// 2025. január 12., vasárnap // Ernő
kisebbség

A csángók: tökéletlenül elmagyarosodott románok!

// HIRDETÉS

Mondják a román történészek. Egyes román történészek. És ha eleget mondják, igaz is.

A román és a magyar történészek között viták folynak a néhány moldvai megyében élő római katolikusokról. 1990-ben a szólásszabadság és az önrendelkezés nevében elfogadták a Moldvai Csángómagyarok Egyesület létrehozását, mely azért küzd, hogy bevezessék a magyar nyelv használatát a katolikus közösségekben. Másrészről a Dumitru Mărtinaş Egyesület azt állítja, hogy a „csángók tökéletlenül elmagyarosodott románok”.

A moldovai katolikus közösségekről továbbra is vita folyik a román és a magyar történészek között. Több évszázados erdélyi együttélés és a magyar közigazgatás dominanciája után, vegyes családok létrejötte és keletre vándorlása után a téma még mindig forró. Kik a csángók? Maga a magyarból származó csángó (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.) kifejezés is keveréket, korcsot jelent. A csángók különösen Bákó (Bacău), Nemc (Neamţ), Jász (Iaşi), Vráncsa (Vrancea) és Vászló (Vaslui) megyékben alkotnak különálló közösségeket. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a barcasági (Brassó megye) római katolikusok egy része is.

A csángók kategóriájába tartozó római katolikusok nyelvjárási, népviseleti egységükkel és szokásaikkal különböznek a többiektől. Vannak olyan XIII. századi emlékek, melyeket mind a magyarok, mind a románok elfogadnak, s melyek

a Moldvába került, románok által asszimilált

kis magyar közösségekről szólnak. A román történészek főleg azt az elképzelést tartják elfogadhatónak, mely szerint a csángók elmagyarosított erdélyiek, akik úgy döntöttek, hogy ideát, Moldovában telepednek le.

A Szamosújváron (Ausztria-Magyarország) megjelent Amicul Familiei újság 1880-ban a következőképpen írta le a csángó közösségeket: „Moldvában, a legnagyobb és legszebb megyék közül kettőben, főleg Bákóban és Románban a falusi lakosok, akik szinte mindnyájan szabadparasztok és kisbirtokosok, kizárólag magyarul beszélnek. Ha elmész a falvaikba, rosszabb a helyzet, mint Magyarország kellős közepén; tolmácsot kell vinned magaddal: a nők és a gyermek még „jó reggelt” sem tudnak románul mondani. Megbocsájthatatlan bűn, hogy államférfijaink sohasem foglalkoztak ennek az elemnek az elrománosításával és meghagytak Moldva szívében egy több mint kétszázezres, nyelvében és vallásában idegen népességet.”

Manapság úgy tűnik, néhány egyesület foglalkozik aktívan a csángók identitásával. A becslések szerint Moldvában nagyjából 62.000 személy azonosítja ilyen formában magát. Közülük a legtöbben különleges múltú román római katolikusnak tartják magukat.

A Moldvai Csángómagyarok Egyesületét, melyet „a Kárpátoktól keletre élő magyarok képviseletének” is tekintenek, 1990-ben hozták létre Kovásznában, és Bákó megyében is van székhelye. Azért küzd, hogy az istentiszteletek esetében, de az iskolában is vezessék be a magyar nyelvet.

Több Bákó megyei közösségnek (Pusztina, Klézse, Gyimespalánka, Lészped) vannak magyar tannyelvű osztályai. Az utóbbi időben

kisebb mértékű volt a moldvai katolikusok tudatának módosítására tett erőfeszítés

és az egyesület lépéseinek már nem volt akkora visszhangja, mint a múltban. Petru Gherghel jászvásári püspök Tőkés Lászlóhoz intézett egyik 2009-es válaszában, mely megtalálható az egyesület honlapján is, rámutat arra, hogy a katolikus egyházvezetők szerint a moldovai római katolikusok nem különíthetők el magyarokra és románokra.

„A jászvásári (Iaşi) egyházkerületben, különben, nincsenek parókiáink ’magyar csángók’ számára, ahogy a levelében állítja, hanem mindig is római katolikus híveket kiszolgáló parókiákról volt szó. Nekünk tehát az a kötelességünk, hogy hűséges népünket azon a nyelven szolgáljuk, melyet mindnyájan ismernek és tisztelettel minden más nyelv iránt, melyet ők használnak, közismert lévén, hogy a Katolikus Egyház nem kötődik egyik vagy másik nyelvhez, hanem mindegyiket Isten ajándékaként becsüli”, állítja Petru Gherghel püspök.

A moldovai római katolikusok Dumitru Martinaş Egyesülete szerint, „a csángók tökéletlenül elmagyarosodott románok, akik elhagyták erdélyi falvaikat és Moldvában telepedtek le”. Dr. Anton Coşa ismert bákói történész azon elképzelés fő támogatóinak egyike, akik szerint a csángók római katolikus románok.

A moldvai megyékben élő római katolikusok általában véve

nehezen viselik, ha valamilyen más identitást kényszerítenek rájuk,

amivel a Magyarország által pénzügyileg támogatott civil szervezetek – akadálytalanul – megpróbálkoztak.

A csángók jellegzetességével foglalkozó történészek legnagyobb része arra a következtetésre jutott, hogy a moldvai római katolikusok románok. „Szükség van újra megerősíteni azt az igazságot, hogy közösségünk tagjainak többsége nem ’csángónak’ tekintette és tekinti magát, hanem katolikus románnak. Ezért nem lehet őket etnikai kisebbségnek tekinteni, mint például a romániai magyarokat, németek, zsidókat, szlovákokat, görögöket, olaszokat, bolgárokat, törököket stb.”, áll az egyesület honlapján.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: mediaklikk.hu

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség
Főtér

A szuperúszó szuperautója, avagy a román példaképtelenség

Mi az összefüggés David Popovici Porsche Spyderje, a román néplélek és az értelmiségi elit által követendő példának tekintett hazai személyiségek hiánya között?

„A román nép tüntetése”: tízezreket vár az AUR a vasárnapi megmozdulásra
Krónika

„A román nép tüntetése”: tízezreket vár az AUR a vasárnapi megmozdulásra

Legalább 30 ezer résztvevőt vár a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a vasárnapra meghirdetett bukaresti „demokráciatüntetésre”.

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban
Főtér

Románia nagykorúsítása a schengeni övezettel – tizennyolc év az Európai Unióban

Január elsején a Schengen-térség teljeskörű tagja lettünk. Felszámoltuk a határátkelőket, megünnepeltük a szabad határátlépést. Merengések az elmúlt évek határtapasztalatairól.

Filmek által inspirált nevek az anyakönyvi hivatalban
Székelyhon

Filmek által inspirált nevek az anyakönyvi hivatalban

A hagyományos, szép magyar nevek mellett filmekből inspirálódott, különös, idegen hangzású nevekre bukkantunk a Sepsiszentgyörgyön született babák jegyzékében.

Mégis áfaemelés jöhet? Tánczos szerint vizsgálják a lehetőséget
Krónika

Mégis áfaemelés jöhet? Tánczos szerint vizsgálják a lehetőséget

Bár korábban cáfolta a lehetőségét, Tánczos Barna pénzügyminiszter most közölte, hogy az áfaemelés lehetőségét is vizsgálják a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések sorában.

Tánczos Barna: mindenkinek ajánlom az adómentes államkötvényeket, amelyek hétfőtől újra jegyezhetők
Székelyhon

Tánczos Barna: mindenkinek ajánlom az adómentes államkötvényeket, amelyek hétfőtől újra jegyezhetők

Január 13-tól ismét jegyezhetők az 1, 3 és 5 éves futamidejű Tezaur államkötvények, amelyek évi 7, 7,5 és 7,8 százalékot kamatoznak – jelentette be pénteken a pénzügyminisztérium.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS