Mi lapul a fán és alatta? – madár- és növényhatározó alkalmazást teszteltünk

Akik olyan tavaszrajongók, mint a következő sorok írója, azoknak biztosan égni kezd a hátsó fertályuk, hogy egyre többet lehessenek kint a szabad levegőn, élvezve a jó meleg napsugarakat. Ilyenkor az emberek meglódulnak és kiszabadulnak az erdők-mezők szélére piknikezni, egyesek túrázni, sétálni indulnak, mások pedig bosszankodnak azon, hogy hajnalban nem hagyják őket aludni a csicsergő madarak. Jó hírem van azoknak, akik hajnali bosszankodásuk, erdei túrájuk és egyéb réti tevékenységeik ellenére kíváncsiak is arra, hogy mi veszi őket körül, például milyen madarak énekelnek éppen, vagy milyen virágok nyílnak az avar között – csak épp a telefonjukra (és térerőre) van szükségük. Régebben, jó 10-15 évvel ezelőtt még sok helyen, az eldugottabb turistaösvényeken, a hegyekben és völgyekben, falvakban alig volt térerő vagy mobilnet-lehetőség, most már azonban jóval lefedettebb az ország ebből a szempontból. (A félreeső és/vagy magas hegyek közötti völgyekben még mindig nincs többnyire, de ez most nem játszik.) Emiatt jöhet jól két telefonos applikáció is az érdeklődők számára: egy madárhatározó és egy növényhatározó, azaz a Google alkalmazásboltjából ingyenesen letölthető Merlin Bird ID és a PlantNet elnevezésű, közösségi tudományos célú alkalmazások. Mindkettőt kipróbáltuk egy rövid séta során a kolozsvári Hója-erdőben – kézenfekvő, biodiverzitás szempontjából mérvadó, hozzáférhető helyen.

Madarak – Merlin Bird ID

A Törökvágáson fel, falumúzeumnál be, köves úton fel… aztán a fák között. Még javában daloltak a madarak késő délutáni üzemmódban, az aljnövényzet pedig láthatóan kibújt. Egy út menti fáról erőteljes, jól elkülöníthető madárdal hallatszott, így elő is vettem a telefonomat, elindítottam az alkalmazást, és pár másodperces hangfelvételt készítettem. Hogyan is kell az appot használni? A Merlin Bird ID-nak egyelőre csak angol menüje van, így aki nem tud alapszinten angolul, annak nem ajánljuk. Aki viszont tud, annak egy nagyon egyszerűen kezelhető, felhasználóbarát felülettel van dolga. Hozzáteszem, hogy a beállításoknál kiválasztható a magyar nyelv, de csak a fajok megnevezéséhez – itt az alapértelmezett szintén az angol, viszont ami minden más beállítható nyelvet kísér, az a tudományos latin megnevezés, hiszen ez a nemzetközi természettudományos standard. Az applikáció letöltése és megnyitása után egyébként regisztrációt kér, amelyet e-mailes megerősítéssel kell aktiválni (a hírlevélről pedig le lehet iratkozni). Mihelyt megvannak ezek a lépések, az app azt is kéri, hogy töltsünk le egy regionális adatbáziscsomagot. A hangfelvétel készítésénél az alkalmazás még valós időben keresni kezdi a madár felismerhető dallamait, és ki is adja az eredményt. A beépített felismerőprogram gépi tanulás (machine learning) által biztosítja az információt – a leírás szerint minden madárfajhoz legalább 500 hangfelvételt használtak, vágtak meg és töltöttek fel, hogy a mintázatok alapján a mesterséges intelligencia megtanulhassa felismerni őket. Amint az app kiadja a lehetséges találatot, a madár nevére kattintva megjelenik a fajleírás és más énekminták, például a hívóhang. A hangfelismerőn kívül lépésről lépésre is meghatározható a madár, vagy fotó alapján. Azt ajánljuk, hogy jó minőségű fotót töltsenek fel, mert úgy a legbiztosabb a találat – azért egy nagyon magas fán ücsörgő, félig látszó, messze tartózkodó madarat telefonnal lefényképezni elég nehézkes. Az erdőben sétálva természetesen minden madár egyszerre húzza a nótáját, ki közelebb, ki távolabb – az alkalmazás a hangkavalkádban is helytáll, ezért ha az érdekelne bennünket, hogy körülöttünk hányan énekelnek, akkor a hangfelvevőt kicsit hosszabb időre tartsuk megnyitva, az pedig listázni fogja a fajokat. Az applikáció megjegyzi a korábbi felvételeinket, tehát az eredményeink visszakereshetők dátum, hely és idő szerint, és a fájlnevet is módosíthatjuk (pl. Az A Bizonyos Vörösbegy A Kukutyinfalvi Erdőben). Továbbá a geolokáció (az aktuális helyünk a térképen) szerint az app azt is megmutatja, hogy milyen lehetséges fajok tartózkodhatnak a környéken (legyenek azok vízimadarak, ragadozók, énekesek stb.)

Növények – PlantNet

A madárhatározóhoz hasonlóan a PlantNet is a közösségi tudomány (citizen science) módszereire épül. Mint írják,

Itt természetesen fotóalapú a meghatározás. Az appon kétféleképpen lehet határozni: a belső kamerával, illetve galériából is feltölthetők (korábbi) képek. Ez azért fontos, mert lehet, hogy egy növényről több szögből is készítettünk felvételt, vagy csak bizonyos részei alapján szeretnénk határozni: levél, virág, kéreg, termés, élőhely stb. Ha megvan a találat, akkor a linkre kattintva előhoz még pár más forrást, ahol utána lehet nézni (pl. Wikipedia). Ha már határoztunk vele, akkor ezek visszakereshetők lesznek a profilunknál. Az alkalmazás elérhető magyar nyelven is, a növény nevét azonban először latinul tüntetik fel, alatta lesz a magyar megfelelője. Hogy ez mennyire pontos, azt az alábbi példával lehet illusztrálni:

A Hója erdő mellett, egy meredekebb lejtőn fedeztem fel ezt a hagymafélét - népiesen inkább vadfokhagymának lehetne nevezni. Az Allium nevű vad hagymafélék között azonban nagyon nehezen lehet különbséget tenni - a botanikusok is főként a virágjára, vagy az egész növényre hagyatkoznak a pontos meghatározáskor. Az alkalmazás kócos díszhagymaként hivatkozik a találatra, amely nem éri el az 50 százalékot sem - a román és angol (külső) Wikipedia-találatok pedig vadfokhagymaként hivatkoznak az Allium vineale fajra.

A Hójában viszont, kicsit beljebb az ösvényen, az erdő szélén egy öreg fa alatt mindenféle zöld és lila színek pompáztak, itt tehát érdemes volt megállni és szemügyre venni, mi is van a fa alatt. Előbb viszont a fát sem volt érdemes kihagyni - még nincs kizöldülve, tehát kéregről vagy lehullott száraz falevélről is meghatározható. Előbb a kérgét, majd egy alatta lévő száraz levelét fotóztam le, az eredmény viszont meglepő volt:

A kérget kevésbé ismerte fel az applikáció, a levelet annál inkább: ez egy mezei juhar.

A juhar alatt két olyan növényfajt is láttam, amelyet már előzőleg ismertem, mégis kíváncsi voltam, mit dob ki a kereső. Az első egy gyógynövény, viszont sok más rokona hasonlít hozzá, tehát ellenőrzésre szolgál: pettyegetett tüdőfű néven ismertem, viszont orvosi tüdőfűként tartják számon. A második egy ehető vadnövény, a podagrafű, kicsit arrébb pedig csoportosan növő szellőrózsaféle: Fontos megjegyezni, hogy itt is, akárcsak a madárhatározónál, a bejelentkezés után érdemes letölteni egy adatbázist, ami a Dél-Kelet Európa növényvilágát tartalmazza, hogy a találatok a lehető legpontosabbak legyenek. Az itteni flóra megadásával magunk is többet tanulhatunk. Végül pedig álljon itt egy példa ugyanazzal a növénnyel - az egyik virág-, a másik levélcentrikus határozási móddal:

Úgy tűnik, a tyúktaréjok virága igen hasonlít egymáshoz, és csak aprólékos megfigyeléssel tehető különbség köztük. Itt az első találatot virággal határoztuk, a másodikat levéllel (is, mert becsúszott egy kis virágos rész is), és a második találat pontosabb százalékarányt mutatott.