Torzításokkal, hamisításokkal, elhallgatásokkal teli az a kép, amelyet az elmúlt egy-két évszázad magyar történelméről ismerünk. Ezen segíthet az emlékiratok eredeti formában való kiadása.
Tudta, hogy Erzsébet királyné előszeretettel olvasott olyan irodalmat, amely a Monarchiában tiltottnak számított? Hogy Csinszka valójában nem úgy halt meg, ahogyan eddig tudtuk? Hogy Deák Ferenc, bár a róla készült képek nem egészen ezt mutatják, nem vetette meg a testmozgást? Hogy Rejtő Jenő mindig a legjobb gépírónőket vette feleségül?
Ez csak néhány, már-már pletykaszintű adalék, amellyel szembesülhettek azok, akik ellátogattak Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központjának igazgatója és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a Szépmíves Kiadó vezetője beszélgetésére, amelyet Vindis Andrea színművész felolvasásai és Szép András zongorafutamai színesítettek. Zárójelben jegyzendő meg, hogy rendkívül stílszerűen hatott a magyar történelem arisztokratikus anekdotáinak hallgatása közben, amint a zsúfolásig telt Györkös Mányi Albert Emlékház hőségtől félájult közönségének számos tagja (főleg hölgyek) a házigazdák által osztogatott legyezőkkel hűsítette magát.
Vindis Andrea, Kovács Attila Zoltán és Szebeni Zsuzsa | Fotó: Szabó Cs. Tamás / Kolozsvári Magyar Napok
Node vissza a titkokhoz és hazugságokhoz: a Szépmíves Könyvek sorozat a tizenkilencedik és huszadik századi emlékiratok, naplók, levelezések, kultúrtörténeti munkák publikálásával olyan feladatot lát el, amely elengedhetetlen a (majdnem) közelmúltunk alaposabb megismeréséhez. Ezek a szövegek ugyanis vagy meg sem jelentek eddig, vagy teljesen elfeledték őket, vagy – és ez igen gyakori eset – az aktuális politikai szempontok szerint cenzúrázták. És még nem is az a legsúlyosabb eset, amikor egyszerűen betiltották vagy kivágtak részleteket egy adott memoárból vagy levelezés-gyűjteményből, hanem amikor – például a kommunizmus idején az elvtársak – saját szájuk íze szerint átírták azokat – mondta el Kovács Attila Zoltán, aki számos példát hoz fel ez utóbbira, Munkácsy Mihály levelezésétől Horthy Miklós emlékirataiig (ez utóbbival kapcsolatban még azt is megjegyzi: tudja, hogy az eredeti változat egy olyan kiadónak a birtokában van, amely baloldalinak számít, ezért elvi okokból nem hajlandó publikálni a teljes memoárt, pedig „hülyére keresné magát vele”).
Mint kiderült, számos egykori dokumentumértékű irat eredeti formájában, szabadon hozzáférhető a különböző levéltárokban, csak „le kell hajolni érte”. A kéziratrendezés és –válogatás viszont számos csapdát rejt: a kézírás gyakran nehezen olvasható, többféle írószerrel (plusz gépírással) vetették papírra, a legépeltetett szövegekben olyan betoldások vannak, amelyek nem a szerzőtől származnak, különböző cetlikre írt feljegyzésekből kell összeállítani a végleges változatot, és még hosszan sorolhatnánk az „aknákat”.
Ahhoz azonban, hogy egy adott történelmi korszakról teljes és árnyalt képet alkossunk, ismernünk kell a kor szereplőinek saját reflexióit, feljegyzéseit, lehetőleg vágatlan formában – több, a magyar nemzeti önismeretben meggyökeresedett kártékony mítosz dőlhet meg így, a Szendrey Júliával kapcsolatos „bűnös özvegy” toposztól Erzsébet királyné cukormázzal bevont történetén át a Görgei Artúr áruló mivoltát taglaló elméletekig. Ez persze azzal jár, hogy számos csontváz fog kihullani a szekrényből, de a valóságos állapotok és viszonyok megismeréséhez ezt a kockázatot vállalni kell. „A múzsák a legtitkosabb terület, amelynek feltérképezésével tabuk dőlhetnek meg” – húzza alá Kovács.
Csak így állhat össze az a történelmi tabló, amelyet máshonnan nem ismerhetünk meg: böngészgessünk tehát régi naplókat, memoárokat – és ne csak a kultúrtörténeti „kis színesek” kedvéért! Amelyek közül néhányat mégis csokorba szedtünk, olvasóink okulására:
• Deák Ferenc rendszeres testmozgást végzett, ezért idős korára is hajlékony termettel rendelkezett. Későn feküdt és korán kelt, keveset evett, a reggelit és a vacsorát rendszerint hanyagolta, és rábízta a bejárónőjére, hogy mit főzzön ebédre (de az már neki is sok volt, amikor sokadszorra „pudding” volt a menü). Vörösmarty Mihály volt az egyik legjobb barátja – ezt Széll Kálmánné Vörösmarty Ilonától tudjuk.
• Szendrey Júlia második férje, Horváth Árpád „igazi pszichopata” volt, akit ráadásul az első magyar pornógyűjtőként tartanak számon.
• Károlyi Mihályt, az őszirózsás grófot a korabeli naplók, feljegyzések szerint őszintén utálta a családja – ami nem olyan meglepő, tekintve, hogy lepaktált a kommunistákkal, és ezt arisztokrata körökben nem díjazták túlságosan.
• Rejtő Jenő mindig azokat a nőket vette feleségül (szám szerint hármat, bár a harmadikkal nem törvényesítette kapcsolatát), akik a legjobb gépírónők voltak a környékén, vagyis kvázi titkárnőként alkalmazta a saját aktuális nejét. Ez később okozott bonyodalmakat: utolsó gépírónője például lenyúlta a Vanek úr Párizsban eredeti gépiratát, annak idején cetlikből rakosgatták össze a kiadandó művet, a teljes, eredeti változatot – amit Kovács Magda 1981-ben egy aukción tett pénzzé – nemrég publikálták.
• Csinszka, vagyis Boncza Berta valójában nem úgy halt meg (agyvérzésben), ahogyan annak idején a sajtóhírek közölték, az újságírói koholmány volt. Az történt ugyanis, hogy Csinszka viszonyba bonyolódott második férjének, Márffy Ödönnek az öccsével, és lényegében – ha jól értettük – halálba hajszolta magát szerelmében.
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Hiába hirdettek győztest az észak-erdélyi autópálya legnehezebb, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt pályázaton, az építés tovább csúszhat, miután az egyik jelentkező megóvta az eredményt.
Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
Őrizetbe vettek szerda este a maroshévízi rendőrök egy férfit, aki botrányt keltett a város kórházában és agresszívan viselkedett az egészségügyi személyzettel szemben.
Az EB álláspontja szerint a román hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát szennyvízgyűjtési és -feldolgozási kötelezettségek teljes körű betartásának elmulasztása miatt.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Mire következtethetünk a Kriterion igazgatója és egy Koltai Ervin fedőnevű diplomata kapcsolatából? Fodor János történésszel beszélgettünk.
Mire következtethetünk a Kriterion igazgatója és egy Koltai Ervin fedőnevű diplomata kapcsolatából? Fodor János történésszel beszélgettünk.
Éjszaka megszólaló baglyok. Sorban áll a gyerek a hintánál. Graffiti van a falon. A koncon marakodunk.
Éjszaka megszólaló baglyok. Sorban áll a gyerek a hintánál. Graffiti van a falon. A koncon marakodunk.
Amíg a magukat bölcsnek nevező elöljárók semmibe veszik az általuk irányított város adófizető polgárait, nem jobbak a történelem nagy ostobáinál. Esetleg kisebbek.
Amíg a magukat bölcsnek nevező elöljárók semmibe veszik az általuk irányított város adófizető polgárait, nem jobbak a történelem nagy ostobáinál. Esetleg kisebbek.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Klubkoncerten látni az egyik legismerebb magyar zenekart – ez talán már csak kelet-európai sajátosság. De mondjuk azok közül a legjobbak közé tartozik.
Klubkoncerten látni az egyik legismerebb magyar zenekart – ez talán már csak kelet-európai sajátosság. De mondjuk azok közül a legjobbak közé tartozik.
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.