Torzításokkal, hamisításokkal, elhallgatásokkal teli az a kép, amelyet az elmúlt egy-két évszázad magyar történelméről ismerünk. Ezen segíthet az emlékiratok eredeti formában való kiadása.
Tudta, hogy Erzsébet királyné előszeretettel olvasott olyan irodalmat, amely a Monarchiában tiltottnak számított? Hogy Csinszka valójában nem úgy halt meg, ahogyan eddig tudtuk? Hogy Deák Ferenc, bár a róla készült képek nem egészen ezt mutatják, nem vetette meg a testmozgást? Hogy Rejtő Jenő mindig a legjobb gépírónőket vette feleségül?
Ez csak néhány, már-már pletykaszintű adalék, amellyel szembesülhettek azok, akik ellátogattak Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központjának igazgatója és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a Szépmíves Kiadó vezetője beszélgetésére, amelyet Vindis Andrea színművész felolvasásai és Szép András zongorafutamai színesítettek. Zárójelben jegyzendő meg, hogy rendkívül stílszerűen hatott a magyar történelem arisztokratikus anekdotáinak hallgatása közben, amint a zsúfolásig telt Györkös Mányi Albert Emlékház hőségtől félájult közönségének számos tagja (főleg hölgyek) a házigazdák által osztogatott legyezőkkel hűsítette magát.
Vindis Andrea, Kovács Attila Zoltán és Szebeni Zsuzsa | Fotó: Szabó Cs. Tamás / Kolozsvári Magyar Napok
Node vissza a titkokhoz és hazugságokhoz: a Szépmíves Könyvek sorozat a tizenkilencedik és huszadik századi emlékiratok, naplók, levelezések, kultúrtörténeti munkák publikálásával olyan feladatot lát el, amely elengedhetetlen a (majdnem) közelmúltunk alaposabb megismeréséhez. Ezek a szövegek ugyanis vagy meg sem jelentek eddig, vagy teljesen elfeledték őket, vagy – és ez igen gyakori eset – az aktuális politikai szempontok szerint cenzúrázták. És még nem is az a legsúlyosabb eset, amikor egyszerűen betiltották vagy kivágtak részleteket egy adott memoárból vagy levelezés-gyűjteményből, hanem amikor – például a kommunizmus idején az elvtársak – saját szájuk íze szerint átírták azokat – mondta el Kovács Attila Zoltán, aki számos példát hoz fel ez utóbbira, Munkácsy Mihály levelezésétől Horthy Miklós emlékirataiig (ez utóbbival kapcsolatban még azt is megjegyzi: tudja, hogy az eredeti változat egy olyan kiadónak a birtokában van, amely baloldalinak számít, ezért elvi okokból nem hajlandó publikálni a teljes memoárt, pedig „hülyére keresné magát vele”).
Mint kiderült, számos egykori dokumentumértékű irat eredeti formájában, szabadon hozzáférhető a különböző levéltárokban, csak „le kell hajolni érte”. A kéziratrendezés és –válogatás viszont számos csapdát rejt: a kézírás gyakran nehezen olvasható, többféle írószerrel (plusz gépírással) vetették papírra, a legépeltetett szövegekben olyan betoldások vannak, amelyek nem a szerzőtől származnak, különböző cetlikre írt feljegyzésekből kell összeállítani a végleges változatot, és még hosszan sorolhatnánk az „aknákat”.
Ahhoz azonban, hogy egy adott történelmi korszakról teljes és árnyalt képet alkossunk, ismernünk kell a kor szereplőinek saját reflexióit, feljegyzéseit, lehetőleg vágatlan formában – több, a magyar nemzeti önismeretben meggyökeresedett kártékony mítosz dőlhet meg így, a Szendrey Júliával kapcsolatos „bűnös özvegy” toposztól Erzsébet királyné cukormázzal bevont történetén át a Görgei Artúr áruló mivoltát taglaló elméletekig. Ez persze azzal jár, hogy számos csontváz fog kihullani a szekrényből, de a valóságos állapotok és viszonyok megismeréséhez ezt a kockázatot vállalni kell. „A múzsák a legtitkosabb terület, amelynek feltérképezésével tabuk dőlhetnek meg” – húzza alá Kovács.
Csak így állhat össze az a történelmi tabló, amelyet máshonnan nem ismerhetünk meg: böngészgessünk tehát régi naplókat, memoárokat – és ne csak a kultúrtörténeti „kis színesek” kedvéért! Amelyek közül néhányat mégis csokorba szedtünk, olvasóink okulására:
• Deák Ferenc rendszeres testmozgást végzett, ezért idős korára is hajlékony termettel rendelkezett. Későn feküdt és korán kelt, keveset evett, a reggelit és a vacsorát rendszerint hanyagolta, és rábízta a bejárónőjére, hogy mit főzzön ebédre (de az már neki is sok volt, amikor sokadszorra „pudding” volt a menü). Vörösmarty Mihály volt az egyik legjobb barátja – ezt Széll Kálmánné Vörösmarty Ilonától tudjuk.
• Szendrey Júlia második férje, Horváth Árpád „igazi pszichopata” volt, akit ráadásul az első magyar pornógyűjtőként tartanak számon.
• Károlyi Mihályt, az őszirózsás grófot a korabeli naplók, feljegyzések szerint őszintén utálta a családja – ami nem olyan meglepő, tekintve, hogy lepaktált a kommunistákkal, és ezt arisztokrata körökben nem díjazták túlságosan.
• Rejtő Jenő mindig azokat a nőket vette feleségül (szám szerint hármat, bár a harmadikkal nem törvényesítette kapcsolatát), akik a legjobb gépírónők voltak a környékén, vagyis kvázi titkárnőként alkalmazta a saját aktuális nejét. Ez később okozott bonyodalmakat: utolsó gépírónője például lenyúlta a Vanek úr Párizsban eredeti gépiratát, annak idején cetlikből rakosgatták össze a kiadandó művet, a teljes, eredeti változatot – amit Kovács Magda 1981-ben egy aukción tett pénzzé – nemrég publikálták.
• Csinszka, vagyis Boncza Berta valójában nem úgy halt meg (agyvérzésben), ahogyan annak idején a sajtóhírek közölték, az újságírói koholmány volt. Az történt ugyanis, hogy Csinszka viszonyba bonyolódott második férjének, Márffy Ödönnek az öccsével, és lényegében – ha jól értettük – halálba hajszolta magát szerelmében.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.