// 2026. október 27., kedd // Szabina
vegyesen

Farkas Kriszta: Sunnyognak és cigiznek ezek egyfolytában

// HIRDETÉS

„S amúgy sem tudna otthon cigizni, mert az udvar hiába nagy, a szomszédok tekergetik a nyakukat, nézik, hogy a paradicsom palánta Bözsiéknek is lefagyott-e, s hoppá, az unoka szivarazik.”

A szerző a BBTE harmadéves újságírás szakos hallgatója.

Azok az ügyes emberek, akik nem szivaraznak, milliónyi összegeket tudnak megspórolni, minden nem dohányzónak BMW-je van és öt víkendháza, nagy a gazdagság és az egészség, mert nem költik a pénzt dohányra. A buta emberek szivaraznak összevissza, nem bírnak megülni a seggükön, a színházak kénytelenek tíz perces szünetekkel elkényeztetni a nézőket, mert a kurva cigit el kell szívni, másképp Hamlet hiába őrjöng a színpadon, mert nem érdekel senkit.

A cigireklámokat betiltották, a gyerek inkább azon gondolkozzon, hogy melyik hialuronsavas arckrémet vagy Heineken sört vegye majd a szülinapi pénzéből. A marketingesek életeket mentenek, s nem is tudnak róla, kebleihez kéne szorítsa az összes reklámgurut mindenki, s közösen örüljenek, hogy mi nem szivarazunk, mi vagyunk a jobb csapat.

Félreértés ne essék,

nem szeretnék senkit sem rábeszélni arra, hogy most azonnal vegyen egy csomag cigarettát

és egy ültében szívja el mind a húsz szálat (mert hát drága mulatság a szivarazás, kell ahhoz a jó társaság vagy a szar élethelyzet, a cigarettázásnak is megvan a kultúrája, no). Ezen a platformon nem ítélünk el senkit, dohányzókat és nem dohányzókat is szívesen fogadunk, üljenek le, vegyenek tésztát. Mindkét csapat egyaránt szánalmasnak és hülyének fogja látni a fiatalokat, akik úgy próbálnak cigit venni, hogy ne tudják megmondani ő kinek lánya-fia.

Minden gyerek csendesen kezdi, a tornaterem mögött vagy este a piactéren sunnyog a többi kölyökkel, szívják a cigit, fújják a füstöt, s azt hiszik, hogy ők az istenkirálycsászárok, mert nem tudják otthon, hogy ilyen vad dolgokat csinálnak. A szülők sem minden esetben hülyék, itt-ott találnak egy gyújtót vagy egy üres cigis dobozt, de hát majd kinövi a gyerek, nem mondanak semmit. Vagy megkérik szépen – mindenki döntse el magában, hogy mi értendő a szép alatt – hogy hagyja abba, mert büdös, egészségtelen, drága, s olyan csúnya képek vannak a dobozokon, nem szabad na.

Itt szakad két csoportra a dohányzó fiatalság is,

egyesek felvállalják, anya, én mostantól cigizek, vagy elfogadjátok, vagy sem, hívd fel a rokonokat, hogy aztán ne a szomszédtól tudják meg. Mások pedig maradnak a homályban, bujkálnak és sunnyognak tovább, mert ők otthon megígérték, hogy soha többé nem vesznek cigit, esetleg házibuliban 1-2 szál fog elmenni, de nem szoknak rá, mert az bűn, ráadásul büdös, egészségtelen, drága, s olyan csúnya képek vannak a dobozokon, nem szabad na.

Telnek az évek, kirepülnek az otthoni fészekből a gyerekek, albérletben vagy bentlakásban landolnak, ahol azt csinálnak, amit akarnak. És természetesen ügyesen tanulnak és órákra járnak, mert minden egyetemista ügyes gyermek, minden egyetemista valamire jó. Csakhogy nem fenékig tejfel az élet, mert az egyetemen, kocsmázáskor, de még az albérlet teraszán, és még fényes nappal az utcán is mehet a pöfékelés, de pár hetente vagy hosszabb vakáció esetén hazautazik az ember lánya, mert addig sem kell pénzt költeni kajára és mosogatószerre.

Akik más nagyobb városokból mentek Kolozsvárra továbbtanulni, azoknak ugyanúgy mehet a hedonisztikus cigizés itt-ott, de a falusi – sértődés elkerülése érdekében mondhatjuk inkább –, vidéki fiatalokat ott ette meg a nyavalya, hogy falun élnek.

Nem vehetnek a „nem dohányzó-dohányzók” azon a településen cigit, ahol laknak, hát helló, le fognak bukni.

A központi boltnál sok az ismerős, a pittyemfalvi vegyes üzletben a keresztanyja testvére dolgozik, a falubeli kocsmában pedig leginkább szálára árulják a cigarettát, s oda épeszű ember amúgy sem megy, mert vagy leitatják, vagy megverik. Amúgy sem tudna otthon cigizni, mert az udvar hiába nagy, a szomszédok tekergetik a nyakukat, nézik, hogy a paradicsom palánta Bözsiéknek is lefagyott-e, s hoppá, az unoka szivarazik.

" target="_blank" rel="noopener">„Kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, kettesbe be”, mert legalább ez az egy jó a székelyföldi létben, hogy 18 évesen szinte kivétel nélkül mindenkinek van jogosítványa, mert anyát szerdánként a helyi piacra és a kisvárosi Kauflandba el kell vinni, s az egyetlen szórakozási lehetőség az, ha egész Pittyemszéket körbekocsikázzuk a haverokkal este, mert mást mit csinálsz? Átmész Csíkszeredába a KFC-be enni egyet, de este tízkor azok is zárnak, hogy a fene enné meg.

A szomszéd faluban sem vesznek cigit a vidéki fiatalok, mert sok a „vegyes házasság”, nagynénik és apának ötödik unokatestvérei is gyakran felbukkannak a pöttyömfalvi vegyes üzlet környékén, nagy a kockázat, s még mindig nem szívtam el azt a kurva szál cigit.

Az autó meg sem áll Jírjószenthellóbellóig, a környékbeli vidéki fiatalok mentsváráig: oázis a rokonok és szomszédok sivatagában. A Pitykepál felőli Mol benzinkútnál már majdnem meg is lehetne venni azt az egy doboz egészségtelen rudacskát, de hát csaknem, de igen, távolléted alatt annyi minden történt, s az egyik dolog az, hogy

a keresztanyád testvére már nem a kisboltban dolgozik, hanem annál a benzinkútnál, ahol eddig vetted a cigit.

A kínos terefere után kiveszel egy zérós kólát a hűtőből, majd beülsz az autóba a hétszentséggel együtt, és átmész egy másik kúthoz.

A Rompetrolnál sikeresen megy a cigivásárlás, boldog vagy, elmész a kocsmába meginni egy szukkot a haverokkal, alkoholt nem lehet, mert még hazafele sok gond van. Persze este nyolc körül még az utolsó busszal el lehet jutni Jírjószenthellóbellóra, de hazafele se taxi, stoppolni sem éri meg, ’ej be jó, hogy van jogsi, s apa is ideadta a Dacia Logant. Jól érzik magukat a fiatalok az egyetlen normális jírjószenthellóbellói kocsmában, megy a chips, a szukk és a szivar ezerrel.

Hazaérve pedig anyád pont felkelt pisilni, egyúttal megkérdezi kedvesen, hogy kikkel voltál, hol voltál, mit csináltál, Robinak a szülei hogy vannak, ejnye, fiam, miért van ilyen szivarszagod. Erre jön válaszként a jól bevált mondat, amit már tizedik osztályban sokszor bekamuztál, tudod jól, hogy Petykó, Töhötöm, Dezső és Rezső is szivarazik, nem volt mit csinálni, megfogta a kabátom a szagát, esküszöm, tudod jól, hogy én nem cigizek, mert az bűn, ráadásul büdös, egészségtelen, drága, s olyan csúnya képek vannak a dobozokon, nem szabad na.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Főtér

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa
Krónika

Honosítás: az EMNT demokrácia-központjainak sorsára jutott az RMDSZ alapítványa

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában
Főtér

Lesz-e Párizs Bukarestből? Válság és válságkezelés Romániában

Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő
Székelyhon

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme
Krónika

Kiürülő standok, fogyatkozó vásárlók: leáldozóban Körösfő híres kézműves-kereskedelme

Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból
Székelyhon

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból

Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS