Úgy tűnik, Ion Iliescut mégis előveszik a bukaresti bányászjárás miatt. Amint a mellékelt ábra mutatja, teljes joggal.
Idén lesz 25 éve, hogy a rendfenntartó erők és a bányászok 1990. június 13–15-án erőszakosan felléptek az Egyetem (Universităţii) téri tüntetők ellen. Bukarest központja olyan összecsapások színterévé vált, melyek során több mint 1.000 személy lett lövések, tettlegesség vagy törvénytelen letartóztatás áldozata. Ion Iliescu volt elnök 2013-ban azt mondta, hogy nem vállalja a felelősséget azokért az eseményekért.
Ma, 2015. március 9-én a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) megerősítette Tiberiu Niţu főügyész azon döntését, hogy az 1990. június 13–15-i bányászjárás ügyében újraindítják a nyomozást, melyben Ion Iliescu volt elnök is érintett.
Ugorjunk vissza az időben, „pontos célponttal”: 1990. június 15-ének délutánja, Romexpo. Ion Iliescu azon a délutánon mondott köszönetet a bányászoknak fellépésükért, azért az „osztályszolidaritásért, mellyel a hatóságok hívására válaszoltak.”
Íme, néhány részlet Ion Iliescu beszédéből, melyet 1990. június 15-én, a Romexpóban mondott el a bányászoknak: „Köszönöm mindazt, amit ezekben a napokban tettek, általában véve a magas szintű állampolgári öntudatról tanúskodó viselkedésüket. Tehát még egyszer köszönetet mondok mindnyájuknak azért, amit ezekben a napokban is bizonyítottak: hogy erős, magas szintű állampolgári fegyelemmel rendelkező, munkás jellegű erőt képviselnek, megbízható emberek a jóban, de főleg amikor baj van. És ezúttal bebizonyították, mennyire fontos a munkásszolidaritás. Különleges állampolgári, hazafias tudattal megértették a nehéz helyzetet, és példás odaadással késznek mutatkoztak arra, hogy szolidárisak legyenek az új hatalommal. Az önök példamutatása tele volt bátorítással minden jóakaró számára, akik a román társadalom fejlődését kívánják. Köszönetet akarok tehát mondani ezért a magas szintű szolidaritási tettért, melyet ezekben a napokban bizonyítottak.”
„Az önök segítségével a következőket találták a PNŢ (Nemzeti Parasztpárt) épületének pincéjében: gyújtópalackokat, kábítószereket tartalmazó raktárt, fecskendőket, melyekkel kábítószert adtak be egyeseknek az Egyetem térről és fegyvereket. A December 16–21. Egyesület épületében husángokat és más hasonló szúrófegyvereket, láncokat és így tovább. Az Egyetem épületének pincéjében fegyvereket találtak: 22 Jeco-puskát (ezek valószínűleg még a Ceauşescu-korszakban minden fiatal számára kötelező, középiskolákban és egyetemekben tartott „hazafias védelmi” kiképzésekből maradhattak az egyetem raktárában – a szerk.), melyek ilyen körülmények között veszélyes fegyverek, valamint eufóriát kiváltó porokat tartalmazó zsákokat. Mivel indokolható, hogy egy politikai párt székházában, egy magát apolitikusnak nevező egyesület székházában ilyenfajta raktárak vannak, gyújtópalackokkal, lőszerrel, kábítószerekkel és mindenféle fegyverekkel, támadófegyverekkel; mivel indokolható az ilyesmi? Úgy véljük, hogy erkölcsileg ezért egyes újságírók, egyes értelmiségiek is felelősök, akik ebben az időszakban uszítottak.”
„Még egyszer ki akarom fejezni, a főváros lakossága nevében, teljes elismerésemet az önök hasznos és hatékony jelenléte miatt. Meg akarom köszönni azt a szervezettséget, amellyel megjelentek és cselekedtek. Köszönetet kívánok mondani a vezetőiknek, Cozma mérnöknek és a többi szakszervezeti vezetőnek, akik az önök élén mellettünk álltak, segítettek nekünk ezekben a napokban. Tehát mindnyájunknak köszönöm mindazt, amit ezekben a napokban tettek. Tudjuk, hogy önöket megbízható segítségnek tarthatjuk, melyet szükség esetén igénybe fogunk venni! Remélem, hogy többé nem kell önökhöz folyamodnunk.”
Mindezeket a bizonyítékokat nem lehetett a bíróság előtt bemutatni, és utólag még hivatkozni sem lehetett rájuk.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.