// 2024. október 23., szerda // Köztársaság kikiált., Gyöngyi
Erdély

A képmutató és hazug Tőkés úr

A román uszítósajtó ismét előszedte a magyar mumust, Tőkés László személyében. Ezúttal a marosvásárhelyi orvosi egyetem és Doina Cornea temetése kapcsán.

Sokszor fékeztem magam, hogy ne reagáljak egyes magyar eredetű, Romániában született és nevelkedett polgár viselkedésére, cselekedeteire. Csak holmi politikai bábukat látok bennük, olyan – állításuk szerint – vezetőket, akiknek a történelem által összekevert közösségek egymásnak ugrasztása a céljuk. Úgy véltem, ha túl nagy figyelmet szentelünk nekik,

részesei leszünk aljas játékuknak és láthatóbbá tesszük őket, mint amennyire azok a saját közösségük számára.

És továbblépésre kényszerítettem magam.

Életem első 13 évében Brassóban nőttem fel, szász és magyar gyermekekkel együtt. A 60-as években a Bukarest úton lévő tömbházunk játék közben három nyelven elhangzó kiabálástól volt hangos, mint ahogy a magyar, szász vagy román barátokat is képesek voltunk a saját nyelvükön felköszönteni. Együtt jártunk ugyanabba a román tannyelvű lakótelepi iskolába, holott a magyaroknak és a szászoknak voltak speciális iskoláik is. Akkor nem értettem, hogy a szülők miért adták román iskolába gyermekeiket, akikkel otthon az anyanyelvükön beszéltek. Ez nem is érdekelt bennünket, tekintettel arra, hogy megértő multikulturális közösség voltunk, szüleink jó szomszédok voltak, együtt jártak piknikezni Noára, Iepurébe, Răcădăura, vagy másztunk fel a Cenkre szedret keresni. Most vannak rokonaim Marosváráshelyen és Besztercén, magyar barátaim és ismerőseim és sok más társamhoz hasonlóan tudom, a magyar vezetők azért provokálnak, hogy felszítsák a kedélyeket és alátámasszák létezésüket és megélhetésüket biztosító nagylelkű összegeket. Mindkét táborban találnak, sajnos, hiszékeny híveket, ultranacionalista magyarokat és románokat, akik erőszakos cselekedetekre összpontosítanak.

A román politikai vezetők hallgatása, a tolerancia, vagy a hatalmon maradáshoz szükséges szövetségekkel kapcsolatos érdek,

úgy tűnik, nem éppen a legjobb megoldás, talán túlzásba visszük az óvatosságot, mellyel el akarjuk kerülni a kedélyek felpaprikázását. Azért mondom, mert kezdem ezt hinni, miután láttam, hogy az Európai Parlament Tőkés László (az eredetiben „Laszlo Tökes” – a szerk.) szónoki emelvényévé vált, ahonnan sárral dobálja Romániát. Mára Tőkés Magyarország szócsövévé vált, a romániai magyarok védelmezőjének nevezi magát és „európai védelmet” követel számukra. Tőkés nyilvánvaló hazugságokra alapozta május 2-i beszédét, melyekről akkor kollégám, Cora Muntean számolt be és melyekkel kapcsolatosan a bukaresti politikusok nem találtak időt, hogy hivatalosan reagáljanak rájuk.

A volt református lelkész azt állította az Európai Parlamentben, hogy „a magyarellenesség állami, nemzeti szinten, valamint a magyar nyelvű orvosképzésben is megnyilvánul”. Kijelentette, hogy létezik egy terv a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Tudományegyetem összevonására, melynek célja a magyar nyelvű egészségügyi képzés felszámolása.

Akkora hazugság, mint egy ház,

mert a marosvásárhelyi egyetem honlapján látható, hogy évről évre vannak helyek a román, a magyar, a roma hallgatók számára, akik román, magyar vagy angol nyelvű képzések közül választhatnak. Tavaly több mint 570 hallgató iratkozott be a román tannyelvű képzésre és csak ennek fele a magyar nyelvűre. Tőkés Lászlónak tudnia kellene, hogy vannak olyan magyar hallgatók, akik azért iratkoztak be a román tagozatra, hogy bárhol tevékenykedhessenek az országban, ne csak a magyar etnikumúakkal rendelkező erdélyi térségben. Ismertem két Maros–Hargita térségből származó, magyar származású orvost. Az egyik korban Tőkéshez áll közel, tehát Kolozsváron, román tagozaton végezte az orvosit, még Ceauşescu idejében. Elmesélte, hogy éppen azért döntött így, mert nem akarta csak a hagyományos megyékben lévő kórházakra vagy poliklinikákra korlátozni ortopéd sebészi tevékenységét. Ugyanezt az érvet hozta fel egy 90-es nemzedékhez tartozó orvos, aki számára a mozgásszabadság már nem okozott gondot egy olyan Romániában, melyben leomlottak a kommunista korlátok. Most pedig, a magyar hallgatók néhány éve az anyanyelvi oktatás minden lehetőségével rendelkeznek.

Mindezeken a hazugságokon túlmenően, de ezek miatt felháborít Tőkés László jelenléte Doina Cornea temetésén.

A maximális képmutatás gesztusának tekintem. A kolozsvári hölgy nem hazudott volna, hogy neki jobb legyen, és számos bizonyítékát adta, hogy szereti Romániát és a románokat. Elsősorban ezért a népért kockáztatta az életét. Isten vegye gondoskodásába!

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
Székelyhon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.