// 2024. november 27., szerda // Virgil
Normalitás?

A magyar mint bűnbak. Nacionalizmusról és idegengyűlöletről

// HIRDETÉS

Egy kiegyensúlyozott vélemény. Kár, hogy a mindennapi valóság teljesen másképp néz ki.

Jelen szöveg az Europa Liberă oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Csaknem kétmillióan látták a Szabad Európa által Gyergyóditróban készített filmet és közülük nagyjából 8000 fűzött hozzá kommentárt a Facebook-oldalunkon.

A vulgáris nyelvezet, az eltúlzott (Mindennek ellenére, ez egy érdekes megfogalmazás. Létezik nem eltúlzott, vagyis normális idegengyűlölet? – a szerk.) idegengyűlölet vagy az agresszív nacionalizmus miatt több mint kétezret törülnünk kellett olvasóink bejegyzései közül.

Ezáltal megértettük, hogy

a magyarok elleni gyűlölet ugyanolyan nagynak tűnik, mint a – bármiféle – bevándorlókkal szembeni.

A Bukarestben 1918 óta megfordult szinte valamennyi kormány által gyakorolt száz évnyi nacionalista politika nyomokat hagyott a magyarok kollektív tudatában.

Néhány bejegyzés a Facebookon, a gyergyóditrói konfliktusról szóló videoriporttal kapcsolatban. Több mint 2000 vulgáris kifejezéseket használó kommentelő hozzászólását törölni kellett.

Erdély Romániával történt egyesülése után a magyar lett a belső ellenség, a főgonosz, az erőszakos hazafiság ürügye, így aztán mára a románok csaknem 60 százaléka nem bízik a magyarokban, ezek kétharmada pedig úgy véli, Magyarország ilyen-olyan formában ellenőrzése alatt akarja tartani Erdélyt, miközben 58,2 százalék úgy ítéli meg, hogy a szomszédos ország megengedhetetlen módon avatkozik be Románia belügyeibe. Persze, megvan a magyarok, sőt, a budapesti kormány viszontreakciója is a románok antipátiájára és a bukaresti kormányok hozzáállására, melyek folyamatosan figyelmen kívül hagyták a romániai magyarok igényeit. A magyarok valójában azt bizonyították be nekünk, hogy ők is képesek ugyanolyan sovének lenni, mint a románok.

Mégis, a román politikusok az utóbbi 30 évben

mindent megtettek azért, hogy ebek harmincadjára hagyják a székelységet,

aztán folyamatosan ellenálltak a kulturális autonómia igényének, ami – többek között – lehetővé tette volna a magyarok számára, hogy a budapesti csatornák által kínáltaktól eltérő információkhoz is hozzáférjenek.

A magyar kormány már sok évvel ezelőtt átvette (az összes ezzel járó túlzással együtt) azt a szerepet, amelyet a román kormánynak kellett volna betöltenie a magyar többségű térségekben: óvodákat épített, iskolákat és templomokat tatarozott, civil szervezeteket finanszírozott és – közvetve – akár vállalkozásokat is, hogy csökkentse a szegénységet a magyar falvakban és növelje a magyarok jólétét ott, ahol lehetséges.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megrendelésére készített egyik tavalyi IMAS-felmérés azt mutatja, hogy a románok több mint fele szerint, a migránsokat meg kell állítani Európa határainál és Romániának nacionalista mozgalomra van szüksége.

Egy másik minta a „vitára” a SZER Gyergyóditróban készített riportjára vonatkozó Facebook-bejegyzésre érkezett kommentekből.

A gyergyóditrói lakosok reakciója eltúlzott volt,

de az ottani helyzetet egy esettanulmányként kellene megvizsgálni arra vonatkozóan, hogy miként viselkednek a kis és konzervatív közösséghez tartozók, amikor idegenek zavarják meg az életüket. A gyergyóditróiak által nézett magyar tévék által folytatott propaganda csak egy eleme egy sokkal szélesebb körű kérdésnek, mint ahogy a románoknak a távoli faluban élő magyarokkal szembeni reakciói is egy helyzetkomplexum, plusz egy évszázadnyi propaganda részei.

A nemzeti identitások továbbra is veszélyes ismeretlenek maradtak a jelenkori történelem hatalmi egyenleteiben, szinte ugyanúgy, mint a múltban.

Ahhoz, hogy ezeken túl lehessen jutni, a bukaresti és a budapesti kormányoknak túl kellene lépniük a történelmi traumáikon. Hogy többé ne keressenek bűnbakokat az Erdélyben kudarcot vallott politikáikért.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS