Ezt nem mi mondjuk, hanem a romániai Deutsche Welle publicistája, aki méltatja, hogy egy apró incidenst leszámítva sikerült közösen – a magyar köztársasági elnök és a gyulafehérvári román polgármester részvételével – ünnepelni az Erdélyt felvirágoztató fejedelmet.
Úgy tűnik, a magyar–román határ közelében, Szegeden született és felnőtt Novák Katalin más budapesti politikusoknál jobban érti, hogyan kéne építeni a két ország közti kapcsolatokat – írja Sabina Fati a romániai Deutsche Welle portálon. A román újságírónő ezt annak kapcsán jegyzi meg, hogy Magyarország új köztársasági elnöke részt vett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gyulafehérvári szobrának avatásán, magyar és román politikusok, egyházi méltóságok társaságában. Kijelentését így indokolja:
Sabina Fati idézi Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, aki szerint „Mindez azt is jelzi, hogy a város többségi közössége befogadta egyik kisebbségének, nemzeti közösségének történelmi hősét. Különösen erős és méltánylandó gesztus számunkra az is, hogy a szobor a gyulafehérvári várban kap helyet, az önkormányzat nem dugta el a város valamely zugában.”
Azt is jelzésértékűnek tartja, hogy Novák Katalin elnök asszony és Kató Béla erdélyi református püspök mellett az eseményen jelen volt Gabriel Pleșa, Gyulafehérvér román nemzetiségű polgármestere is. Ritka pillanat volt ez, amikor úgy tűnt, hogy a közös történelem egyik mozzanata összeköti a két nemzeti közösséget, amelyet egyenlő mértékben igyekeznek kihasználni a bukaresti és budapesti politikusok saját politikai haszonszerzésük céljaira:
Ennek a tartománynak a múltját mindkét ország történelemkönyveiben eltorzították, a román és magyar történészek pedig még nem ültek egy asztalhoz, hogy együtt írják meg közös történelmünket. A megbékélés nem történt meg eddig, de talán az elkövetkezendőkben több olyan mozzanatnak lehetünk tanúi, mint a gyulafehérvári volt, amikor egy román polgármester nem szégyell egy magyar uralkodó által vezetett erdélyi fejedelemség »virágkoráról« beszélni.”
Igaz ugyan, hogy Călin Matieș Fehér megyei PSD-s szenátor ünneprontó módon egy Avram Iancu-képpel zavarta meg a rendezvényt, követelve, hogy állítsanak szobrot a móc vezérnek, de ez csak a médiának szólt és a nacionalista érzelmek felkorbácsolását célozta, mert a politikusnak tudnia kell, hogy Avram Iancunak már van szobra a városban, alig fél kilométer távolságra a Bethlenétől.
Novák Katalin nyilatkozatai – mint arról beszámoltunk mi is – felháborították a román külügyet, és diplomáciai csörte alakult ki a két ország között, annak kapcsán, hogy képviselheti-e Magyarország a határon túl élő magyarok érdekeit.
A két ország közti viszonyok ugyan hűvösebbé váltak az elmúlt években, de ez nem jelenti azt, hogy Bukarest ne engedné meg Budapestnek, hogy befektessen Erdélyben és a befolyását kiterjessze erre a régióra. Ennek az engedékenységnek a szerző szerint az az oka, hogy Romániának nincs jogalapja megakadályozni a magyar kulturális, gazdasági és politikai térhódítást Erdélyben, amíg a román állam ugyanezt teszi a Moldovai Köztársaságban:
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
A kedden Csíkszeredában elhunyt 48 éves férfi halálával kapcsolatban érdeklődtünk a rendőrségi szóvivőnél. Néhány dolgot már kizártak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.