A Facebook, mint politikai fegyver. Csak ellenzékieknek.
Egy hatalmon levő erő sohasem tud
Azt szokták mondani, hogy a Facebook-on nyerték meg az elnökválasztást. Elképzelhető, ha elfogadjuk, hogy a mobiltelefóniával kombinált közösségi hálózatok terjesztették el a külföldön szavazók által elszenvedett igazságtalanságot az egész társadalmon belül. De ez könnyen félreérthető is. Azt is mondták, például, hogy üzeneteit közvetítő médiaként Victor Ponta elhanyagolta az internetet. Ennek pedig az lehetne a következménye, hogy a közösségi hálózatoknak kellene a bármiféle politikai kampányok fő terepévé válniuk és – természetesen – a mindenféle diverziók és manipulálások által elárasztott új területté.
Ha megnézzük a november 16-i eseményeket, a cianidozás vagy palagáz elleni tüntetéseket, de az „arab tavasz” megnevezés alá sorolt politikai mozgósításokat is, azt látjuk, hogy az internet volt az a média, melyen keresztül erős, valódi társadalmi és politikai konfliktusokból fakadó alternatív üzeneteket közvetítettek. Más szóval, az internet hiteles, vagyis nem gyártott üzenet elterjesztését segítette elő.
Akinek van valamilyen üzenete és nem fér hozzá a hivatalos kommunikációs eszközökhöz, akkor ezeken a hálózatokon keresztül, lépésről lépésre, emberről emberre haladva elterjesztheti. Ezért hiba azt mondani, hogy Victor Ponta az interneten veszítette el a választást, mert nem is ott folytatta a csatát.
Igaz, hogy a PSD kampánycsapata online is éreztette a hatását, egy adott pillanatig pedig Victor Ponta Facebook-oldalának több „barátja” volt, mint az összes többi jelöltnek együtt. De a Facebookon és a médiában megjelent üzenetei teljesen azonosak voltak. Következésképpen azt mondhatnánk, hogy a Facebook igazán
A lényeg az, hogy nem az egyre szélesebb körű internet-hozzáférés vált ki társadalmi változásokat, hanem a társadalmi bírálatok találnak az internetben egy rendkívül jó népszerűsítési módot. Nem Hollandiában vagy Finnországban történtek politikai tömegmozgósítások, hanem Ukrajnában.
Ez azt jelenti, hogy az internet ezúttal elsősorban a hátrányos helyzetűeknek kedvezett, akik a társadalmi szöveten belüli vagy földrajzi szétszórtságuk miatt nem tudták magukat másképp megszervezni. Ahhoz, hogy a Facebook hasznos politikai eszközzé váljon, a felhasználónak rendelkeznie kell egy tiltakozó üzenettel. Az internet az a közeg, mely a gyengéket segíti, hogy megvédjék magukat.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.