Az egyszerű emberek a következő években elvesztik a lehetőséget, hogy évente néhány hónapig Spanyolországban, Franciaországban vagy Belgiumban dolgozzanak?
Emmanuel Macron francia elnök bukaresti látogatása előtt (a látogatás a csütörtöki napon lezajlott – a szerk.) nem árt tisztázni, mi az általános jelentése a kiküldött munkások témája iránti érdeklődésének.
Ez az eurofil programjának legfőbb célkitűzése, mellyel sikerült legyőznie a francia euroszkepticizmus bajnokát, a személyek szabad mozgásával, mint ahogy a közös pénzzel szemben is kíméletlen Marine Le Pent. Következésképpen kelet-európai körutazása során – melynek a bukaresti látogatás is része – arról igyekszik meggyőzni tárgyalópartnereit, hogy menjenek bele a szolgáltatásokra vonatkozó direktíva radikális módosításába, mely korlátozhatná az olcsó munkások beáramlását a franciaországi építőtelepekre.
A téma Bukarestben jól ismert a szakértők és a tanácsadók szűk körében, de nem vált kimondottan politikai témává és a választási kampány során egyáltalán nem került szóba. Ebből aztán következik az egyik hátrány is. Bármennyire is felvérteznék őket a tanácsadóik érvekkel, a román hivatalosságok abban a helyzetben vannak, hogy könnyen engedni kényszerülnek, mert a közvélemény nem gyakorol rájuk közvetlen nyomást. Míg a franciák számára a kiküldött munkások témája jelentős politikai kérdés,
De ez csak azért van így, mert a román közvélemény globálisan nézi az összes európai „előnyt” és maguktól értetődőnek tartja azokat, figyelmen kívül hagyva a történelmet és azokat az alapeszméket, melyekből az előnyök létrejöttek. A szolgáltatásokra vonatkozó direktíva módosításának hatása biztosan érezhető lesz, de nem egyszerre, hanem idővel és diffúz módon, mindenesetre akkor, amikor már túl késő lesz. Ki fogja összeszámolni a több tíz-, vagy százezer egyszerű ember által elszenvedett „károkat”, akik a következő években – észrevétlenül – elvesztik majd azt a lehetőséget, hogy évente néhány hónapig Spanyolországban, Franciaországban vagy Belgiumban dolgozzanak? Ezek a veszteségek voltaképpen mérhetetlenek és ezért gyenge a román helyzet. Természetesen könnyebb kiszámolni a munkásokat egyik országból a másikba hurcoló cégek profitját, de ezeket pont azért nem számolják, mert elsősorban spekulatív és ezért illegitim tevékenységeknek tartják őket. Hiszen a valódi üzleti tevékenységet folytató építő- és szállítmányozócégek mellett vannak olyan cégek is, melyek
Erre senki sem gondolt, amikor a szolgáltatások szabad mozgásáról folytak a tárgyalások, de ezek a vállalkozások elkerülhetetlenül virágozni kezdtek, amikor megfelelő körülmények jöttek létre.
Végül Macron elnök bukaresti látogatása előtt hasznos lenne általánosságokban tisztázni a kérdést. Mert ha belemegyünk a részletekbe, akkor nehéz megállapítani, hogy kinek van igaza. Természetesen a franciák álláspontjában is van igazság, hiszen elég sok a csalás, melyek révén mesterségesen és tisztességtelenül még tovább csökkentik a bérköltségeket. Csakhogy ezek a sokat emlegetett „csalások” sokszor inkább csak komparatív előnynek tűnnek. Például a Franciaországi Építők Szövetségének elnöke, Jacques Chanut arra panaszkodott a Le Figaroban megjelent egyik interjújában, hogy a keleti munkások este és a hétvégén is dolgoznak és így heti 60 ledolgozott munkaórát is teljesítenek, miközben Franciaországban a sokat vitatott törvény 35 munkaórás korlátot tartalmaz. Ellenőrzéseket követelt az építőtelepeken a többet dolgozók leleplezésére. Ezen kívül, állítja a francia építtető, a keletiek nem tudnak franciául és végső soron
ahogy azt a néhány, a honi munkások körében tapasztalható munkanélküliség miatt aggódó helyi közigazgatás által elfogadott „Molière-záradék” lehetővé tenné. Következésképpen, ha belemegyünk a részletekbe, akkor a veszély fenyeget, hogy eltévedünk a pártosságok labirintusában.
De általánosságban elmondható, hogy Macron elnök most a nyugati társadalmak helyi érdekeire hivatkozva akarja felmondani az európai liberalizmus következményeinek egy részét. A szolgáltatásokról szóló direktíva módosítása fontosabb annál, amilyennek tűnik, hiszen azt a liberális konszenzust támadja közvetlenül, amin eddig az európai építmény alapult, és ami a Kelet és Nyugat közötti fő összekötőhíd volt.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.