Úgy tűnik, Ion Iliescut mégis előveszik a bukaresti bányászjárás miatt. Amint a mellékelt ábra mutatja, teljes joggal.
Idén lesz 25 éve, hogy a rendfenntartó erők és a bányászok 1990. június 13–15-án erőszakosan felléptek az Egyetem (Universităţii) téri tüntetők ellen. Bukarest központja olyan összecsapások színterévé vált, melyek során több mint 1.000 személy lett lövések, tettlegesség vagy törvénytelen letartóztatás áldozata. Ion Iliescu volt elnök 2013-ban azt mondta, hogy nem vállalja a felelősséget azokért az eseményekért.
Ma, 2015. március 9-én a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) megerősítette Tiberiu Niţu főügyész azon döntését, hogy az 1990. június 13–15-i bányászjárás ügyében újraindítják a nyomozást, melyben Ion Iliescu volt elnök is érintett.
Ugorjunk vissza az időben, „pontos célponttal”: 1990. június 15-ének délutánja, Romexpo. Ion Iliescu azon a délutánon mondott köszönetet a bányászoknak fellépésükért, azért az „osztályszolidaritásért, mellyel a hatóságok hívására válaszoltak.”
Íme, néhány részlet Ion Iliescu beszédéből, melyet 1990. június 15-én, a Romexpóban mondott el a bányászoknak: „Köszönöm mindazt, amit ezekben a napokban tettek, általában véve a magas szintű állampolgári öntudatról tanúskodó viselkedésüket. Tehát még egyszer köszönetet mondok mindnyájuknak azért, amit ezekben a napokban is bizonyítottak: hogy erős, magas szintű állampolgári fegyelemmel rendelkező, munkás jellegű erőt képviselnek, megbízható emberek a jóban, de főleg amikor baj van. És ezúttal bebizonyították, mennyire fontos a munkásszolidaritás. Különleges állampolgári, hazafias tudattal megértették a nehéz helyzetet, és példás odaadással késznek mutatkoztak arra, hogy szolidárisak legyenek az új hatalommal. Az önök példamutatása tele volt bátorítással minden jóakaró számára, akik a román társadalom fejlődését kívánják. Köszönetet akarok tehát mondani ezért a magas szintű szolidaritási tettért, melyet ezekben a napokban bizonyítottak.”
„Az önök segítségével a következőket találták a PNŢ (Nemzeti Parasztpárt) épületének pincéjében: gyújtópalackokat, kábítószereket tartalmazó raktárt, fecskendőket, melyekkel kábítószert adtak be egyeseknek az Egyetem térről és fegyvereket. A December 16–21. Egyesület épületében husángokat és más hasonló szúrófegyvereket, láncokat és így tovább. Az Egyetem épületének pincéjében fegyvereket találtak: 22 Jeco-puskát (ezek valószínűleg még a Ceauşescu-korszakban minden fiatal számára kötelező, középiskolákban és egyetemekben tartott „hazafias védelmi” kiképzésekből maradhattak az egyetem raktárában – a szerk.), melyek ilyen körülmények között veszélyes fegyverek, valamint eufóriát kiváltó porokat tartalmazó zsákokat. Mivel indokolható, hogy egy politikai párt székházában, egy magát apolitikusnak nevező egyesület székházában ilyenfajta raktárak vannak, gyújtópalackokkal, lőszerrel, kábítószerekkel és mindenféle fegyverekkel, támadófegyverekkel; mivel indokolható az ilyesmi? Úgy véljük, hogy erkölcsileg ezért egyes újságírók, egyes értelmiségiek is felelősök, akik ebben az időszakban uszítottak.”
„Még egyszer ki akarom fejezni, a főváros lakossága nevében, teljes elismerésemet az önök hasznos és hatékony jelenléte miatt. Meg akarom köszönni azt a szervezettséget, amellyel megjelentek és cselekedtek. Köszönetet kívánok mondani a vezetőiknek, Cozma mérnöknek és a többi szakszervezeti vezetőnek, akik az önök élén mellettünk álltak, segítettek nekünk ezekben a napokban. Tehát mindnyájunknak köszönöm mindazt, amit ezekben a napokban tettek. Tudjuk, hogy önöket megbízható segítségnek tarthatjuk, melyet szükség esetén igénybe fogunk venni! Remélem, hogy többé nem kell önökhöz folyamodnunk.”
Mindezeket a bizonyítékokat nem lehetett a bíróság előtt bemutatni, és utólag még hivatkozni sem lehetett rájuk.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.