Úgy tűnik, Ion Iliescut mégis előveszik a bukaresti bányászjárás miatt. Amint a mellékelt ábra mutatja, teljes joggal.
Idén lesz 25 éve, hogy a rendfenntartó erők és a bányászok 1990. június 13–15-án erőszakosan felléptek az Egyetem (Universităţii) téri tüntetők ellen. Bukarest központja olyan összecsapások színterévé vált, melyek során több mint 1.000 személy lett lövések, tettlegesség vagy törvénytelen letartóztatás áldozata. Ion Iliescu volt elnök 2013-ban azt mondta, hogy nem vállalja a felelősséget azokért az eseményekért.
Ma, 2015. március 9-én a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) megerősítette Tiberiu Niţu főügyész azon döntését, hogy az 1990. június 13–15-i bányászjárás ügyében újraindítják a nyomozást, melyben Ion Iliescu volt elnök is érintett.
Ugorjunk vissza az időben, „pontos célponttal”: 1990. június 15-ének délutánja, Romexpo. Ion Iliescu azon a délutánon mondott köszönetet a bányászoknak fellépésükért, azért az „osztályszolidaritásért, mellyel a hatóságok hívására válaszoltak.”
Íme, néhány részlet Ion Iliescu beszédéből, melyet 1990. június 15-én, a Romexpóban mondott el a bányászoknak: „Köszönöm mindazt, amit ezekben a napokban tettek, általában véve a magas szintű állampolgári öntudatról tanúskodó viselkedésüket. Tehát még egyszer köszönetet mondok mindnyájuknak azért, amit ezekben a napokban is bizonyítottak: hogy erős, magas szintű állampolgári fegyelemmel rendelkező, munkás jellegű erőt képviselnek, megbízható emberek a jóban, de főleg amikor baj van. És ezúttal bebizonyították, mennyire fontos a munkásszolidaritás. Különleges állampolgári, hazafias tudattal megértették a nehéz helyzetet, és példás odaadással késznek mutatkoztak arra, hogy szolidárisak legyenek az új hatalommal. Az önök példamutatása tele volt bátorítással minden jóakaró számára, akik a román társadalom fejlődését kívánják. Köszönetet akarok tehát mondani ezért a magas szintű szolidaritási tettért, melyet ezekben a napokban bizonyítottak.”
„Az önök segítségével a következőket találták a PNŢ (Nemzeti Parasztpárt) épületének pincéjében: gyújtópalackokat, kábítószereket tartalmazó raktárt, fecskendőket, melyekkel kábítószert adtak be egyeseknek az Egyetem térről és fegyvereket. A December 16–21. Egyesület épületében husángokat és más hasonló szúrófegyvereket, láncokat és így tovább. Az Egyetem épületének pincéjében fegyvereket találtak: 22 Jeco-puskát (ezek valószínűleg még a Ceauşescu-korszakban minden fiatal számára kötelező, középiskolákban és egyetemekben tartott „hazafias védelmi” kiképzésekből maradhattak az egyetem raktárában – a szerk.), melyek ilyen körülmények között veszélyes fegyverek, valamint eufóriát kiváltó porokat tartalmazó zsákokat. Mivel indokolható, hogy egy politikai párt székházában, egy magát apolitikusnak nevező egyesület székházában ilyenfajta raktárak vannak, gyújtópalackokkal, lőszerrel, kábítószerekkel és mindenféle fegyverekkel, támadófegyverekkel; mivel indokolható az ilyesmi? Úgy véljük, hogy erkölcsileg ezért egyes újságírók, egyes értelmiségiek is felelősök, akik ebben az időszakban uszítottak.”
„Még egyszer ki akarom fejezni, a főváros lakossága nevében, teljes elismerésemet az önök hasznos és hatékony jelenléte miatt. Meg akarom köszönni azt a szervezettséget, amellyel megjelentek és cselekedtek. Köszönetet kívánok mondani a vezetőiknek, Cozma mérnöknek és a többi szakszervezeti vezetőnek, akik az önök élén mellettünk álltak, segítettek nekünk ezekben a napokban. Tehát mindnyájunknak köszönöm mindazt, amit ezekben a napokban tettek. Tudjuk, hogy önöket megbízható segítségnek tarthatjuk, melyet szükség esetén igénybe fogunk venni! Remélem, hogy többé nem kell önökhöz folyamodnunk.”
Mindezeket a bizonyítékokat nem lehetett a bíróság előtt bemutatni, és utólag még hivatkozni sem lehetett rájuk.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.