// 2024. október 22., kedd // Elod
egyesülés

A Centenárium és Trianon között

Az egyesülés évfordulója ürügyén művelt román nacionalista diskurzus egy eklatáns példája.

Románia a Nagy Egyesülés Centenáriumának megünneplésére készül. A kormányon belül létezik egy csaknem két évvel ezelőtt erre létrehozott főosztály. Évente 1,5 millió euróból gazdálkodik. A Cioloş-kormány szinte semmit sem költött el az erre szánt összegekből. Talán hozzá nem értésből, vagy külföldi megbízásra?

Újabban a Román Kulturális Központ (ICR) is bekapcsolódott ebbe az évfordulós projektbe. Remélem, hogy nem megemlékezésibe, ahogy azt Klaus Iohannis mondaná, enyhe figyelmetlenségből.

Ennek tükörképeként Budapest a kormányon belül létrehozott egy Trianon nevű főosztályt (a szerzőhöz még nem jutott el a román forrásokban is többször megjelent cáfolat, hogy nem kormányzati főosztályról van szó, hanem az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjáról – a szerk.). Ennek 35 millió eurós költségvetése van projektekre (valójában évi 30 millió forint, öt éven keresztül, ami összesen 500.000 euró! – a szerk.).

Miközben Magyarország lakossága háromszor kisebb, mint Romániáé, az Erdélyért folytatott harc költségvetése csaknem harmincszor nagyobb.

Mi a két intézmény szerepe?

Az előbbinek a Nagy Egyesülés népszerűsítése, a másodiknak a szövetséges hatalmak és az Osztrák-Magyar Birodalom által aláírt Trianoni Szerződés elítélése, mely jogilag szentesítette egy olyan királyság végét, mely de facto már a XVI. században, a mohácsi vereséggel és az Ausztria és Magyarország által uralt területek Oszmán Birodalom és Szent Római Birodalom közötti elosztásával eltűnt. A románok több évszázadnyi harca és emancipációja után Erdély újra a román királyság része lett.

A magyar propaganda sohasem hagyott fel a Szerződést elítélő aljas akcióival. A magyar diplomácia egyetlen dokumentuma sem rögzíti, hogy Budapestet – Winston Churchill kérésére – a Királyi Seregek szabadították fel Kun Béla bolsevik rezsimjének uralma alól 1919 nyarán, és hogy a román katona bocskora csak néhány napig lógott a magyar Parlament tetején.

A Trianoni Szerződést 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban.

Orbán Viktor kormánya több éve készül arra, hogy nagyszabású akciókkal

tagadjon egy több nagyhatalom által aláírt dokumentumokban hivatalosan szentesített történelmi tényt.

Persze, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással, az alapszerződés aláírásával már nem lehet határokat módosítani, még akkor sem, ha egyesek Nagy-Magyarországról álmodoznak.

Mindkét állam tagja a NATO-nak. Egyenlő jogúak. Védik őket az 1949. április 4-én Washingtonban aláírt Észak-Atlanti Szerződés rendelkezései. Az még nem ad Magyarországnak többletjogokat, hogy Romániánál hamarabb került be a NATO-ba.

Az a lényeg, hogy az etnikumok közötti feszültségek bármilyen eszkalálódása a két állam hátrányára és egy bizonyos idegen hatalom előnyére lenne. A nemkívánatos konfliktusoknak Moszkva lenne a legnagyobb haszonélvezője.

Mi, románok, átmentünk a marosvásárhelyi eseményeken, amikor csak egy lépés választott el minket attól, hogy Erdély Koszovóvá változzon. A világ minden tévéadója, tankönyvbe illő diverzióval, magyarként mutatta be az egyik sebesültet. Valójában a libánfalvi Mihăilă Cofariuról volt szó, akit az utólag Magyarországra menekült Barabás Ernő bántalmazott. De erről nem beszélnek.

A NATO védőernyőjének és a Román Hadsereg hibátlan erdélyi katonai szervezetének köszönhetően, amely a legalkalmasabb Csendőregységet vonta össze Erdély szívében, egy eléggé éber hírszerző szolgálattal együtt,

gyakorlatilag már nem lennének lehetségesek újabb etnikumközi konfliktusok.

De ami nem lehetetlen, az egy információs háború az e téren eléggé gyengén védett Románia ellen.

A bukaresti kormány Washingtonban nem rendelkezik olyan erős lobbival, mint a magyar. Nekünk nincs Donald Trump mellett egy Gorka Sebestyénünk. Még Károly herceg támogatásában sem bízhatunk, aki mindazzal, amit Szászfehéregyházán és Kálnoky gróf kastélyaiban tesz, sokkal inkább a magyar ügyet szolgálja, mint a brit királyságot. Nem véletlen, hogy családfája III. Karóbahúzó Vlad (Vlad Ţepeş) örököseinek magyar ágára épül.

Itt az ideje, hogy a bukaresti hatóságok elfogadjanak egy olyan soft-power típusú stratégiai cselekvési tervet, mely pozitív módon képes hasznosítani a magyar propaganda által megfogalmazott összes alaptalan vádat.

Emlékszem, mekkora düh tükröződött egy svédországi liberális hölgy, parlamenti képviselő arcán, aki 1997-ben azért jött ide, hogy csatlakozzon a magyar kisebbség jogaiért folyó harchoz. Akkor meghívtam a Kormányba, hogy beszéljen Victor Ciorbeával, az első olyan kormány miniszterelnökével, mely az RMDSZ képviselőit is magába foglalta.

Annyira üldözöttek voltak a magyarok, hogy az ország élére kerültek –

mondtam akkor neki enyhe ironikus mosollyal.

Romániának multikulturális, minden vallás és etnikum felé nyitott, az együttélés és egyetértés példaképének számító ország helyzetébe kell pozicionálnia magát.

De ezt sebészi pontossággal kell csinálni, nem az odvas nacionalizmus láncfűrészével.

Elvek vannak, értékek is vannak, már csak egy taktikai terv hiányzik.

Hajlandók a hatalmon lévők az ellenzéket is felkérni egy történelmi megállapodás aláírására, a román nemzet javára?

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.