos a ceremónia elég hevenyészett összképe, hiszen a két elnök – példa nélküli – találkozója egy rövid és fontos párbeszédet tett lehetővé. A megválasztott elnök, Klaus Johannis néhány mondatban bemutatta elképzeléseit az elnöki feladatokról, majd megfogalmazta azt, ahogy az alkotmányhoz viszonyulni fog:

„Az alkotmány betűjét és szellemiségét betartó elnök leszek.”

Aztán megerősítette: „Újra össze akarom kapcsolni Románia elnökét az alkotmánnyal.” Ez nyilvánvaló bírálata volt annak, ahogy Traian Băsescu a mandátumát gyakorolta. Semmilyen kétséget nem hagyott maga után, ahogy a hanglejtésével kihangsúlyozta az alkotmány szellemiségére vonatkozó részt és azt az utalást, hogy vissza kell térni az alaptörvényhez történő helyes viszonyuláshoz.

Traian Băsescu elnök válasza, különben, nem váratott magára. Beszéde nyugodtsága azt sugallta, hogy hosszasan elgondolkodott mandátumán és már kialakított egy nagyon is világos önfelmentő elképzelést róla. Véleménye szerint

„feszegetni kell az alkotmány határait,

hogy szembeszegülhess” azokkal az erőkkel, melyek eltérítenék Romániát a fejlődés irányától. Azt is mondta, hogy fennáll a visszaesés és esetleges visszafordulások lehetősége, márpedig a politikának az lenne a célja, hogy „előrehaladjon a rögzített úton”.

Azok számára, akik felismerik a látszólag rutinszerű mondatokba rejtett gondolatokat, világos, hogy a „rögzített út” és az „előrehaladás” egy tekintélyelvű progressziófajtára utal, amilyen már volt a történelem folyamán, és amely, a majdani jó nevében, nem átallja „feszegetni az alkotmány kereteit”. Mennyire? Ez a kontextus tűrőképességétől függ, de tekintettel arra, hogy a felmentést megadták, a korlátokat állandóan feszegetni fogja.

De egy ilyenfajta politikai elképzelés legfontosabb következménye az, hogy az alkotmány betartását már nem tekinti egy önmagában érvényes célnak és az út végének. Mindig található majd valami fontosabb a jogi formákon túl, melyeket az „előrehaladás” nevében át lehetne hágni. A következtetés: a demokratikus politikai élet „igazsága”

nem az alkotmányban, hanem állítólag azon túl van.

Nem is számít már, hogy a mandátumát éppen befejező elnök mennyire érti ezeket a gondolatokat, összes következményeikkel együtt. Az a fontos, hogy ezek magyarázatot adnak politikai cselekedeteire. Mindenesetre, többé nem rejtőzködik és egyre világosabban beszél majd arról, miért cselekedett úgy, ahogy, óvatlan módon a történelem ítéletével szemben védettnek gondolva magát.

Az is figyelemre méltó, hogy Traian Băsescu kitartóan jobbról és balról beszélt, maliciózus és nem túl világos utalásokat téve, ami más körülmények között elfogadható lett volna, de most, egy elnökválasztás érvényesítésével kapcsolatos szimbolikus pillanatban a pártos szemléletmódba való újabb visszazuhanásnak tűnt.

Ezzel szemben a megválasztott elnök, Klaus Johannis Romániáról, mint egészről beszélt, röviden megismételve terve központi témáját, és arra figyelmeztetve, hogy ennek megvalósítása nem történhet egyik napról a másikra, hanem „idővel és lépésről lépésre”.

Mindenesetre, Traian Băsescu elnökhöz, egy pártos és geopolitikai sémák által kínzott szorongó politikushoz képest Klaus Johannis elsősorban nyugodt állampolgárnak, polgárnak tűnt a – több száz éves – szász demokrácia értelmében, akinek a város életének megfelelő megszervezése a fő gondja.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS