Erdélynek elege van abból, hogy Teleormanból vezessék. Moldva rátalált az európai irányra. A Dél pedig... Sabin Gherman írása.
Jelen szöveg a Newsweek oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nagyszeben. Kétezer ember várja az európai hivatalosságokat. A város csillog-villog, semmiben sem különbözik attól, amit Nyugaton lát az ember. Diszkrét biztonsági apparátus, ahogy a civilizált világban szokás.
Merkel, Macron, Iohannis, Timmermans – fürdőzés a tömegben; el vannak ragadtatva az emberek lelkesedésétől. Tíz létfontosságú döntés, több tucatnyi viszonyítási pont Európa jövője számára (a Nagyszebenben elfogadott nyilatkozat tíz pontja nem döntés, csak szándéknyilatkozat – a szerk.). A világ összes tévéje Nagyszebenre szegezi tekintetét. Igen, egy napra Nagyszeben az Európai Unió fővárosa, az a pont, ahol integráló filozófiákat lehet újraindítani.
Jászvásár (Iaşi). Néhány ezer ember. Nem jöttek, hanem hozták őket. A tévék választási kampánypénzt kaptak és azt állítják, hogy negyvenezren voltak – de valójában negyedannyian sem. Több tucatnyi furgon, több száz csendőr, mindegyiknek ott van a derékszíján a könnygázfecskendő.
Több száz busz, a polgármesterekkel az élen, cipelte a nagygyűlésre a tisztelt szociális segélyezetteket. Félnek Dragneától, úgy tűnik, tervet kell teljesíteniük – mint az ötévesnél. Még orvosokat is idekényszerítettek, egyenesen az ügyeletből. Tanárokat. Munkaadókat. Segélyezetteket, egy rakásra.
Mindenkit, aki mozog. Újra elhozták a fúvószenekart, melynek a pfujolást kellett elnyomnia. Néhány száz méterrel odább másik több ezer moldvai – a tüntetők. Ők is félnek, és szintén Dragneától – ez a rossz fogú osztályismétlő közelebb áll Isztambulhoz, mint Brüsszelhez. A magát a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőjének mondó egyén megpróbálja újra a szocialista utánfutóhoz kötni Moldvát. Csakhogy a moldvaiak ebbe már nem mennek bele.
Az egyik azt reméli, hogy az Európai Unió végül majd elrendezi itt nálunk a dolgokat. A másik, ha morog, akkor is otthon morog, a feleségével, nehogy meghallja a polgármester úr és elvegye a szociális segélyt: szépen felmászik a buszra, elfogadja a szendvicsét, a vizes palackját és a százlejesét. Alamizsna.
Igen, Dragnea kettészakította Romániát. Odavitte a csendőreit, hogy az Európa-ellenességét őrizzék. Az a belügyes, a volt videlei iskolai titkárnő (Carmen Dan belügyminiszter – a szerk.) szintén átdugdosta a botot a nagyszebeni kerítésen keresztül. Dăncilă Kolozsváron kóborolt, kemény pfujolások közepette. Ezek az utolsó vergődések.
Erődemonstrációkat akarnak, azon csodálkoznak, hogy annak a vászlói (Vaslui) nagykutyának csak ötven szerencsétlent sikerült elhoznia egy PSD-s „nagygyűlésre”. Új ígéretekkel állnak elő, nyálasan folyik a tej, meg a méz. Ceauşescu is ezt tette. Emlékeznek még, mennyire meg volt lepve? Száz lej? Afelé haladunk.
Míg Iohannis megerősítette Nagyszeben, Erdély, végső soron Románia imázsát, Dragnea éppen gúnyt űzött a moldvaiakból; nehezen hiszi el, hogy Moldva lakói szintén az Európai Unióba tartanak, autópályákat, iskolákat és közpolitikákat akarnak. Dragnea teljes erejével azzal a recepttel próbálkozik, mellyel Iliescu a szocializmus tartalékává változtatta Moldvát – csakhogy most már nem működik.
Másképp néznek ki, nemcsak az építészetét örökölték meg egy birodalomnak, de a történelmét, a mentalitását is. A beruházók azért jönnek ide, mert akár tetszik, akár nem, egy óra alatt a magyar autópályákon vannak és onnan gyorsan eljutni Nyugatra.
A Dél az Uniótól elszakadtnak és integrálatlannak tűnik – ennyire voltak képesek az ottani politikusok. A legszegényebb térségekben találhatók a leggazdagabb és legbefolyásosabb kiskirályok is. Az ember megnézi a nagyszájú Olguţa (Lia Olguţa Vasilescu – a szerk.) Dolj megyéjét és látja, hogy ott nyüzsögnek a segélyezettek.
Ha elmegyünk a videlei üresfejű hölgy Teleormanjába, ott is a segélyezettek seregeit látjuk. A Dél egy óriási bazár lett, adják-veszik az embereket – egyfajta beszélő krumplik. Igen, a Délről van szó, arról a régióról, mely királyul élhetne csak a földből – mert az ottani emberek talán az Unió legjobb földjét kapták ajándékba, a politikusok viszont egy rakás ragyát csináltak belőle.
De kulturális oázis is, az a vagány kivétel, mely az egyetemes kultúrába rögzít bennünket. Porumbescu balladája. „Nem hittem volna, hogy valaha megtanulok meghalni.” Petre Ciubotariul fia Ştefan Nicája (Ion Creangă író – a szerk.).
Moldvát százötven éve állandóan földbe döngölik – mintha sorba állna egy modernitási igazolványért és senki sem törődne vele. Mind a falhoz vágta, hagyott neki némi aprót az éjjeliszekrényen és aztán magára hagyta; éjszaka, mint a tolvajok, a választások után.
A moldvaiak most Nyugatra tartanak. Autópályákat akarnak. Meneteléseket szerveztek, elegük van a szocializmusból. Ide jött Dragnea helyreállítani az ideológiai libidóját; Nagy Istvánról (III. István moldovai fejedelem, románul Ştefan cel Mare – a szerk.) és hazafiságról beszél, mintha sört osztogatna felesége falujában a fuvarosoknak. Békéről beszél sokat, mintha háborút készítene elő a kulisszák mögött.
Jól-rosszul, Erdély is, Munténia is, Moldova is elsántikált Nyugat felé. Nem a szlovének, nem a csehek sebességével; megvolt a saját sebességünk, mely néha a feketekápolnai lányok táncára hasonlított.
Van Erdély, mely semmit sem fog eltűrni az egyes pészédések által megálmodott RoExites erőlködésekből, Erdélynek elege van abból, hogy Teleormanból vezessék; van a saját irányára, az Európa-pártira rátaláló Moldva és van még a Dél, melyet újra fognak indítani, ha a bukarestiek elfoglalják a Győzelem (Victoriei) teret – és ez, az Európa-pártiság Dragnea bandájának legnagyobb félelme. Ezért próbálnak kiszakítani, amit még lehet. Szembeállítani Nagyszebent Jászvásárral, Erdélyt Moldvával. Ha sikerül, senki sem tudja majd valaha megfizetni.
Ez az ember botrányt akar, mint a török szappanoperákban. Riadóállapotot, mert akkor már senki sem számolja össze a csendőrök által okozott kék foltokat, sebeket, meg a könnygázgránátokat. Maga után cipeli a régi péréméseket (PRM = Nagy-Románia Párt – a szerk.), Olguţát és azt a kopaszt (Codrin Ştefănescu – a szerk.), hogy jöjjenek az emberek, mint a táncoló medvére; a rájuk hasonlító emberek. Állítólag Brüsszelben igazságtalanul bántak Romániával, ők majd helyreállítják a becsületét.
A május 26-i szavazás nem az Európai Unióról szól, hanem arról, amivé mi leszünk. Isztambulról és Brüsszelről. Analfabétákról és a gyermekeiket különórákra cipelő emberekről; az adókból élőkről és az adózókról – vagyis mindarról, amiről 1989 decemberében azt hittük, hogy egy ragyás púp.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Amíg az RMDSZ kormányon lesz, Orbán Viktort nem nyilvánítják persona non gratának Romániában – szögezte le a Krónika kérdésére Kelemen Hunor hétfőn este a SZÁT ülését követően.
Ezen nincs miért csodálkozni. Amin esetleg lehet (bár nem érdemes): az országot vezető politikai, illetve a hazai szellemiséget egyre kevésbé befolyásoló értelmiségi elit kártékony ostobaságán.
A Központi Választási Iroda (BEC) elküldte hétfőn az alkotmánybíróságnak az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálásának részleges eredményét rögzítő jegyzőkönyvet.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.