A piacokon még ma is találni elvétve hóstáti termékeket, igény is van rá. De lesz aki továbbvigye a hagyományokat?
A kolozsvári piacokon ma is rendkívül kelendő termékeknek számítanak a hóstátiak portékái. A vásárlók ugyanis nem elégszenek meg a rendszerint messziről importált zöldségek és gyümölcsök ízével, céltudatosan a helyi zamatokat keresik, a hóstáti pedig ma is garancia a minőségre, ahogy az volt évtizedekkel, sőt, évszázadokkal ezelőtt is.
A Kolozsvár betondzsungelében elszórtan még fennmaradt hóstáti veteményeskertek terméseinek márkavédelmi bejegyzésére voltak kísérletek a múltban, de a mezőgazdák visszautasító választ kaptak, mivel a népcsoportként értelmezett hóstáti jelzőt ebben a formában nem lehet levédeni. Erről is szó esett a Kolozsvár Társaság székhelyén tartott előadás és az azt követő beszélgetés keretében, melyen a hóstáti múltról, jelenről és jövőről Lönhárt Tamás történész, egyetemi oktató, T. Veress Éva természettudományi szakíró és a szép számban jelen lévő, a mai napig gazdálkodással foglalkozó hóstátiak cseréltek eszmét, egy hóstátiakról szóló előadássorozat első alkalmaként.
Már a Mátyás király korában is léteztek a régi kolozsvári városfalakon kívüli peremnegyedekben a hóstátok, azaz olyan kertek, melyeket egy külön közösségi tudattal rendelkező, hagyományos életmódot folytató földészek műveltek meg. A hóstátiak egyformán büszkék voltak polgári mivoltjukra és mezőgazdászi identitásukra – a népi életmód és a városiasodás ezen sajátos társadalmi jelenségét a szakértők városi regionalizmusnak nevezték. A hóstátok kutatásával a két világháború között már Kós Károly is foglalkozott, de kiemelendő Szabó T. Attila, Pilich László, Vetési László vagy Vincze Zoltán, akik szintén foglalkoztak a témával.
A kolozsváriak köztudatában több elmélet is létezik a hóstátiak eredetére. Ezek közül teljesen megalapozatlan az, hogy Mária Terézia idején Kolozsvár peremére telepített svábok leszármazottai lennének a hóstátiak. Ahogy Lönhárt Tamás az előadásában kifejtette: hóstát kifejezés valóban a német Hofstadtból ered, ami elővárost jelent, a hóstátiak népviselete pedig tényleg németes jegyeket mutat, azonban mindez természetes egy olyan városban, melyben jelentős szász lakosság élt. A hóstátok jóval Mária Terézia előtt is léteztek már.
Hóstáti asszonyok a kolozsvári piacon 1970-ben | Fotó forrása: Wikipedia
Egy másik elmélet szerint a hóstátiak a Bocskai István fejedelem által Kolozsvár környékére telepített hajdúk származékai. Ez legfeljebb részben lehet igaz, hiszen Erdély minden részéről érkeztek a kincses város hóstátjaiba, legtöbben a közeli Kalotaszegről és a Mezőségről, de a Kolozsvár közvetlen környezetében lévő falvakból, de még a Székelyföldről is. Elképzelhető, hogy hajdúk vagy hajdú leszármazottak is jöttek.
Lönhárt szerint leginkább K. Kovács László 1943-as meghatározását lehet elfogadni, mely szerint: „...a Hóstát lakossága nem egy régi magból a századok folyamán önmagában kifejlődött társadalom, hanem az idők haladtán folyton-folyvást keveredett, egyre ötvöződött, ma is alakuló népesség.”
Az biztos, hogy helyileg a hóstátok a Hídelvét, Kétvízközt, a Külközép és Külmagyar utcák környékét jelentették.
Kolozsvár a századfordulón – a 19. század második felétől kezdve a 20 század elejéig – lendületes gazdasági és társadalmi fejlődésen ment át. Miután lebontották az utolsó megmaradt városkapukat is, északon elkezdődött a vasútépítés, keleten és északkeleten a polgári arculatváltás jegyében tisztviselőtelep, a Hunyadi, illetve a Bocskai téren színház és számos palota épült. A Külső-magyar utcában a hóstátiak támogatásával elkészült a kétágú református templom is. Húsz év alatt a lakosság szinte megkétszereződött a városban. Mindez hatással volt a hóstátokra is: a belvárosból a külváros irányába tartó modernizációs hullám megváltoztatta a birtokviszonyokat, csökkent a hóstátiak élettere, megváltozott a kertgazdálkodás mikéntje is, hiszen a megnövekedett lakosság ellátására még több zöldséget kellett termeszteni.
Míg a polgárosodás folyamata – mint már említettük – belülről kifelé szorította a hóstáti kerteket, addig a Ceaușescu-diktatúra grandomán jegyeit magán hordozó új szocialista várostextus kiépítése kívülről befelé roppantotta össze a mezőgazdálkodásra alkalmas területeket, és ebbe a személyes függetlenségüket és egzisztenciájukat elvesztő,
Ennek legnyilvánvalóbb jele az volt, hogy megugrott az öngyilkosságok száma a közösségen belül. 1966-68 között ismét megduplázódik a város lakossága, csakhogy ezúttal szelektív betelepítés zajlott. A hóstáti porták helyén emelt tömbházakat mócvidéki és mezőségi román falvakból érkező népek töltötték meg. Bár a fiatalok sem szívesen szakítottak a hagyományokkal, egyre kevesebben vállalták azt a kettős életformát, mely a gyári munka mellett végzett háztáji gazdálkodást jelentette.
Míg a kommunizmust megelőzően a hóstátiakra a szigorú endogámia volt jellemző, a párválasztás csakis az adott csoporton belül történhetett – még az egyes hóstáti utcák lakói sem nagyon keveredtek – addig a „szép új világban” egyre elfogadottabbá váltak az exogám házasságok. Elsősorban a széki és a mezőségi, szintén mezőgazdálkodással foglalkozó magyar közösségek irányába váltak nyitottabbá a párkeresők. Sokan Magyarországra telepedtek át, ahonnan csábító ajánlatok érkeztek a jó kertészeti szakemberek hírében álló hóstátiak számára.
Épségben maradt hóstáti ház a Mărăști negyedben | Fotó: Fall Sándor
Közbejött a forradalom, így a kommunista városrendezési terv végül nem valósult meg teljes egészében, így kisebb szigeteket alkotva megmaradt néhány hóstáti ház és kert. A mai napig vannak, akik továbbviszik a hóstáti hagyományokat, termékeikért sorban állnak a központi piacon. Kolozsvárnak továbbra is szüksége van ezekre a minőségi termékekre, már csak remélni lehet, hogy lesz kinek átadni a fortélyokat – hangzott el a beszélgetés egyik következtetése.
Jó alkalom lesz erre a Kolozsvár Társaság előadássorozata, melynek keretében glédába áll az a 15-20 hóstáti, aki még zöldségtermesztéssel foglalkozik.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Vonatbaleset történt Gyimesközéplokon, Antalokpataka településen szerdán dél körül. Hárman sérültek meg, egyikük súlyosan, ezért mentőhelikopter is a helyszínre érkezett.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.