// 2026. augusztus 2., vasárnap // Lehel
Hol jön Istenes Bence a magaskultúrához?
// HIRDETÉS
Hol máshol, mint a Kommunikációs Napokon. Ahol a színház-műsor-vezető-divat-magazin – mind a figyelmünket akarta. Művelőik elárulták, hogyan.
Töredelmesen bevalljuk, hogy a magaskultúra vaskosabb részét kihagytuk az idei Kommunikációs Napok kínálatából. Nem azért, mintha a sznobéria távol állna tőlünk, hanem mert Gáspárik Attila munkanap reggelén, Simona Dordea pedig szombat reggel mesélt arról, milyen eszközökkel adja el az intézményes kultúrát – előbbi a marosvásárhelyi színház magyar társulatának, utóbbi a kolozsvári román opera jegyeit, imázsát, stb. Egyedül a reggelt mint akadályt nem sikerült legyőznünk, a rendezvény alcíme, a Kortárs Művészetek 3.0 nem riasztott annyira.
Ha valaki a kommunikációs éra kommunikációs dömpingjében nem tudná hova tenni a Kommunikációs Napokat, annak eláruljuk, hogy ez a BBTE kommunikáció szakos diákjainak a gyakorlókonferenciája. Idén már a hetedik végzős évfolyam próbálta ki élőben, hogyan kell ilyet szervezni, mi pedig néztük, hol lóg ki a kortársművészeti lóláb a szakmaként űzőtt kommunikálásból.
.jpg)
Az idei sztármeghívott kétségkívül Istenes Bence volt, akit a tévénézők a képernyőről, mi pedig a Wikipédiáról ismertünk meg. És a pénteki beszélgetésből: Takács Dani főszervező módszeresen rákérdezett Bence karrierjének mindegyik állomására.
Istenes Bence mondva csinált celeb:
azzal lett híres, hogy csak mondott és mondott a képernyőkön. Előbb a Viva zenetévé, majd az RTL Klub műsoraiban. Most pedig a katedrán. Dumájával akkor is elsodort, ha nem akartál figyelni rá: szó szót és poént követett kereskedelmi rádiós / tévés, illetve az ő személyes ritmusában. Ami – megfigyelésünk szerint – nagyjából ugyanaz.
Profi módon kóstolgatta Danit az elején, kommentálta, amit csinált, dicsérve szivatta, hogy lássa, kialakulhat-e kettejük között egy élénkebb, csipkelődősebb, beszólósabb párbeszéd. Végül egyedül vállalt felelősséget az élénkségünkért, de láthatóan ez egyáltalán nem esett nehezére. Bence egy figyelemvámpír: ha nem vagy maximálisan feltöltve, minden energiádat leszívja, annyira igényli a figyelmedet.
Kiskamaszként is erre gyúrt, azt játszotta otthon, hogy műsort vezet, konferál, időjárást jelent. Az ehhez szükséges szakmai tudást nem a Kodolányi János Főiskolán szerezte meg, hiába végezte el, hanem a Viva zenetévében, ahova a főiskola második félévében felvették. Elmesélte, hogyan választották ki, mennyit tanult ott, de amikor két év után már neki kellett betanítania az új munkatársakat, egyrészt ráunt, másrészt megkereste a magyarországi RTL, ő pedig igent mondott.
Legalább ennyien akartak fotózkodni Istenes Bencével
Azóta is lojális az RTL-hez, egyrészt mert fokozatosan és jó érzékkel dobták őt egyre mélyebb vizekbe a háttérműsorok szerkesztésétől a főműsoridős show-k vezetéséig, másrészt mert nem lát még egy annyira jó szakmai stábot, mint amilyen jelenleg az RTL csatornáinál dolgozik.
Nem hallgatta el azokat a bírálatokat a kolozsvári diákok elől, amelyeket kollégáitól hallott a rivális kereskedelmi csatorna működéséről. A TV2 szerinte szakmailag még nem tart ott, ahol az RTL, nem annyira pontosak a szerkesztők, nem elég tempósak a műsorvezetők, szétszórtabb, szervezetlenebb a munka, ezért nagyobb a hibázás lehetősége is.
Volt műsorvezető kollégája, Ördög Nóra szerinte sokat veszít most a TV2 képernyőjén azzal, hogy ott neki nem megfelelő műsorformátumba került. Ezeket nemcsak a műsorokból látja Istenes Bence: míg régebben szigorúan elkülönült a két tévé háttérben dolgozó szakembergárdája, mostanában nagy az átjárás a két csoport között, mesélte.
Mi a következő nagy dobás a televíziózásban?
– kapta az egyetlen olyan kérdést a közönségtől, amelyre nem tudott konkrét választ adni. Tehetségkutatók addig futnak, amíg nézik őket, és Magyarországon még mindig ezek a legnézettebb műsorok, esténként egy-másfél millió embert ültetnek képernyő elé.
Saját fejlesztésű műsorok pedig akkor lesznek a magyarországi tévékben, ha létrejön egy erre szakosodott csapat, mondta, de ez nagyon drága és rizikós vállalkozás. Olcsóbb és biztosabb külföldi fejlesztésű műsor licenszét megvenni, és elkészíteni a hazai változatát, mert abban nemcsak azt kísérletezték már ki a fejlesztők, milyen színe legyen a díszletnek, vagy milyen hangnemet üssön meg a műsorvezető, hanem azt is, hogyan reagálnak rá a nézők.
A magyar tévék pedig igen jók a licenszműsorok adaptálásában, mondta: a külföldi fejlesztők dicsérik a díszlet minőségét, a kivitelezés színvonalát, amely időnként meghaladja az eredeti műsorét.
Adaptálni akart a Nőileg stábja is,
mégpedig réteglapot egy régióra: érdekfeszítő női magazint Erdélyre. Olyat és úgy írni, amire vevők az itteniek. Sebestyén Kinga kiadó és Mihály László fotós, tördelő mesélte el, hogy jutottak el két év alatt nullától a márkáig marketingbüdzsé nélkül: kreativitásukat és kapcsolatrendszerüket vetették be.
Jelenleg kilenc rádió segítségével tartják fent a célcsoport érdeklődését, és keresnek új vásárlókat. A Facebookon közel nyolcezer követővel tartják a kapcsolatot, de azt tapasztalták, nem feltétlenül a lájkolóik vásárolják a most már száz oldalas lapot. A szemtől szembe kommunikációban hisznek, a kiadványt leghatékonyabban a Nőileg Karaván teltházas találkozóin tudják népszerűsíteni.
A nap végén ismét kibújt a művészi szög a kommunikáció zsákjából, miközben David Venter professzor magyarázta, mi a különbség az alku és az elvszerű tárgyalás között. Míg az alku verseny, amelynek tétje az, hogy ki tud nagyobbat nyerni a másik rovására, a tárgyalás együttműködés, amellyel a felek közös érdekét próbálják megtalálni.
David Venter mutatja a különbséget az alkudozás és a tárgyalás között
Az alku megosztó, a tárgyalás integratív, az alku a múltról és a jelenről, a tárgyalás a jövőről szól. Az alkuban nem fontosak a felek viszonyai, tárgyaláskor nagyon is számít, hogy megmaradjon a jó kapcsolat, és míg egy alkufolyamatban a felek értéket igényelnek egymástól, a tárgyalás célja közös érték létrehozása.
A pszichológus végzettségű, főleg üzleti iskolákban oktató David Venter nemcsak Nelson Mandela kommunikációs munkatársa volt, hanem feladatul kapta a dél-afrikai előadóművészetek monstre intézményének életképessé tételét is, így főleg innen vett példákkal illusztrálta a két típusú kommunikáció eltéréseit. És nem titkolta, hogy néha művészet megtalálni a tárgyalás sikerének a kulcsát, kreativitás kell ahhoz, hogy feltérképezzük a másik fél érdekeit, és megtaláljuk a közös érdekeinket.
A művészet és kommunikáció már-már orgiaszerűen keveredik a divatban,
illetve a divatillusztrációban. Erről Keszeg Anna kultúrakutató beszélt, és testvére, Keszeg Ágnes illusztrálta. Bár az illusztrációkat az 1930-as években kiszorította a fotó a divatiparból, a 2000-es években ismét divatba jöttek, és azóta több funkcióval hódítanak.
A divatillusztráció segít a ruha prototípusának megalkotásában, ma már előszeretettel használják reklámként is, és keresett tartalom a nagy divatmagazinok számára. Egyaránt díszítenek városi tereket, áruházakat vagy épp divateseményeket. Változatos technikákkal készülnek, Keszeg Ágnes például a könyv- és divatillusztrációit is kézzel festi, és szkennelés révén kerülnek a könyv- és magazinoldalakra, vagy éppen sálakra.
Ma már több hazai divatmagazinnak és az Elle több külföldi kiadásának dolgozik, még ha nem is mindig könnyű úgy és akkor ihletett állapotba kerülni, amikor azt a megrendelői határidők kérik. Merthogy Ági közkívánatra ilyen prózai dolgokat is megosztott a kreatív munkáról, miközben portfóliójának meseszerű világa tapasztotta a szemünket a vetítőre.
Keszeg Ágnes és Keszeg Anna
Oltai Kata kurátor pedig kortárs képzőművészeti alkotásokkal illusztrálta azt a világot, ahol már nem az öltözet, hanem maga a test az üzenet és a kommunikáció eszköze is. Olyan elméletekről szólt, amelyek szerint
- a nő kielégíti és egyben jelöli is a férfiúi vágyat;
- a nő mint Másik megkonstruálása, tárgyiasítása jelöli ki a férfi számára saját identitását, és maguk a nők is sokszor azonosulnak ezzel a megkonstruált képpel;
- a test kulturális metaforaként a társadalmi kontroll fő színtere és a kommunikáció egyik lehetséges médiuma is.
És olyan alkotásokat mutatott, amelyekben vagy problémátlanul tovább élnek ezek a lekezelő gesztusok (például részletet a
" target="_blank">Szépleányok című dokumentumfilmből, amelyben Pauer Gyula szobrász művészi érvekkel nem megindokolhatóan gipszlenyomatot vett az első, 1985-ös magyarországi szépségverseny győzteseinek meztelen testéről, a műveletet fotózták, a fotók nyugati szoftpornó lapokba kerültek anélkül, hogy a lányok erre explicit engedélyt adtak volna, az első helyezett és kiskorú Molnár Csilla pedig nem sokkal később öngyilkos lett), illetve olyan kortárs alkotásokat, amelyek nagyon is feszegetik a női test és a nemi szerepek kérdéseit.
A magaskultúrát végül Kádár Magor számszerűsítette nekünk a culturadata.ro adatai alapján. A teremben kézfelemeléses gyorsfelmérés azt mutatta ki, hogy jóval intenzívebben fogyasztjuk a kultúrát, mint a romániai lakosság átlaga. Hogy kiheverjük a sokkot, amit az okozott, hogy az országos felmérés szerint a lakosság 40 százaléka 2014-ben egyáltalán nem olvasott semmit, már-már karikatúraszerű típusokra osztotta a kultúrafogyasztókat.
Kádár Magor felmérést készít a teremben
Arról már nem készült felmérés a teremben, hogy ki tartja magát kultúrsznobnak, aki eltartja a színházakat, falkatagnak, aki csak a társaság kedvéért, vagy magányos farkasnak, aki egyedül is elmegy és fogyaszt, vagy kekszes néninek, aki tölti a termet, a fotókat és saját magát. Ahogy azt sem szálaztuk szét, miben különbözik a tudálékos típus a bögöréc dé széámőtől. A kommunikáció kar oktatójának most érezhetően a szórakoztatás volt a célja, és azt el is érte.
Mi pedig a két nap alatt kaptunk annyi nézni-, utánanézni, olvasni- és gondolkodnivalót, hogy ne unatkozzunk a következő évi Kommunikációs Napokig.
// HIRDETÉS
Különvélemény
Miért bűnös kollektíven minden egyes erdélyi magyar az OJD közpénzlenyúlási ügyében?
Varga László Edgár
És miért nem?
Piskolti Ödön, avagy egy városnap története
Sólyom István
A hajdani Borsos utcából lett Thököly utca legújabb nevét – strada Traian – látva elmosolyodott. Valami azt súgta, lesz itt még látnivaló.
// HIRDETÉS
Nagyítás
Ezúttal tényleg utolérte a végzete Romániai Pál Fülöp herceget?
Sólyom István
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Szántai János
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
// HIRDETÉS
