// 2026. január 17., szombat // Antal, Antónia

Közös ügyek kalapálják össze Erdélyt?

// HIRDETÉS

A románok nincsenek ránk szorulva, mi viszont rájuk vagyunk utalva, ha kezdeni akarunk valamit Erdéllyel – konferenciától autonómiáig.

Román-magyar konferenciát szült a párbeszédkényszer, hétvégén már a negyediket 2013 óta. A '90-es években mintha nagyobb lendülettel vetettük volna magunkat a dialógusba, igaz, akkor jóval több nyelv- és ingatlanhasználati kérdés lógott rendezetlenül a levegőben. Anélkül, hogy ezek mindegyike rendeződött vagy pláne megoldódott volna, az erdélyi román-magyar párbeszéd fő témájává – legalábbis koncepció szintjén – egyre inkább Erdély (és / vagy Székelyföld) közjogi státusa válik.

 

(Bár a nyilvános térben zajlik, a „felhasználjátok az igazságszolgáltatást, hogy kikezdjétek az intézményeinket és politikusainkat”, illetve „ne erodáljátok a román államot a DNA elleni hergeléssel” kölcsönös szemrehányást nem nevezném párbeszédnek.) 

 

„Meggyengült a román fél jelenléte” a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, ennek a párbeszédnek a hagyományos helyszínén – jegyezte meg a szervező EMNT elnöke, Tőkés László a Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely és Brassó után idén Kolozsváron összeült konferencia megnyitóján, és nem ez volt az egyedüli kritikai észrevétele. 

 

A párbeszéd igénye üres frázissá vált, akkor puffogtatják a politikusok, ha nincs mit mondaniuk, jegyezte meg, a valódi igény ugyanúgy elsorvadt, ahogy az ő kezdeményezései is még az RMDSZ-en belül, hogy tárgyalóasztalnál, paritásos alapon és konszenzussal rendezzék a román-magyar viszonyt a két fél reprezentatív képviselői. Vagyis ne paktumokkal, titkos megállapodásokkal – mondta az EP-képviselő, aki most is nehezményezte, hogy az RMDSZ jobban szót ért a román pártokkal, mint az erdélyi magyar politikai alakulatokkal.

 

RMDSZ-es politikus nem tűnt fel a konferencián, így legalább azt megúsztuk, hogy az erdélyi magyar szembenállók még az előadások előtt Mi volt / lesz előbb? Tyúk vagy tojás? jellegű vitába keveredjenek a tárgyalás – titkos paktum – nyilvános megállapodás spirál mentén.

 

És bár Erdély autonómiáját egyelőre még nem kiáltottuk ki az Agapé szálloda konferenciatermében, transzilvanista vonalon jópár olyan konkrét ötlet felmerült, amelyben együttműködhetnének az erdélyi románok és magyarok. Ezzel együtt 

 

a csalódások és vágyak uralták a felszólalások első tömbjét,

ha nem számítjuk Lucian Mîndruță televíziós műsorvezető bejelentkezését Skype-on. Ő ugyanis az apokaliptikus népességfogyástól erőfeszítés és koncepció nélkül jutott el Erdély hedonista, turisztikai fogyasztásáig. Közben igyekezett 

  • feldobni a hallgatóságot (azért nem költözik egy székelyföldi faluba, hogy ne rontsa az etnikai arányokat) 
  • és reklámozni a bringatúráit és a Facebook-oldalát.

Politikailag őt nehezen lehetne transzilvanistának nevezni az olyan jellegű kijelentéseivel, mint hogy ő nagyon akarja az egyesülést, azaz hogy románok és magyarok együtt éljenek a Románia nevű, jól is működtethető konstrukcióban, és hogy a korrupció nem helyhez kötött, nem elég egyetlen helyről kiirtani. Pedig egy transzilvanista showman erősen ránkférne.

 

 

Lucian Mîndruțának integetnek a kamerába az első sorban ülők | Fotók: Szabó Tünde

 

Csalódást Klaus Iohannis államfő transzilvanizmusa okozott, derült ki Bakk Miklós politológus előadásából. Nem most derült ki, az egyetemi oktató itt már részletesen kifejtette, hogy Iohannis nem az erdélyi önigazgatás szász hagyományát emelte be bukaresti politikájába, nem erre használta ki a szabadságot, amit az biztosított neki, hogy újnak, rendszeren kívülinek számított az országos politikában, illetve hogy sokat képzelünk / várunk el a németektől. 

 

Míg polgármesterként a szász urbanizáció román örökségesítését, patrimonizációját hajtotta végre, államelnökként nem mutatja annak jelét, hogy Erdély középkori, nem kisebbségek hanem államalkotó népek önkormányzatai alkotta föderalisztikus politikai hagyományát értékesítené. Holott Bakk Miklós szerint erre jó alkalmat szolgáltatna a belengetett országprojekt, illetve az egyesülés centenáriuma.

 

A vágyakat a transzilvanisták két arca fogalmazta meg. A transzilvanista minimum programját szeretné megalkotni az Erdélyi Demokratikus Liga, illetve olyan identitárius mozgalommá válni, amely pártot is létre tud majd hozni, mondta a Liga elnöke, Lucian Constantin. 

 

Aki közben annyira óvakodik a pártpolitikától, hogy még az a mondat is elhagyta a száját, hogy a Liga nem politikai szervezet, holott az erdélyi identitás népszerűsítése mellett kifejezetten politikai célokat fogalmazott meg a távoli jövőre, ha majd a Liga kigyöngyöz magából egy pártot: helyi döntéshozatal erősítése, bürokrácia egyszerűsítése, állami adatbázisok összekapcsolása az adócsalás és keresztbefizetés megelőzésére, fiskális decentralizáció, munkavállalást terhelő adók csökkentése. A mostani választásokra pedig igyekszik mozgósítani és tájékoztatni a szavazópolgárokat.

 

 

Cosmin Giurgiu és Fancsali Ernő

 

A Ligából az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének élére ugrott Fancsali Ernő ennél direktebben fogalmazott. Igen, több Facebook-csoport is létezik, ahol román vagy magyar nyelven különböző Erdély-elképzeléseket vitatnak meg, de az évek óta zajló találkozókon még mindig csak álmodoznak egy erős, társadalmilag beágyazott transzilvanista mozgalomról. Nincsen se szakértői gárda, se szervezeti stáb mögöttük, és ugyan tudja, hogy ezekért még nagyon sokat kell dolgozniuk, de úgy véli, minél többet halasztják ennek kiépítését, annál nagyobb a kudarc esélye.

 

De mit kellene tenni?

Attól mindenki óvakodott, hogy feladatokat adjon a másiknak, hárman viszont arról beszéltek, mit tesznek ők. Cosmin Giurgiu fotós, filmes Erdélyt népszerűsítő turisztikai videókat, fotókat és weboldalakat készít, most épp Kalotaszeget vette sorra, mert szerinte ezt a románok alig ismerik. Nem mondta ki, de nyilvánvaló, hogy ezek egyben identitáserősítő projektek is.

 

Dan Mașca egy sikeres vállalkozó pragmatizmusával és magabiztosságával alázta a Néppártot. Három évnyi civilkedés után, nyolc hónapja alapították meg Marosvásárhelyen a Szabad Emberek Pártját, amelynek ő az elnöke, a nyári önkormányzati választásokon pedig a 23 fős önkormányzati testületben három mandátumot szereztek, miközben a Néppárt egyet sem. 

 

Fontosnak tartotta, hogy vegyes (magyar-román-német) identitású jelöltjük vezesse a listát, és saját maga elé sorolt egy mozgáskorlátozott jelöltet, aki be is jutott. Épp azért, hogy a tanácsosok ne merjenek leszavazni olyan javaslatokat, amelyek bármilyen fogyatékkal élők helyzetén segítene – egy olyan asztalnál, amelyhez egy pár mankó van támasztva. 

 

 

Balra fent Dan Mașca, jobbra lent a POL tanácsosa, Mark Christian Hermann

 

Pártja a decemberi választásokon a frissen alakult USR-t támogatja olyan javaslatokkal, mint a 

  • svájci modellű pénzügyi és közigazgatási decentralizáció, 
  • a tanügyi bürokrácia visszavágása, oktatás digitalizálása, 
  • mindössze 7 minisztériumból álló kormány,
  • választási reform a parlamenti küszöb teljes eltörlésével.

Ez utóbbit Hollandiával illusztrálta, ahol a 17 millió fős népességet 17 párt képviseli a mindössze 150 fős parlamentben úgy, hogy van olyan párt is, amelynek csak 1-2 tagja jutott be a parlamentbe. Mașca az érdekek minél szélesebb képviseletét szorgalmazza, és fellelkesítette Szikszai László bemutatója: egyből együttműködést ajánlott a CEMO-nak, hogy közösen gyakoroljanak nyomást az önkormányzatnál két éve használatlanul fekvő tolmácsgép beüzemelése érdekében.

 

A Civil Elkötelezettségi Mozgalom jogásza a flashmoboktól a stratégiai perekig mutatta be, milyen eszközöket vetnek be Marosvásárhelyen a közigazgatás és főleg az oktatási intézmények kétnyelvűsítésére. Ott ugyanis a magyar diákok 80 százaléka vegyes tannyelvű iskolákban tanul, de ezt az iskolák belső nyelvi tájképe alig tükrözi. A CEMO most éppen a városháza iskolaigazgatóságát készül beperelni, ha utolsó beadványukra sem válaszol érdemben.

 

A Szabad Emberek Pártjának elnöke jól példázza, 

 

mennyire nincsenek ránkszorulva a románok:

a tényleg nyitott, együttműködni és tanulni vágyó, pragmatikus, gyors érdekfelismerő Dan Mașca jobban ismeri Svájc vagy Hollandia közigazgatási berendezkedését, mint a vele egy városban működő CEMO tevékenységét. Ugyanúgy bevallotta, hogy még csak most ismerkedik a magyar történelemmel, mint azt, hogy mindig szabadnapot ad magyar munkavállalóinak március 15-én, vagy épp azt, hogy évek óta hallja, hogy autonómia így, autonómia úgy, beszélgetett is Izsák Balázzsal, de csak most tudta meg, hogy léteznek konkrét elképzelések arról, hogyan nézzen ki Székelyföld autonómiája.

 

Azt, hogy az autonómia-tüntetések fő helyszínén, a vegyes lakosságú Marosvásárhelyen élő és ott sikeres román vállalkozó és politikus, aki kíváncsiságból és jól felfogott érdekből is nyitott a magyarság felé, nem tudja, miről beszél Izsák, Tőkés vagy Kelemen, amikor Székelyföld autonómiáját emlegetik: nem lehet csak az ő hibájaként felróni. 

 

Ez egyrészt az erdélyi magyar politikai alakulatok közös kommunikációs kudarca, másrészt a közös érdekfelismerést a SRI aknamunkája is érezhetően gátolja:

 

sikeresen tabusította az autonómiáról szóló közbeszédet.

Ez utóbbit Gabriel Andreescu politológus, Tusványos gyakori előadója illusztrálta a konferencián. Arról beszélt a titkosszolgálatnak több, a parlament számára készített jelentése alapján, hogy a SRI a Szekuritáte hagyományát folytatja azzal, hogy nemzetbiztonsági veszélyként kezeli a székelyföldi magyarok politikai követeléseit. 

 

 

Szikszai László (CEMO) és Gabriel Andreescu

 

Mivel a Szeku állományának nagyrésze már csak az életkor miatt is vélhetően lecserélődött 1990 óta, Andreescu nem igazán tudott magyarázattal szolgálni a jelenségre. Úgy vélte, ez a figyelés és folyamatos figyelmeztetés a „magyarveszélyre” annyira részévé vált a SRI szervezeti kultúrájának, hogy bármennyire is szakmai alapon menjen oda dolgozni valaki, egyszerűen ebbe fog beleszocializálódni. Ennek a kultúrának része az is, hogy volt szekusok olyan könyveket írnak és mutatnak be aztán az akadémián, különböző állami intézményekben, amelyekben szekus nézeteket propagálnak.

 

Ha pedig a titkosszolgálat és a DIICOT a kézdivásárhelyi irredenta fiatalokat tekinti terroristának, az Andreescu szerint oda vezethet, hogy az ország sérülékeny lesz a terrorizmussal szemben, mert a szakszolgálatok felületes fogalmat alakítanak ki a terrorista fenyegetésről.

 

Nem ez az egyedüli ellenszele a transzilvanistáknak. Amíg Dan Mașca csak általánosságban jelentette ki, hogy a budapesti és a bukaresti politikusok rombolják Erdélyt, addig a konferenciát záró Smaranda Enache meg is mondta,hogy szerinte mivel. A Pro Európa Liga társelnöke szerint míg Románia az utóbbi években az ortodox etnocentrizmus, addig Magyarország az illiberális demokrácia irányába indult el, ezért 

 

olyan erdélyiséget kell felépíteni, amelyet se az etnokrácia, se az illiberalizmus nem tud kikezdeni.

Azzal keretezte a konferenciát, hogy Tőkéshez hasonlóan a párbeszédet problematizálta. Míg ez spontán alakul ki az egyének között, az államnak arra kellene vigyáznia szerinte, hogy ne akadályozza a spontán dialógust, mi több, bátorítsa a közösségek közötti párbeszédet. Mert azt tapasztalta, politikai kérdések megtárgyalásakor mindig előjönnek a múlt rendszer csontvázai: hogy a magyarok privilégiumokat akarnak, románellenesek, autonomista elképzeléseik szubverzívek, valójában szeparatisták. 

 

 

'90-es évek revival: Smaranda Enache, Kónya Hamar Sándor, Szilágyi Zsolt, Szilágyi N. Sándor

 

Enache szerint a sajtó is bőven sáros abban, hogy ezek a közösségi előítéletek ennyire ellenállóak, és még ma is az ötven éves, diszfunkcionálissá vált megyerendszerrel, közigazgatási és etnikai centralizációval küszködünk. Úgy véli, az ideológiák egyre inkább számítanak majd, és azért fontos párbeszédre alapuló, békés mainstream ideológiát kialakítani Erdélyben, mert ha ennek ellenkezője válik fősodorrá, akkor párbeszédet az összetűzések váltják fel.

 

Ezért Szilágyi Zsolt Néppárt-elnök szerint ki kell lépni az erdélyi magyar politika eddigi identitárius keretei közül: ha csak az identitásunk megőrzése a cél, az a politika automatikusan defenzívvé válik. Úgy vélte, valódi transzilvanizmust mindig a konkrét ügyek körül kialakuló koalíciókban kellene építeni, mint például Verespatak megvédése, Erdélyt Európával összekötő autópályák építése, az illegális fakitermelés és a Schweighofer fenyőétvágyának visszaszorítása.

 

És beszélgessünk többet és gyakrabban úgy, hogy mindenki vegyen vissza az egóból és a logóból – élt az utolsó szó jogával Sándor Krisztina, a konferencia főszervezője.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi
Főtér

Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi

További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.

Először rendeznek kutyaszánhúzó világbajnokságot Romániában – Kiss Attila főszervező, óradnai plébános a sportág szépségéről, nehézségeiről, evangelizációról - VIDEÓ
Krónika

Először rendeznek kutyaszánhúzó világbajnokságot Romániában – Kiss Attila főszervező, óradnai plébános a sportág szépségéről, nehézségeiről, evangelizációról - VIDEÓ

Első ízben rendeznek Romániában kutyaszánhúzó világbajnokságot: február 6–8. között a Beszterce-Naszód megyei Rotunda-hágón mérik össze erejüket a sportág legjobbjai.

Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán
Főtér

Nem akar népszerűtlen megszorításokat alkalmazni, inkább lemondott egy erdélyi város polgármestere – hírek szerdán

Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket
Székelyhon

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket

Két romániai is szerepel az Europol nemzetközi körözési listáján mint a legkeresettebb bűnözők. Indonéziában fogták el közülük az egyiket.

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja
Krónika

Románia megvalósításai után áhítozik az euróövezet tagja

Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök
Székelyhon

Elszakadt a cérna: több ezren tüntettek tegnap este a megszorítások miatt, könnygázt vetettek be a csendőrök

Több ezren tüntettek csütörtök este a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az Ilie Bolojan vezette kormány ellen.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS