// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

A nemzeti tehetetlenség centenáriuma

// HIRDETÉS

Az román egyesülési centenárium egyelőre az ostobaság és az alkalmatlanság emlékműve. Bezzeg Magyarország!

Amikor a román politikusok egy centenáriumról szóló törvényről veszekednek, és tevékenységi naptárról beszélnek, miközben nincs semmilyen koherens tervük, akkor ahelyett, hogy Romániát, mint az egy hazában lévő nemzetet ünnepelnénk, valójában annak vagyunk tanúi, hogy emlékművet állítanak az ostobaságnak, az alkalmatlanságnak és a tehetetlenségnek.

Nem a tevékenységek és az ünnepelgetések hiányoznak nekünk és nem a katonai parádékat, vagy a papok és parlamenti képviselők kíséretében tartott unalmas beszédeket nehéz megszervezni. Nem a tűzijátékok vagy a trikolór szalagok átvágásai hiányoznak majd akkor, amikor annak 100. évfordulóját ünnepeljük, hogy megvalósult az összes román egyetlen hazába történő újraegyesítésének eszménye. Érmek gyártása, vagy – amúgy szükséges – megemlékező események megtartása nem jelenti a tisztelet lerovását a Nagy Háborúban meggyilkolt több százezer ember emléke előtt.

Ideális államuk létezésének századik évfordulójára

a románoknak – sajnos – csak az ostobaság nagy emlékművében van részük,

melyet nap mint nap emelnek debil vezetőik. A Centenárium felidézése, melynek 2016 augusztusában kellett volna elkezdődnie, mert Románia 1916-ban lépett be a háborúba az antant oldalán, szolidaritási nyilatkozat és társulás azzal, ami most az európai Nyugat. A Centenáriumot annak bizonyítására kellene felhasználni, hogy az 1918 végén megszületett Románia mint életképes projekt. Az 1918-as román projekt a modernizálás projektje volt és annak is kell maradnia.

1918-ban valójában Románia multikulturális térségként, többetnikumú országként, kozmopolita, a Nyugat értékeihez kötődő társadalomként, a párbeszéd és együttműködés nemzeteként történő újbóli kitalálásának végső momentuma zajlott. Ezeket az értékeket kellene hirdetni és nemzeti ünnep okává változtatni.

A birodalmak alkonyából megszületett Románia annak az élő bizonyítéka kell legyen, hogy a Woodrow Wilson elnök elképzeléseire alapított projekt még működőképes.

Rendelkezünk más nemzetek példájával, melyek megünnepelték múltjuk jubileumát.

Magyarország létezése ezer évét ünnepelve nemcsak egy óriási emlékművet emelt a Hősök terére,

melyet ma több százezer turista látogat, hanem két nemzeti intézményt, egy múzeumot és egy operát is, hogy folytassák a nemzet szellemének gondozását.

Amikor az Egyesült Államok a kétszázadik évfordulóját ünnepelte, nemcsak egy óriási nemzeti kiállítást tartottak, hanem az amerikai állam összes köz- és magánintézményét bevonták abba az eseménybe. Egy egész nemzetnek kell ünnepelnie, nemcsak törvényhozók aprócska csoportjának, akik a XX. századi Romániát létrehozó hazafiak undorító tükröződésének tűnnek.

Egy másik minta lehet a finn állam létrehozásának idén tartott centenáriuma. Ahelyett, hogy repülőkre, tankokra és rakétákra költenénk a pénzt, talán jobb lenne megnéznünk, milyen közintézmények, milyen kulturális események aktiválhatók. Lehet, hogy minden romániai településhez el kellene jutniuk a kulturális eseményeknek a Centenárium egész időszaka alatt. Ahelyett, hogy tüzekre és játékokra pazarolnánk a pénzt, talán lehetővé kellene tennünk, hogy ennek az országnak az összes gyermeke ingyen bejuthasson az összes színházi előadásra, filmvetítésre vagy nemzeti múzeumba.

A katonai menetelések és felesleges parádék helyett azt szeretném látni, hogy megmozdul egy kreatív Románia.

Fotográfusok, színészek és mindenféle művészek kapcsolódnak be egy nemzeti projektbe. Egy olyan Romániát, melyet nem ízléstelen folklórműsorokkal és elmaradhatatlan kézműves-vásárokkal ünnepelnek, hanem ahol a különféle régiók recepteket és kulináris termékeket csereberélnek egymás között, ahol sokszínűségünket ünnepeljük és nem a féktelen nacionalizmust. Olyan nemzetet, mely tisztában van hiányosságaival, de tudja, miként népszerűsítse kreatív módon az értékeit. Ne csak a múltat ünnepeljük, hanem a jövőbeni potenciálunkat is.

Persze, az elmúlt száz évben nem mindig tudtunk felemelkedni saját eszményeink szintjére. Amikor száz évet ünnepelünk, akkor azt is bizonyítjuk, hogy a román állam fiatal, ami nem igazolja intézményeink infantilis tehetetlenségét. Az összes jubileumi cselekményt magába foglaló koherens projekt hiánya nemcsak azoknak a semmibe vétele, akiket Románia a Nagy Háborúban elveszített, de ugyanakkor az egy évszázada elindított projektnek adott pofon is.

Mert, ahogy az most körvonalazódik, a jövő év vége csak egy új és monumentális nemzeti alkalmatlanság kellemetlen emlékét hozza majd el.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS