EXKLUZÍV: kihátrál az Iskola Alapítvány a vitatott kolozsvári vendéglőbizniszből
Azonnali hatállyal szerződést bont az ingatlan tulajdonosával és az albérlő kereskedelmi társasággal.
- Az Iskola Alapítvány a kuratóriumi elnök Nagy Zoltán feleségének kereskedelmi vállalkozását támogatta, amikor bérbe adott a cégnek egy általa is bérelt üzlethelyiséget Kolozsvár főterén.
- Az utóbbi két hétben az alapítvány semmiféle reakciót nem fogalmazott meg az Átlátszó Erdély oknyomozó cikke kapcsán, ezért a Főtér megkereste a kuratórium több tagját, magyarázatot kérve a döntés indokairól.
- Kérdéseinkre a kuratóriumi tagok helyett Nagy Zoltán válaszolt: az Iskola Alapítvány azonnali hatállyal felbontja a bérleti szerződést mind a helyiség tulajdonosával, mind a Videbor kft.-vel.
Az Átlátszó Erdély két héttel ezelőtt kiderítette, hogy az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványtól bérelt egy 200 négyzetméteres helyiséget a Kolozsvár főterén álló Jósika-palotában a Videbor kft., amelynek társtulajdonosa Nagy Debreczeni Hajnal, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábbi sajtótanácsosa, az alapítvány kuratóriumi elnöke, Nagy Zoltán felesége. Az oknyomozó blog cikkét a Főtér is ismertette.
A helyiséget, amelyben 2016 végén nyílt meg az elegáns L'Alchimiste étterem, 2015 októberében vette bérbe az Iskola Alapítvány tíz évre, majd 2016 februárjában továbbadta albérletbe a Videbor kft.-nek.
Nagy Zoltán számítása szerint – amit az Átlátszó Erdély cikke idéz – a helyiség bérbe adása tíz év alatt mintegy 16 500 euró jövedelmet biztosított volna az Iskola Alapítványnak.
Elnök: Nagy Zoltán-Levente
Alelnök: Ungvári-Zrínyi Imre-Ignác
Kurátorok: Asztalos Ferenc, Benedek József, Irsai Mónika, Lakatos András, Magyari Tivadar-Pál, Markó Bálint, Papp Lajos-Levente, Szabó Árpád-Töhötöm, Szőcs Ildikó.
Mivel az oknyomozó blog cikkének megjelenése óta eltelt két hétben
semmiféle reakció nem született az Iskola Alapítvány részéről,
külön-külön, email-ben megkerestük a kuratórium több tagját és a következő kérdéseket tettük fel nekik:
1. Kuratóriumi tagként Ön milyen megfontolások alapján támogatta (vagy ellenezte), hogy az alapítvány előbb bérbe vegye, majd utólag bérbe adja a helyiséget a Videbor kft.-nek?
2. Ön szerint a két szerződés megkötése milyen mértékben van összhangban az alapítvány alapszabályában megfogalmazott célkitűzésekkel?
3. A két szerződés megkötését jóváhagyó kuratóriumi döntés idején tudomása volt-e Önnek arról, hogy a kuratórium elnöke családi viszonyban áll az albérlő Videbor kft. társtulajdonosával, ami érdekkonfliktusként értelmezhető?
Kérdéseinkre egy nap után válasz is érkezett, ám nem az általunk megkeresett nyolc kuratóriumi tagtól, hanem Nagy Zoltán Leventétől, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnökétől.
Válaszában Nagy Zoltán azt írja: az üzlethelyiség bérbeadása a törvényeknek és az alapítvány alapszabályzatának is megfelelt, minden szempontból szabályos volt.
„(…) nem közpénzt használtunk, hanem az Alapítvány 20 éves tevékenysége alatt képződött saját pénzügyi tőkéjének egy részét fektette be. Az Alapítványt kár nem érte, sőt, a Videbor SRL-vel kötött szerződés anyagilag előnyös.”
 |
| Nagy Zoltán |
Az ingatlanok bérbe adása nem újdonság, az alapítvány 2010 óta foglalkozik ezzel – írja válaszában Nagy Zoltán. Az Iskola Alapítvány működtetéséhez szükséges pénzügyi hátteret az alapítvány által magyar egyetemi oktatók számára Kolozsváron épített szolgálati lakások és más helyiségek, irodák bérbeadása biztosítja, csakhogy ez nem fedezi az alapítvány fenntartási és működési költségeit. Viszont nem tartották méltányosnak, hogy megemeljék a tanári lakások kedvezményes bérleti díját. Ezért a kuratóriumi elnök kezdeményezte a Jósika-palota földszintjén bérelt helyiség bérbeadását, a fenti szempontok alapján.
Nagy Zoltán tagadja, hogy a Videbor kft.-vel kötött bérleti szerződés üzleti szempontok mellett
személyi vagy családi összefonódásokra is alapozódna.
„Az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, hogy jelen bérleti ügylet alkalmas arra, hogy olyan látszatot keltsen, mintha a tisztán üzleti szempontok mellett egyéb, személyi szempontok is közrejátszottak volna annak létrejöttében.”
Nagy Zoltán szerint az RMDSZ vezető tisztségviselőjeként mindent el kell követnie annak érdekében, hogy „ilyen látszat ne alakulhasson ki sem személyem, sem az általam vezetett intézményekkel, így az Iskola Alapítvánnyal kapcsolatban”, de úgy látja, hogy szándékai ellenére rossz fény vetült az Alapítvány tevékenységére.
„Ezért kezdeményeztem az azonnali hatályú szerződésbontást a bérlővel és a tulajdonossal egyaránt, amelyről a mai napon tájékoztattam a kuratóriumot”.
Fontos részlet, hogy Nagy Zoltán állítása szerint a bérlő, vagyis
a Videbor kft. szerződésben vállalta, hogy még idén megtéríti az alapítvány befektetését.
Az Iskola Alapítvány ugyanis átvállalt a kft.-től egy sor azonnali kiadást, így a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát, sőt az épület meggyengült boltozatait is megerősíttette – 31 ezer euróért. Nagy-Debreczeni Hajnal cége ezeket a befektetéseket apránként térítette volna meg az alapítványnak úgy, hogy valamivel magasabb lakbért fizet neki, mint az Iskola Alapítvány a tulajdonosnak. Ha csak ezeket a kiadásokat számoljuk össze, akkor a Nagy Zoltán által említett szerződés révén a Videbor kft.-nek 2017 végéig 76 ezer eurót kell visszafizetnie az alapítványnak.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Zajlik az államelnök-választás
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Petőfiék is tudták: a fogyasztásban van a nemzet ereje
A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
Petőfiék is tudták: a fogyasztásban van a nemzet ereje
A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
