Nem lehetne végre egyszer segg helyett fejjel gondolkodni odafönt, a közoktatás Olümposzán?
Az oktatási minisztérium újra bebizonyította az oktatás minőségének javítása iránti közömbösségét, bűnös módon semmibe véve az oktatási rendszerben szerepet vállalók véleményét.
A Nemzeti Oktatási Minisztérium (MEN) egyik napról a másikra módosította az országos felmérés és az érettségi feladatait. Két nappal később visszakozott. Nem teljesen, csak a 2020-as vizsgákra halasztotta a rendszer alkalmazását. Anélkül, hogy előzetesen konzultált volna az érintett fő intézményi és szakmai szereplőkkel (Országos Diáktanács, Szülők Szövetsége, Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség), továbbá a tárca élére kinevezett miniszter hiányában az a helyzet állt elő, hogy a nyolcadikos és a tizenkettedikes diákok –
melyekkel tanulmányi szakaszuk végén felmérik az ismereteiket. Nem akárhogyan, hanem olyan rendszert alkalmazva, melyben az ismeretek 40 százalékát feleletválasztós rendszerben mérik fel, olyan tantárgyak esetében is, mint a román nyelv vagy a történelem.
Azonnal jelentkeztek a reakciók: a szakmai szervezetekétől és a szakszervezetekétől a módosítások által érintett vizsgákra készülő diákok felkészítésében közvetlenül részt vevő tanárokéig. Azalatt a két nap alatt, amennyire a minisztériumnak szüksége volt a lépés elhalasztásához, az az általános vélemény alakult ki, hogy a feleletválasztós rendszer mesterséges sikerességhez fog vezetni, tekintettel a feladatok alacsony nehézségi fokára. Ezen kívül az „objektív elemek” bevezetése, ahogy az Országos Értékelési és Vizsgáztató Központ (CNEE) zsargonjában a feleletválasztós teszteket nevezik, olyan tantárgyak esetében, mint a román nyelv vagy a történelem, a teljes felszámolásig csökkenti az olyan, gimnázium és középiskola végén kötelező képességek tesztelésének és felmérésének a lehetőségét, mint például a nyelvtanilag helyes önkifejezés és írás, egy adott szöveg elolvasásának és aktív megértésének, valamint értelmezésének képessége. Más szavakkal, a feleletválasztós tesztek, főleg e tantárgyak esetében, már
miközben a PISA-tesztek és a MEN által biztosított számok alapján összeállított jelentések szerint, a 15 éves diákok 42 százaléka funkcionális analfabéta.
A hír még a CNEE hivatalosságait is meglepte: ha olvasunk az Edupedu.ro által idézett hivatalos nyilatkozatok sorai között, akkor megtudjuk, hogy a döntés „az Oktatási Minisztérium vezetőségének véleménye volt, a CNEE ismertette az álláspontját, de ez a döntés született”. Érdekes az ugyanazon hivatalosság által előadott indoklás is, amely az elképzelések teljes hiányáról és az egyetlen célra, a végeredmények javítására való összpontosításról árulkodik: „Úgy ítélték meg, hogy ezáltal csökkennánek a diákok által az óvások után elért érdemjegyek közötti különbségek. Voltak esetek, amikor elég nagy volt a vizsgán és az óvást követően kapott érdemjegyek közötti különbség. Ezeknek az objektív elemeknek a bevezetésével némileg csökken a pontozások közötti különbség.”
A minisztérium által teljes mértékben figyelmen kívül hagyott első aspektus a törvénynek való megfelelés volt: az oktatási törvény szerint
A második aspektus a közvetlenül érintett szereplők, a diákok és a tanárok megkérdezése. A bejelentésre született meglepett és tiltakozó reakciók rámutattak a döntéshozási folyamaton belüli átláthatóság hiányára. Nyilvánvalóan a bólogató Jánosok is megjelentek. Ezzel kapcsolatosan megemlítendő a Szülők Szövetségének a nevetséges igyekezete, mellyel siettek megtapsolni a minisztérium bejelentését, holott maguk a szervezet képviselői nyilatkozták azt, hogy a minisztérium döntése szigorúan egyoldalú volt.
Az ezzel a döntéssel meglibbentett függönysarok által feltárt lehangoló képet kiegészítő harmadik aspektus a feleletválasztós teszt bevezetésének előrelátható következménye egy olyan oktatási rendszerben, mely folyamatosan hátrébb szorul a funkcionális analfabetizmust mérő nemzetközi rangsorokban (ld. a 2015-ös PISA-teszteket). Szükség van az érettségi reformjára, de annak
Aztán világosan és meggyőzően kellene meghatároznia a reform mögötti elképzelést, célokat, ahogy azt más európai országok is teszik (például a franciaországi érettségi reformja).
A Demokráciáért és Választástámogatásért Nemzetközi Intézet (International Institute for Democracy and Electoral Assistance – IDEA) egy 2018 októberében közzétett jelentésében a demokrácia jelenlegi állapotát elemzi globális szinten és – a felhasznált mutatók szempontjából nézve – rekonstruálja az 1975–2017-es időszakra vonatkozó fejleményeket. Románia a 2013–2017-es időszakban kezd egyre rosszabbul állni a rangsorban, nem kívánt vezető helyet foglalva el a demokrácia minőségének hangsúlyos hanyatlását illetően. Az ebben a rangsorban szereplő 12 országból 3 európai (Lengyelország, Magyarország és Románia). Éppen a közpolitikák nem átlátható és kiszámíthatatlan kidolgozása az egyik neuralgikus pont.
Az Oktatási Minisztérium újra bizonyította az oktatás minőségének javítása iránti érdeklődés teljes hiányát, bűnös módon semmibe véve az oktatási rendszerben résztvevő szereplők hangját és véleményét. Az állapot Tökéletesen beilleszkedve, amúgy, a jelenlegi PSD–ALDE-s (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) kormányzat általános katasztrófájába.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
További híreink: az árvizek ellen kitett homokzsákokat is képesek voltak valakik ellopni. Törvényjavaslatot nyújtottak be a kényszerházasságok szankcionálásáról.
Az adóhatóság nevében küldött újabb hamis e-mailekre figyelmeztetett hétfői közleményében az Országos Adóhatóság (ANAF).
Jelentős változások történtek a legolcsóbb áramot kínáló romániai energiaszolgáltatók toplistáján az államilag fenntartott árkorlátozás kivezetése, az árliberalizáció július elsejei bevezetése óta eltelt bő három hónapban.
Égettműanyag-szagot érzett a rendőrautóban a járőregység, és amikor ki akartak szállni a szolgálati Polóból, beragadt a központi zár. Amit pedig ezután tapasztaltak, elmenne egy bohózatba is – szellőztette meg a sztorit az Europol szakszervezet.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.