A Mentsétek meg Romániát Szövetségnek le kéne mondania Románia megmentéséről

Jelen szöveg a Republica oldalon közölt cikk fordítása. A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Jómagam az USR Plus-ra (Mentsétek meg Romániát Szövetség, Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja – a szerk.) szavaztam az európai parlamenti választáson. Két egyszerű ok miatt: fiatalok, és nem ismerem őket. Tehát fennáll a kellemes meglepetés lehetőséeg, miközben a többi párt vén rókáival szemben, akiket túlságosan is jól ismerek, semmi elvárásom sincs.

És íme,

az uszérések meg is áldanak meglepetésekkel, de csak kellemesnek nem lehet őket nevezni.

Az USR megszavazta a bizalmatlansági indítványt. Ha megkérdezzük tőlük, hogy miért, az a válasz, hogy a „Dăncilă kormány lerombolásáért”. Ami legalább két okból alapvetően elhibázott válasz.

Először is, nem helyes a politikusok által gyakran használt „kormány-lerombolás” kifejezés. A kifejezést Corneliu Coposu PNŢCD-s (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt – a szerk.) vezető avatta fel 1989 után: „Visszatértem, hogy leromboljam a kormányt”. Márpedig a kormányt nem „lerombolják”, mert ez magának a kormánynak a felszámolásának gondolatát idézi fel, az ige magának a Győzelem-palotának (a kormány székháza – a szerk.) összeomlását sugallja. A kormány megváltozott – részben vagy teljesen.

A bizalmatlansági indítvány nem lehet öncél.

Ez a kormányváltás egyik eszköze. Nem tehetik meg, hogy megszavazzák az indítványt és utána gondolkodás nélkül elutasítják a belépést a kormányba. Sőt, a pálya széléről akadályozzák egy új kormány megalakulását, mindenféle feltételekhez kötve a támogatását. A Gabriel Liiceanu által nemrég „Neo-Păturică”-nak (utalás a Dinu Păturică nevű karakterre, Nicolae Filimon Ciocoii vechi și noi című regényének főszereplőjére – a szerk.) nevezett egyik USR-s alelnök (Vlad Alexandrescu – a szerk.) éppenséggel azt jelentette be, hogy ha megharagszik, az USR leszavazza az Orban-kormányt.

Akkor minek szavazták meg az indítványt, tettem fel az egyenes kérdést az egyik USR-s parlamenti képviselőnek. „Az előrehozott választásért”, válaszolta Ungureanu úr, olyan bizonytalan mosollyal, ami azt mutatta, hogy még ő sem hiszi el a saját zagyvaságát.

Ez újra helytelen és illogikus.

Egy bizalmatlansági indítvány megszavazásának kizárólag a hivatalban lévő kormány automatikus leváltása a következménye.

Nincs semmi köze az előrehozott választáshoz. Ezt csak az elnök írhatja ki, a Parlament feloszlatásával, vagy a törvényhozás, amennyiben a parlamenti képviselők többsége egyszerre nyújtaná be a lemondását.

Valójában, ha jól belegondolunk, az elnöknek nincs semmi hatalma, ha a Parlamentben nincs többségi akarat két kormányfő-javaslat elutasítására. Id est: előrehozott választást csak a Parlament érhet el, ha önfeloszlatás mellett dönt.

(Megjegyzés: abban az esetben, ha az Orban-kormány nem megy át és Klaus Iohannis újra Ludovic Orbant javasolja, akit újra elutasítanak, az Alkotmánybíróság elutasíthatja az elnöknek a Parlament feloszlatására vonatkozó kérését, arra hivatkozva, hogy ez nem két különböző javaslat volt.)

Következésképpen,

ha az USR minden áron előrehozott választást akar, akkor nincs más lehetősége, mint erre vonatkozó paktumot javasolni a Parlamentnek.

Ha ezt elutasítják, akkor az USR semmilyen okra nem hivatkozhat a kormányzati szerepvállalás elutasításához vagy a kormányzás megtorpedózásához.

És végső soron, még ha sor is kerül a híres előrehozott választásra, az USR tényleg azt képzeli, hogy egyedül is kormányozhat majd?

Ennek az egész vergődésnek, amellyel a Szövetség saját magát vezeti a mocsárba, számomra egyetlen világos oka van: Dan Barna jelölt vágya arra, hogy az előrehozott választás képzelgésével gyakorolhasson nyomást a jelölt Iohannisra. Barna Iohannisnál radikálisabb PSD-ellenesnek (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) akar tűnni a jobboldali választók szemében.

Ez az egyetlen reménysége ennek az alaknak, aki kezd Mircea Diaconunál is jobban idegesíteni,

hiszen mi mással szerezhetne még szavazatokat? Azzal a kapkodós bizonytalansággal, melyet egész lénye áraszt? Azzal, hogy nem beszél, hanem kerepel, amiből azt sem lehetne kiérteni, ha egy prahova-völgyi atomrobbanást jelentene be? Az örökké tágra nyílt szemeivel, hogy ne használjam a kiguvadt szót, melyek viszont semmi mást nem sugároznak egy megüvegesedett fixírozásnál? Azzal a kijelentéssel, hogy „ha én lettem volna az elnök, a Caracal-ügy nem történhetett volna meg”? Azzal, hogy egy hajdanán Tökfejnek csúfolt politikusra (Ion Iliescu nevezte így Mircea Geoanát – a szerk.) emlékeztető módon képtelen kikeveredni azokból az idióta helyzetekből, melyekbe saját magát juttatja?

Azt hiszem, az USR-nek vissza kellene térnie a 2016-os eredeti logójához: USB (Mentsétek meg Bukarestet Szövetség – a szerk.). Nem mintha Bukarestet jobban megmenthetné Romániánál, hanem azért, mert most ez a „Mentsétek meg Barnát Szövetséget!” jelentené.