Úgy tűnik, Ion Iliescut mégis előveszik a bukaresti bányászjárás miatt. Amint a mellékelt ábra mutatja, teljes joggal.
Idén lesz 25 éve, hogy a rendfenntartó erők és a bányászok 1990. június 13–15-án erőszakosan felléptek az Egyetem (Universităţii) téri tüntetők ellen. Bukarest központja olyan összecsapások színterévé vált, melyek során több mint 1.000 személy lett lövések, tettlegesség vagy törvénytelen letartóztatás áldozata. Ion Iliescu volt elnök 2013-ban azt mondta, hogy nem vállalja a felelősséget azokért az eseményekért.
Ma, 2015. március 9-én a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) megerősítette Tiberiu Niţu főügyész azon döntését, hogy az 1990. június 13–15-i bányászjárás ügyében újraindítják a nyomozást, melyben Ion Iliescu volt elnök is érintett.
Ugorjunk vissza az időben, „pontos célponttal”: 1990. június 15-ének délutánja, Romexpo. Ion Iliescu azon a délutánon mondott köszönetet a bányászoknak fellépésükért, azért az „osztályszolidaritásért, mellyel a hatóságok hívására válaszoltak.”
Íme, néhány részlet Ion Iliescu beszédéből, melyet 1990. június 15-én, a Romexpóban mondott el a bányászoknak: „Köszönöm mindazt, amit ezekben a napokban tettek, általában véve a magas szintű állampolgári öntudatról tanúskodó viselkedésüket. Tehát még egyszer köszönetet mondok mindnyájuknak azért, amit ezekben a napokban is bizonyítottak: hogy erős, magas szintű állampolgári fegyelemmel rendelkező, munkás jellegű erőt képviselnek, megbízható emberek a jóban, de főleg amikor baj van. És ezúttal bebizonyították, mennyire fontos a munkásszolidaritás. Különleges állampolgári, hazafias tudattal megértették a nehéz helyzetet, és példás odaadással késznek mutatkoztak arra, hogy szolidárisak legyenek az új hatalommal. Az önök példamutatása tele volt bátorítással minden jóakaró számára, akik a román társadalom fejlődését kívánják. Köszönetet akarok tehát mondani ezért a magas szintű szolidaritási tettért, melyet ezekben a napokban bizonyítottak.”
„Az önök segítségével a következőket találták a PNŢ (Nemzeti Parasztpárt) épületének pincéjében: gyújtópalackokat, kábítószereket tartalmazó raktárt, fecskendőket, melyekkel kábítószert adtak be egyeseknek az Egyetem térről és fegyvereket. A December 16–21. Egyesület épületében husángokat és más hasonló szúrófegyvereket, láncokat és így tovább. Az Egyetem épületének pincéjében fegyvereket találtak: 22 Jeco-puskát (ezek valószínűleg még a Ceauşescu-korszakban minden fiatal számára kötelező, középiskolákban és egyetemekben tartott „hazafias védelmi” kiképzésekből maradhattak az egyetem raktárában – a szerk.), melyek ilyen körülmények között veszélyes fegyverek, valamint eufóriát kiváltó porokat tartalmazó zsákokat. Mivel indokolható, hogy egy politikai párt székházában, egy magát apolitikusnak nevező egyesület székházában ilyenfajta raktárak vannak, gyújtópalackokkal, lőszerrel, kábítószerekkel és mindenféle fegyverekkel, támadófegyverekkel; mivel indokolható az ilyesmi? Úgy véljük, hogy erkölcsileg ezért egyes újságírók, egyes értelmiségiek is felelősök, akik ebben az időszakban uszítottak.”
„Még egyszer ki akarom fejezni, a főváros lakossága nevében, teljes elismerésemet az önök hasznos és hatékony jelenléte miatt. Meg akarom köszönni azt a szervezettséget, amellyel megjelentek és cselekedtek. Köszönetet kívánok mondani a vezetőiknek, Cozma mérnöknek és a többi szakszervezeti vezetőnek, akik az önök élén mellettünk álltak, segítettek nekünk ezekben a napokban. Tehát mindnyájunknak köszönöm mindazt, amit ezekben a napokban tettek. Tudjuk, hogy önöket megbízható segítségnek tarthatjuk, melyet szükség esetén igénybe fogunk venni! Remélem, hogy többé nem kell önökhöz folyamodnunk.”
Mindezeket a bizonyítékokat nem lehetett a bíróság előtt bemutatni, és utólag még hivatkozni sem lehetett rájuk.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.