Nehéz kérdés, csak megsaccolni lehet, de az biztos, hogy ijesztően sokan.
Sokan szomorúan sóhajtanak, amikor szóba kerül a gazdasági migráció, annak pedig az az aspektusa, hogy közülünk is milyen sokan dolgoznak külföldön, hogy valamivel több pénzt tudjanak hazaküldeni/-hozni, pedig a mai, globalizálódó világban egyáltalán nem a helyváltoztatás a meglepő, sokkal inkább a helyben maradás. Nagyjából ezzel a megállapítással ütötte fel kedd esti, kolozsvári előadását Horváth István szociológus a Vallásszabadság Házában, ezzel nyitva meg a Valláskutató Intézet Forrpont címre keresztelt, az erdélyi társadalom változásait, és az erdélyi egyházak változó szerepét körüljáró előadás-sorozatát.
Sokat hallottunk már a globalizációról, de talán azt kevesebben tudják, hogy jelenleg éppen a második globalizációs hullám hullámhegyén vagyunk. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a gazdasági migráció egy újabb csúcsot ért el. 2021-ben például a felmérések szerint világszerte 28 millióan tervezték aktívan azt, hogy hamarosan egy másik országba mennek dolgozni. Aktívan – vagyis ők már elkezdtek tenni is az ügy érdekében, de a világ teljes populációjának mintegy 16 százaléka, vagyis mintegy 900 millió ember (!) tervezett előbb-utóbb egy ilyen lépést.
Ha ezt bekövetkezne, vagyis
miközben Svédország lakossága csaknem megduplázódna, de Németországé vagy Ausztriáé is csaknem másfélszeresére nőne.
Maga a globalizációs folyamat már a 18. században elkezdődött, az első globalizációs hullám csúcsa pedig a 19. század végére, a 20. elejére tehető, amikor Európából rengeteg ember ment ki a jobb lehetőségek reményében elsősorban Amerikába. 1846 és 1924 között például Európa lakosságának 12,3 százaléka távozott, a Monarchia lakosságának 10 százaléka, a történelmi Magyarországénak körülbelül 18 százaléka – ez utóbbi mintegy 1,2–1,3 millió embert jelent.
ott ugyanis rengeteg volt a megművelésre váró földterület, miközben Erdély jóval kevesebb embert tudott eltartani, mint amennyien ott éltek.
1918 és 1939 között például Európa lakosságából 7,4 millió ember cserélt országot. 1918–47 között csak Erdélyből 310 ezer magyar, 150 ezer szász és sváb és 110 ezer zsidó vándorolt ki, ami a történelmi díszletet tekintve nem meglepő.
A kommunizmus alatt aztán az ország és az egész keleti blokk levált a globalizációról, ennek megfelelően a migráció is jócskán alább hagyott, ám sokatmondó, hogy
A rendszerváltás után aztán újra megélénkült a kivándorlás, 1990–94 között például csak a különféle nyugati országokban politikai menedékjogot kérő román állampolgárok száma 350 ezerre tehető, ezzel pedig a volt Jugoszlávia után Románia állt a második helyen a volt kommunista országok között. Válaszul a nyugati országok erős vízumrendszerekkel, és még erősebb adminisztratív korlátokkal próbálták lassítani a keletről feléjük áramló embertömeget,
Megjelent például az álturista fekete munkás fogalma: ők harmincnaponta visszajöttek Romániába, de csak azért, hogy újra lepecsételtessék az útlevelüket, sokan csak egy pacalcsorbát, és egy adag miccset ettek meg valamelyik határ menti településen, és már mentek is vissza dolgozni feketén. Ezzel párhuzamosan az ezredfordulóra a román munkahelyek mintegy fele eltűnik, miközben az aktív népesség (akkor még) nem csökken.
Aztán, ahogy a nyugati országok elkezdtek szembesülni a saját munkaerőhiányukkal, az ezredforduló környékén elkezdték kifehéríteni az addig feketemunkán alapuló migránstömegeket (ettől még ma is van feketemunkás bőven), hiszen rájöttek, hogy szükségük van az olyan nyilvántartható külföldi szezonmunkásokra, mint a németországi spárgaszedők, a spanyolországi eperszedők vagy éppen az olaszországi idősgondozók, hiszen akkoriban Japán után Olaszország volt a második leginkább elöregedett ország. Emlékezetes például, hogy 2020-ban, a pandémia kellős közepén a német állam kérésére Románia és más keleti országok mintegy 90 ezer spárgaszedő szezonmunkást toboroztak és küldtek ki az utazási korlátozások dacára.
És hogy hol tartunk jelenleg? A nyugaton élő romániai diaszpóra a legjobb becslések szerint valószínűleg 2,5–2,8 millióra tehető, ennek mintegy 7–8 százaléka lehet magyar.
Horváth István előadása után az erdélyi magyar egyházak képviselői egy rövid kerekasztal-beszélgetés keretében vázolták fel azt, hogy hogyan is néz ez ki az egyházak szemszögéből. Kiderült, nincs pontos kimutatásuk arról, hogy a híveik közül hányan dolgoznak külföldön, a legtöbben ugyanis nem tájékoztatják a távozásukról a gyülekezetük vezetőit. Az viszont igaz, hogy egyre nagyobb igény van az online közvetített istentiszteletekre, misékre, hiszen sok külföldön élő magyar csak így tud bekapcsolódni a hitéletbe, de az is igaz, hogy sok egyházfi nem nagyon van tisztában az egyháztagsággal járó formai kötelezettségeiről.
És ami talán a legfontosabb:
egy idő után, hiszen hiába jönnek haza a nagyobb ünnepekre, és mennek el olyankor a régi templomukba, már sem a gyülekezetnek, sem a tágabb értelemben vett helyi közösségnek nem tudnak a rendes tagjai lenni. Őket a helyiek már csak úgy emlegetik, mint a „németek”, a „hollandok”, akik most épp hazajöttek. Az egyházak pedig ebben a megváltozott világban egyelőre csak keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a távolban lévő híveiket is újra integrálhatják valamiképpen a közösségbe.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
                Az orosz cégnek egy kőolaj-finomítója és 320 benzinkútja van Romániában. A szabályozó hatóság szerint csökken a villanyáram ára. Az RMDSZ felvetette a parlament létszámának 10 százalékos csökkentését.
                Legionárius, vasgárdista propagandista, Radu Gyr versét szavalták gyerekek Bukarestben, a világ legnagyobb ortodox templomában, a Nemzeti Katedrálisban, amelynek szentképeit nemrég szentelték fel.
                Két évig üzemelt engedély nélkül egy polgármester családi tulajdonú benzinkútja. Főnöke macskájának bántalmazása miatt vettek őrizetbe egy nagyváradi férfit.
                Beazonosította a rendőrség a focihuligánokat, akik Etéd és Szentábrahám községekben, ugyanakkor Szentegyházán rongáltak székely zászlókat nagyjából egy hónapja a Kolozsvári U és az FK Csíkszereda mérkőzésének napján.
Az orosz hadsereg szombat reggel ballisztikus rakétával csapást mért a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre; eddig egy halottról és legkevesebb 15 sebesültről lehet tudni – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója a Telegramon.
                Lakóház gyulladt ki Székelyvarságon szombat este, egy 93 éves nő életét vesztette a tűzesetben.
                        A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
                A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
                        Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
                Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
                        A székely katolikus püspök és a székely kommunista pénzügyminiszter egymástól távol álló, de koncepciós pereikben mégis összefonódó életútja.
                A székely katolikus püspök és a székely kommunista pénzügyminiszter egymástól távol álló, de koncepciós pereikben mégis összefonódó életútja.
                        A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
                A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
                        A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
                A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
                        Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
                Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
                        A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
                A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
                        Charlie Ottley brit újságíró, tévés tizenöt éve ragadt itt Romániában, azóta keresztül-kasul bejárta. Flavours of Romania, azaz Románia ízei című műsora már a harmadik évaddal szippantja be a nézőket.
                Charlie Ottley brit újságíró, tévés tizenöt éve ragadt itt Romániában, azóta keresztül-kasul bejárta. Flavours of Romania, azaz Románia ízei című műsora már a harmadik évaddal szippantja be a nézőket.
                        A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.
                A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.
                        Se nem Ázsia, se nem Nyugat, se nem káprázat, se nem valóság ez a hely. Ez Japán, egy külön világ, mindentől elvonatkoztatott, önmagában létező közeg, amely egyszerre él a (távoli) jövőben és a (távoli) múltban…
                Se nem Ázsia, se nem Nyugat, se nem káprázat, se nem valóság ez a hely. Ez Japán, egy külön világ, mindentől elvonatkoztatott, önmagában létező közeg, amely egyszerre él a (távoli) jövőben és a (távoli) múltban…
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Arra számítottak, hogy az egész tárnarendszer beomlik, de erre nem került sor. Aztán száz év múlva történt valami.
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.