Az egyszerű emberek a következő években elvesztik a lehetőséget, hogy évente néhány hónapig Spanyolországban, Franciaországban vagy Belgiumban dolgozzanak?
Emmanuel Macron francia elnök bukaresti látogatása előtt (a látogatás a csütörtöki napon lezajlott – a szerk.) nem árt tisztázni, mi az általános jelentése a kiküldött munkások témája iránti érdeklődésének.
Ez az eurofil programjának legfőbb célkitűzése, mellyel sikerült legyőznie a francia euroszkepticizmus bajnokát, a személyek szabad mozgásával, mint ahogy a közös pénzzel szemben is kíméletlen Marine Le Pent. Következésképpen kelet-európai körutazása során – melynek a bukaresti látogatás is része – arról igyekszik meggyőzni tárgyalópartnereit, hogy menjenek bele a szolgáltatásokra vonatkozó direktíva radikális módosításába, mely korlátozhatná az olcsó munkások beáramlását a franciaországi építőtelepekre.
A téma Bukarestben jól ismert a szakértők és a tanácsadók szűk körében, de nem vált kimondottan politikai témává és a választási kampány során egyáltalán nem került szóba. Ebből aztán következik az egyik hátrány is. Bármennyire is felvérteznék őket a tanácsadóik érvekkel, a román hivatalosságok abban a helyzetben vannak, hogy könnyen engedni kényszerülnek, mert a közvélemény nem gyakorol rájuk közvetlen nyomást. Míg a franciák számára a kiküldött munkások témája jelentős politikai kérdés,
De ez csak azért van így, mert a román közvélemény globálisan nézi az összes európai „előnyt” és maguktól értetődőnek tartja azokat, figyelmen kívül hagyva a történelmet és azokat az alapeszméket, melyekből az előnyök létrejöttek. A szolgáltatásokra vonatkozó direktíva módosításának hatása biztosan érezhető lesz, de nem egyszerre, hanem idővel és diffúz módon, mindenesetre akkor, amikor már túl késő lesz. Ki fogja összeszámolni a több tíz-, vagy százezer egyszerű ember által elszenvedett „károkat”, akik a következő években – észrevétlenül – elvesztik majd azt a lehetőséget, hogy évente néhány hónapig Spanyolországban, Franciaországban vagy Belgiumban dolgozzanak? Ezek a veszteségek voltaképpen mérhetetlenek és ezért gyenge a román helyzet. Természetesen könnyebb kiszámolni a munkásokat egyik országból a másikba hurcoló cégek profitját, de ezeket pont azért nem számolják, mert elsősorban spekulatív és ezért illegitim tevékenységeknek tartják őket. Hiszen a valódi üzleti tevékenységet folytató építő- és szállítmányozócégek mellett vannak olyan cégek is, melyek
Erre senki sem gondolt, amikor a szolgáltatások szabad mozgásáról folytak a tárgyalások, de ezek a vállalkozások elkerülhetetlenül virágozni kezdtek, amikor megfelelő körülmények jöttek létre.
Végül Macron elnök bukaresti látogatása előtt hasznos lenne általánosságokban tisztázni a kérdést. Mert ha belemegyünk a részletekbe, akkor nehéz megállapítani, hogy kinek van igaza. Természetesen a franciák álláspontjában is van igazság, hiszen elég sok a csalás, melyek révén mesterségesen és tisztességtelenül még tovább csökkentik a bérköltségeket. Csakhogy ezek a sokat emlegetett „csalások” sokszor inkább csak komparatív előnynek tűnnek. Például a Franciaországi Építők Szövetségének elnöke, Jacques Chanut arra panaszkodott a Le Figaroban megjelent egyik interjújában, hogy a keleti munkások este és a hétvégén is dolgoznak és így heti 60 ledolgozott munkaórát is teljesítenek, miközben Franciaországban a sokat vitatott törvény 35 munkaórás korlátot tartalmaz. Ellenőrzéseket követelt az építőtelepeken a többet dolgozók leleplezésére. Ezen kívül, állítja a francia építtető, a keletiek nem tudnak franciául és végső soron
ahogy azt a néhány, a honi munkások körében tapasztalható munkanélküliség miatt aggódó helyi közigazgatás által elfogadott „Molière-záradék” lehetővé tenné. Következésképpen, ha belemegyünk a részletekbe, akkor a veszély fenyeget, hogy eltévedünk a pártosságok labirintusában.
De általánosságban elmondható, hogy Macron elnök most a nyugati társadalmak helyi érdekeire hivatkozva akarja felmondani az európai liberalizmus következményeinek egy részét. A szolgáltatásokról szóló direktíva módosítása fontosabb annál, amilyennek tűnik, hiszen azt a liberális konszenzust támadja közvetlenül, amin eddig az európai építmény alapult, és ami a Kelet és Nyugat közötti fő összekötőhíd volt.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.