Még egy fecske, ami talán elhozza a tavaszt. A Cotroceni-palota kritikájának margójára.
Románia elnökének szóvivője, Tatiana Niculescu Bran egy régi, a kommunizmus éveiből ránk maradt szállodához hasonlította a Cotroceni-palotát, ahol a megkopott luxus és művi ünnepélyesség uralkodik.
A Cotroceni-palotának egy kommunista korszakbeli ócska luxusszállodához való hasonlítása a valóság mélyreható átérzésével kapcsolatos és nem kellene polemikusan kezelni. Traian Băsescu volt tanácsadói sajnos sértve érezték magukat, minek következtében nem vették észre a lényeget. Igaz, egy maliciózus feltételezés is megjelent, ami – részben – magyarázza a reakciójukat: „Valószínűleg mindazok, akik az utóbbi 25 évben az elnöki hivatal irodáiban dolgoztak, elégedetten élhették át az uralkodásnak ezt a koreográfiáját.” (Cotroceni – 25 évnyi „kiskirályosodás”, Tatiana Niculescu Bran Facebook-oldala)
Nem tudjuk, hogy Tatiana Niculescu elődeinek tetszett-e mindez, vagy csak beletörődtek és inkább azt választották, hogy nem látnak semmit. Adrian Săftoiu például elismerte, passzol a leírás, de helytelenítette e benyomások közzétételét. Szerinte ezek
és nem kellene közszemlére tenni őket. „Ilyenfajta megjegyzéseket mi is tettünk, de csak egymás között”, mondta még Adriana Săftoiu, viszont nem adott semmilyen magyarázatot a diszkréció okára.
Ám a volt cotroceni-i tanácsadók még cáfolat közben is megerősítik és kiegészítik Tatiana Niculescu leírását, hiszen, ha „nem is élték át elégedetten az uralkodás koreográfiáját”, mindenesetre úgy vélték, hogy tisztségük kommunikálhatatlan lényegéhez tartozik. Márpedig éppen ez a „titok” írja le a legjobban
való részvétel érzését. A hatalom kényelmetlen lehet, megkövetelhet bizonyos korlátozásokat, de cserébe egy kommunikálhatatlan elégedettséget nyújt. Éppen az fejezi ki a hely lényegével való intim paktumot, hogy eddig senki sem beszélt nyilvánosan a Cotroceni-palotán belüli élet kellemetlen részéről, melyet – úgy tűnik – a hatalomról alkotott elavult elképzelés ural, melyben a sokemeletes hierarchia, a hajbókolás, a rangkórság, a látszólag abszurd komplikációk fontos szerepet játszanak. A „Nagy Cotroceni Szálloda” nem más, mint
egy elavult hatalomé, mely az összes demokratikus átalakulás ellenére csökönyösen túl akar élni.
Azt mondtam, a szóvivő bejegyzése nem az elődei elleni támadás, hanem egy mélyrehatóbb valóság kifinomult leírása. Tatiana Niculescu arra utal, hogy a hatalom legmagasabb szintjén megnyilvánuló stílus egy egész társadalmi valóságra mutat rá, továbbá arra, ahogy a politikai társadalom egésze meg van szervezve: „A Palota folyosóit járva az ember jobban megérti a kommunizmus bukása óta eltelt 25 év Romániáját, minden jóval és rosszal, de a helyi ’kiskirályi’ kultúrát is. Főleg az válik világossá, mennyire sürgős az (elnöki, de nemcsak elnöki) adminisztráció megváltoztatása, a minden szinten végrehajtott ’kiskirály-mentesítés’, illetve hogy megtaláljuk a helyünket a XXI. századi jelenben.”
E megjegyzések az a fő jellemzője, hogy a rossz szokást egy gondolkodási mód, bizonyos mentalitások és régi hagyományokra visszatekintő megnyilvánulások és nem néhány ember, vagy párt rovására írják. A Rossz diffúz és mindenhol jelen van, még ott is, ahol az elfogult szellem azt hitte volna, hogy a Jó székhelye található.
Tatiana Niculescu lényegében azt mondja, hogy Romániában a politikai szerveződésről olyan koncepció uralkodik, mely ellenáll a nyugati világ nyitottabb, egyenesebb és egalitárius szellemének, hogy itt még mindig a ceremoniális formákat és a hierarchia külső jegyeit részesítik előnyben, és hogy maga az elnöki hivatal is ebben a légkörben élvezkedett. Elkerülhetetlen, hogy mindazok érintve érzik majd magukat, akik megfordultak a Cotroceni-palotában, megkötve paktumukat a hely szellemével, de nemcsak róluk van szó, hanem mindazokról, akik a román társadalomban hangadók voltak. Ugyanúgy, ahogy a kommunizmus sem maradhatott volna fenn önkéntes részvétellel és gyáva szerepvállalás nélkül, a posztkommunizmusnak sem lehetett volna hosszú élete a hatalom e kompozit stílusához való bensőséges csatlakozás nélkül.
Ami a változást illeti, nem kellene gyors fejleményekre számítanunk, de az már nagyon jó kezdet, hogy – végre – nyíltan beszélnek bizonyos dolgokról.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Egyre hevesebb vita bontakozik ki a brassói Transilvania Egyetem körül, miután a vezetőség megerősítette: a nappali tagozatos hallgatók számára kötelező a kurzusokon való részvétel.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.
Az elmúlt években Erdély turisztikai arculata látványosan átalakult. A természet közelségét, a történelmi városokat és a „fotózható” helyeket kereső turisták egyszerre fedezik fel újra a térséget. De mely helyszínek uralják ma az internetet?
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.