// 2025. július 17., csütörtök // Endre, Elek

Így zabálta fel a kommunizmus Kolozsvár pazar hóstáti éléskamráit

// HIRDETÉS

A piacokon még ma is találni elvétve hóstáti termékeket, igény is van rá. De lesz aki továbbvigye a hagyományokat?

A kolozsvári piacokon ma is rendkívül kelendő termékeknek számítanak a hóstátiak portékái. A vásárlók ugyanis nem elégszenek meg a rendszerint messziről importált zöldségek és gyümölcsök ízével, céltudatosan a helyi zamatokat keresik, a hóstáti pedig ma is garancia a minőségre, ahogy az volt évtizedekkel, sőt, évszázadokkal ezelőtt is.

A Kolozsvár betondzsungelében elszórtan még fennmaradt hóstáti veteményeskertek terméseinek márkavédelmi bejegyzésére voltak kísérletek a múltban, de a mezőgazdák visszautasító választ kaptak, mivel a népcsoportként értelmezett hóstáti jelzőt ebben a formában nem lehet levédeni. Erről is szó esett a Kolozsvár Társaság székhelyén tartott előadás és az azt követő beszélgetés keretében, melyen a hóstáti múltról, jelenről és jövőről Lönhárt Tamás történész, egyetemi oktató, T. Veress Éva természettudományi szakíró és a szép számban jelen lévő, a mai napig gazdálkodással foglalkozó hóstátiak cseréltek eszmét, egy hóstátiakról szóló előadássorozat első alkalmaként.

De kik is azok a hóstátiak?

Már a Mátyás király korában is léteztek a régi kolozsvári városfalakon kívüli peremnegyedekben a hóstátok, azaz olyan kertek, melyeket egy külön közösségi tudattal rendelkező, hagyományos életmódot folytató földészek műveltek meg. A hóstátiak egyformán büszkék voltak polgári mivoltjukra és mezőgazdászi identitásukra – a népi életmód és a városiasodás ezen sajátos társadalmi jelenségét a szakértők városi regionalizmusnak nevezték. A hóstátok kutatásával a két világháború között már Kós Károly is foglalkozott, de kiemelendő Szabó T. Attila, Pilich László, Vetési László vagy Vincze Zoltán, akik szintén foglalkoztak a témával.

A kolozsváriak köztudatában több elmélet is létezik a hóstátiak eredetére. Ezek közül teljesen megalapozatlan az, hogy Mária Terézia idején Kolozsvár peremére telepített svábok leszármazottai lennének a hóstátiak. Ahogy Lönhárt Tamás az előadásában kifejtette:  hóstát kifejezés valóban a német Hofstadtból ered, ami elővárost jelent, a hóstátiak népviselete pedig tényleg németes jegyeket mutat, azonban mindez természetes egy olyan városban, melyben jelentős szász lakosság élt. A hóstátok jóval Mária Terézia előtt is léteztek már.

Hóstáti asszonyok a kolozsvári piacon 1970-ben | Fotó forrása: Wikipedia

Egy másik elmélet szerint a hóstátiak a Bocskai István fejedelem által Kolozsvár környékére telepített hajdúk származékai. Ez legfeljebb részben lehet igaz, hiszen Erdély minden részéről érkeztek a kincses város hóstátjaiba, legtöbben a közeli Kalotaszegről és a Mezőségről, de a Kolozsvár közvetlen környezetében lévő falvakból, de még a Székelyföldről is. Elképzelhető, hogy hajdúk vagy hajdú leszármazottak is jöttek.

Lönhárt szerint leginkább K. Kovács László 1943-as meghatározását lehet elfogadni, mely szerint: „...a Hóstát lakossága nem egy régi magból a századok folyamán önmagában kifejlődött társadalom, hanem az idők haladtán folyton-folyvást keveredett, egyre ötvöződött, ma is alakuló népesség.”

Az biztos, hogy helyileg a hóstátok a Hídelvét, Kétvízközt, a Külközép és Külmagyar utcák környékét jelentették.

Polgárosodás és a kommunizmus évei

Kolozsvár a századfordulón – a 19. század második felétől kezdve a 20 század elejéig – lendületes gazdasági és társadalmi fejlődésen ment át. Miután lebontották az utolsó megmaradt városkapukat is, északon elkezdődött a vasútépítés, keleten és északkeleten a polgári arculatváltás  jegyében tisztviselőtelep, a Hunyadi, illetve a Bocskai téren színház és számos palota épült. A Külső-magyar utcában a hóstátiak támogatásával elkészült a kétágú református templom is. Húsz év alatt a lakosság szinte megkétszereződött a városban. Mindez hatással volt a hóstátokra is: a belvárosból a külváros irányába tartó modernizációs hullám megváltoztatta a birtokviszonyokat, csökkent a hóstátiak élettere, megváltozott a kertgazdálkodás mikéntje is, hiszen a megnövekedett lakosság ellátására még több zöldséget kellett termeszteni.

Míg a polgárosodás folyamata – mint már említettük – belülről kifelé szorította a hóstáti kerteket, addig a Ceaușescu-diktatúra grandomán jegyeit magán hordozó új szocialista várostextus kiépítése kívülről befelé roppantotta össze a mezőgazdálkodásra alkalmas területeket, és ebbe a személyes függetlenségüket és egzisztenciájukat elvesztő, 

gyárakba és panellakásokba száműzött hóstátiak is beleroppantak.

Ennek legnyilvánvalóbb jele az volt, hogy megugrott az öngyilkosságok száma a közösségen belül. 1966-68 között ismét megduplázódik a város lakossága, csakhogy ezúttal szelektív betelepítés zajlott. A hóstáti porták helyén emelt tömbházakat mócvidéki és mezőségi román falvakból érkező népek töltötték meg. Bár a fiatalok sem szívesen szakítottak a hagyományokkal, egyre kevesebben vállalták azt a kettős életformát, mely a gyári munka mellett végzett háztáji gazdálkodást jelentette.

Míg a kommunizmust megelőzően a hóstátiakra a szigorú endogámia volt jellemző, a párválasztás csakis az adott csoporton belül történhetett – még az egyes hóstáti utcák lakói sem nagyon keveredtek – addig a „szép új világban” egyre elfogadottabbá váltak az exogám házasságok. Elsősorban a széki és a mezőségi, szintén mezőgazdálkodással foglalkozó magyar közösségek irányába váltak nyitottabbá a párkeresők. Sokan Magyarországra telepedtek át, ahonnan csábító ajánlatok érkeztek a jó kertészeti szakemberek hírében álló hóstátiak számára.

Épségben maradt hóstáti ház a Mărăști negyedben | Fotó: Fall Sándor

Közbejött a forradalom, így a kommunista városrendezési terv végül nem valósult meg teljes egészében, így kisebb szigeteket alkotva megmaradt néhány hóstáti ház és kert. A mai napig vannak, akik továbbviszik a hóstáti hagyományokat, termékeikért sorban állnak a központi piacon. Kolozsvárnak továbbra is szüksége van ezekre a minőségi termékekre, már csak remélni lehet, hogy lesz kinek átadni a fortélyokat – hangzott el a beszélgetés egyik következtetése.

Jó alkalom lesz erre a Kolozsvár Társaság előadássorozata, melynek keretében glédába áll az a 15-20 hóstáti, aki még zöldségtermesztéssel foglalkozik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
Főtér

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
Krónika

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé
Főtér

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

Kiskorú vesztette életét a gyimesközéploki vonatbalesetben
Székelyhon

Kiskorú vesztette életét a gyimesközéploki vonatbalesetben

Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Vonat sodort el egy autót Gyimesközéplokon, mentőhelikoptert is riasztottak
Székelyhon

Vonat sodort el egy autót Gyimesközéplokon, mentőhelikoptert is riasztottak

Vonatbaleset történt Gyimesközéplokon, Antalokpataka településen szerdán dél körül. Hárman sérültek meg, egyikük súlyosan, ezért mentőhelikopter is a helyszínre érkezett.

// még több főtér.ro
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS