// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A Dragnea Köztársaság és az elnöki hatáskörök

// HIRDETÉS

A PSD-hadtest célja világos: az államelnöki intézmény fokozatos és sebészi pontosságú kiherélése.

Éppen zajlik a Dragnea Köztársaság intézményesülése. A Dragnea-rezsim Viorica Dăncilă Győzelem-palotabeli megjelenésével képes megszilárdulni, elkerülve a korábbi miniszterelnöki mandátumokat megterhelő feszültségek kockázatát. Viorica Dăncilă hajlandó elmenni a végsőkig. E tekintetben

Liviu Dragnea formális és informális hatalma eléri történelmi maximumát.

A kormányfő a politikai patrónusának akarata által mozgatott tehetetlen mechanizmus.

Az a gyorsaság, mellyel a köztársasági elnök elfogadta Viorică Dăncilă jelölését, elkerülve az alkotmány által biztosított késleltető taktikákhoz való folyamodást, visszatekintve annak a tévedésnek tűnik, melynek hatásai most kezdődnek érződni, mint egy rengéshullám esetén. Drámai a különbség a Grindeanu- és Tudose-korszakokhoz képest. Az államfő mozgástere ezúttal korlátozott, ha nem éppen teljesen nulla. A kormányfő híján van annak a szabad akaratnak, mely lehetővé tenné számára egy önálló személyiség megjelenítését a végrehajtó hatalom szintjén. A Dragnea Köztársaság a Dăncilă-korszakban fokozottan agresszívvé válik, és a politikai és az alkotmányos mechanizmusok újragondolása a mozgatórugói.

Úgy tűnik, a köztársasági elnök végre felfogta, hogy Liviu Dragnea célja jelenleg éppen azokon a területeken kiüresíteni az államfő hatásköreit, melyeken az elnöki befolyást eddig senki sem vitatta: a hírszerző szolgálatok, a főügyészek kiválasztása, a külpolitika.

Az elnöki intézményt minden egyes lépéssel közelebb taszítják az irrelevanciához.

A Dragnea Köztársaság parlamenti oligarchiaként körvonalazódik, mely egy beidomított kormányt használ fel céljai eléréséhez. A Dragnea Köztársaság strómanokon keresztül finomítja a kormányzást, kiiktatva az államfőt az alkotmányos egyenletből. És mindezt anélkül, hogy az alaptörvény módosításához folyamodna.

Liviu Dragnea nagyon is világos tanulságot vont le abból, hogy az USL-s (Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) kormányzatnak nem sikerült módosítani az alkotmányt. Tudatosan kerüli egy általános terv végrehajtását, helyette különálló lemetszésekhez és csonkításokhoz folyamodik. Minden egyes rohammal és minden egyes nyilatkozattal az elnöki intézmény – fokozatos és sebészi pontosságú – kiherélése zajlik.

A kormány és a parlament tökéletes ellenőrzése, legalábbis egyelőre, lehetővé teszi ezeknek a lépéseknek a megtervezését.

Jelentősége van minden megnyitott frontnak. Az Alkotmánybíróság megkeresése a DNA-s (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) főügyész leváltásának elutasítása ügyében lehetőséget teremthet egy szolgalelkű bíróság számára annak az értelmezési szabálynak a megfogalmazására, mely kiüresítené az államfő ezzel kapcsolatos szerepét, elősegítve a bírói hatalom megszelídítését. Más téren Románia nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetésének kezdeményezése, a külpolitikai érveken túlmenően, annak előhírnöke lehet, hogy az elnököt kizárják az egyik alkotmány által biztosított területéről.

Liviu Dragnea stratégiája minden adut felhasznál, amit a mostani vitathatatlan hegemóniája nyújt neki. A hírszerzési közösség profiljának átrajzolásának mániákusan hajtogatott ötlete a politikai rezsim ilyen irányú változása felé vezető lépés lenne.

Iohannis elnök Viorica Dăncilă kijelölése után néhány hónappal kénytelen elfogadni a valóságot.

A most zajló harc nemcsak arról szól, hogy képes lesz-e elnyerni egy második mandátumot, hanem egy olyan rezsim túléléséről vagy de facto eltávolításáról, mely jelentős szerepet biztosít az államfőnek.

A Dragnea Köztársaság, a kiváltságok szupremáciájára és patrónusságra alapított oligarchiaként csakis a teljhatalmát korlátozó akadályok kiiktatásával maradhat fenn. Az elnöki hatáskörök aláásása nem baleset, hanem annak a tervnek a része, melynek az autokrácia romániai bevezetése a célja. A Dragnea Köztársaság a végső ostromra készül.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS