Kis értekezés az állampolgárság és az etnikum közti különbségekről – az Egyesült Államok moldovai nagykövetének „botrányos” kijelentései kapcsán.
„Román nemzetségünk!” Csak egy példa arra a – gyakran átpolitizált – beszédmódra, amelyet gyakran hallhatunk, különösen a választási kampányok küszöbén. Hallott valaki olyasmit, hogy „amerikai nemzetségünk”? Ha igen, akkor rosszul fordították: ők nemzetről beszéltek!
Semmilyen módon nem akarok ítéletet mondani Pettit nagykövet (James D. Pettit, az Amerikai Egyesült Államok moldovai nagykövete, aki nemrég vihart kavart azzal, hogy kiállt Moldova és Románia egyesülése ellen – a szerk.) és a kijelentéseire nyilvánosan reagálók nyilatkozatairól. Számomra ez egész vita az állampolgárság és etnicitás, illetve a nemzet és nemzetség közötti, kulturális térségünkre jellemző zavarra szűkíthető.
A multikulturális Nyugat számára furcsa az állampolgárság etnicista megközelítése, miközben ez közös jellemzője a kelet-európai államoknak. Mi etnikai keretek között gondolkodunk, ők – a nyugatiak – állampolgársági keretek között (Franciaországban például egyetlen etnikumot sem ismernek el, mindnyájan a francia nemzet tagjai – francia állampolgárok).
A helyzet gyors, könnyen átlátható ábrázolásával felvázolnék néhány különbséget, nem állítva, hogy ez a lista teljes lenne.
A nemzetség és a nemzet:
• A nemzetség rokonsági kapcsolatot jelez, a nemzet politikai és társadalmi szerveződési formát.
• A nemzetség alkothat egy etnikumot, míg a nemzetek, a 19. századtól kezdve, államokat hoztak létre.
• A nemzetség természetfeletti szokásokra és hitekre hivatkozik, míg a nemzetnek jogrendje és a lakosság biztonságát szavatoló intézményei vannak.
• A nemzetség önmagában létezik; a nemzet társadalmi szerződést feltételez.
• A nemzetségnek szokásai és hagyományai vannak. A nemzetnek kulturális intézményei és oktatási rendszere.
• A nemzetségnek egy hite van; a nemzetnek több.
• Egy nemzetség több nemzethez is tartozhat és ugyanakkor egy nemzet több nemzetségből áll.
• Nekünk fontos egy bizonyos nemzetség, másoknak nem, de az állampolgárság bármilyen közkapcsolatban kötelezően releváns.
Következésképpen a moldovai nemzet (értsd Moldova Köztársaság) nem Románia (ezalatt nem a románokat kell érteni), mert másik állam és másik társadalmi szerződést feltételez. A moldovaiak alkothatnak egy nemzetséget a románokkal (ez nagyon is igaz), mint ahogy a románok is alkothatnak egy nemzetséget a moldovaiakkal, ezt senki sem tagadja; ugyanez a helyzet a Timok-völgyi és a hercai románokkal fennálló kapcsolattal is.
Az amerikai nagykövet a moldovai állampolgárokról beszélt, nem a moldovai „nemzetségről”. És akár tetszik, akár nem, Moldova Köztársaságnak azok is a polgárai, akik az oroszok, az ukránok, a gagauzok, a romák, a zsidók nemzetségéhez tartoznak és így tovább.
Tehát ebben a vitában mindenkinek igaza van, csak attól függ, hogy társadalmi és szerződési kapcsolataink értelmezéséhez milyen – keleti vagy nyugati – referenciákat használunk.
Úgy gondolom, hogy talán nem ártana, ha diákjainknak lenne egy polgári ismeretekről szóló órájuk a nemzet, etnicitás, nemzetség, rokonság, állampolgárság és más hasonló fogalmakról: legalább a jövőben megértenénk, mire utalnak a nyugatiak, és magunkat is racionális-politikai módon, harag nélkül és anélkül, hogy automatikusan beindítanánk az érzelmi-szangvinikus diskurzust.
U. i.: A fenti képet véletlenszerűen választottam ki, az adevarul.ro adatbázisa ezt adta ki elsőként a „nemzetség” kulcsszóra! Így – és ezért – úgy vélem, ez hűen ábrázolja nemzetségünk nemzetünkkel szembeni elsőbbségét!
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.