Szajkózni, hogy a könyv milyen fontos, és mennyire szarnak rá, anélkül, hogy tudnánk, mire jó: értelmetlen. Fétis!
Nemrég ünnepelték a Nemzetközi Könyvnapot. Kiváló alkalom volt, hogy sokan sok banális dolgot mondjanak a kultúráról, és még egy értelmetlen happeningre is sor kerüljön, mint amilyen a Parlament épülete körüli élőlánc volt.
Mindezeknek nincs semmi értelmük és hasznuk. Akkor lenne értelme egy könyvvel a kézben tüntetőleg felvonulni, ha hivatalosan tilos lenne olvasni, mint Ray Bradbury regényében, a Fahrenheit 451-ben. Vagy ha a könyvolvasókat legalább általános megvetés sújtaná, megkergetnék, vagy romlott paradicsomokkal bombáznák őket az utcákon. Akkor lenne értelme nyilvánosan tüntetni egy könyvvel: az ember meggyőződéseit hirdeti, és igyekszik visszaszerezni helyét a társadalomban. Jelen körülmények között azonban ez tárgytalan tüntetésnek tűnik.
Másodsorban nem minden könyv jó. Egyesek kimondottan szörnyűek, mások pedig feleslegesek. Nem állhatunk ki válogatás nélkül a „könyv” mellett, mintha minden könyv üdvözlendő, mintha bármilyen fajta olvasás jó és hasznos lenne. Itt indokolatlan csúsztatásról van szó: a „minden embernek megvan a maga szerepe a Földön” elvből kiindulva
Ha ez így lenne, akkor értelmetlen lenne a nézetkülönbség és vita, mert minden gondolat és kijelentés egyformán igaz és egyenlő módon hasznos volna.
A könyvvel való tüntetésnek lenne mégis némi értelme, ha a könyvtárak digitalizálása, vagy az Amazon Kindle készüléke ellen tiltakoznánk. Ez olyan lenne, mintha ezt mondanánk: Parancsoljunk megálljt a digitális könyveknek! Vissza a papíralapú könyvhöz. Lenne értelme, bár nem lenne teljesen jogos, hiszen a digitalizálásnak megvannak a maga óriási előnyei is.
Úgy tűnik, rosszul értelmezik az olvasás válságát. Nem az a fontos, hogy az emberek kevés könyvet vásárolnak, és még kevesebbet olvasnak el, hanem az, hogy a saját életükben nem biztosítanak elég fontos helyet a komoly reflexiónak és párbeszédnek, nem elég kíváncsiak és kitartóak abban, hogy válaszokat találjanak a kérdéseikre, nem hajlandók egy tisztán szellemi, anyagi hasznot nem hozó erőfeszítést tenni. Ha ezeket meg lehetne tenni peripatetikus akadémiákban, párbeszéd útján, vagy nyilvános konferenciákon (melyek, szerencsére, még léteznek), akkor könyvekre nem is lenne szükség, csak a beavatottaknak, emlékezetrendezési módszerként.
és nincs is értelme elítélnünk azokat, akik nem olvasnak (bár nagyon is hasznos beszélgetések részesei lehetnek), mintha a válogatás nélkül bármit elolvasók felettük állnának.
Sajnos ezek az UNESCO által ihletett/előírt megnyilvánulások egyfajta fétissé váltak. De a fétis szerepű könyv nem a kultúra formája, hanem egy kultúrahiány meddő invokációja. Végül több mint nyilvánvaló, hogy az UNESCO által kezdeményezett világias ünnep átültetése sem történt meg rendesen, hiszen a szervezet kezdeményezése főleg a volt gyarmati országokra vonatkozik és az „analfabetizmus és szegénység elleni harc” a célja. Ez a program azon a felvilágosodás kori gondolaton alapul, hogy az emberek akkor fognak egyenlővé válni, amikor mindnyájan hozzáférhetnek a kultúra „fényéhez”. Lenne mit beszélni ennek a gondolatnak az elkerülhetetlen utópisztikus jellegéről is, de lényegét tekintve a kultúra terjesztése bármikor üdvözlendő dolog. Nálunk viszont a Parlament Palotája körül szervezett, a könyveket előtérbe toló
A könyvekre és az oktatásra visszatérve, világunk igazi válsága – mely főleg abban látszik, hogy képtelenek vagyunk egy rendes könyvészetet és iskolai törzsanyagot összeállítani – az, hogy már nem tudjuk, mit kellene elolvasnunk és elsősorban az, hogy nem tudjuk, mit kellene a gyermekeinknek ajánlanunk.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Dobrudzsa első ránézésre zárkózott vidék. Ám ha az ember lemond a turisztikai allűrökről, sok kapu nyílik meg előtte, mindenféle népeké.
Sokan nem akarnak lemondani a saját készítésű savanyú káposztáról akkor sem, ha tömbházban élnek, hiszen az erdélyi gasztronómiának elengedhetetlen része a sok vitamint tartalmazó, rengetegféleképpen elkészíthető eledel.
Hétvégére pedig kapunk egy ciklont a nyakunkba viharokkal, felhőszakadásokkal.
Öt ember sérült meg és egy ló elpusztult szombaton este Csíkszentimre határában, ahol egy lovasszekér és egy autó ütközött össze – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Több mint harmincan megsérültek, amikor egy szír férfi felgyújtott egy lakóházat Éjszak-Rajna-Vesztfália központjában, Essenben.
Tömegverekedés tört ki pénteken egy székelyudvarhelyi szórakozóhelyen, ahol egy gólyabál utáni bulit szerveztek. Információink szerint fejszékkel, botokkal, illetve a széttört berendezés darabjaival estek egymásnak. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.