// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Erdélyi történet Cannes-ban

// HIRDETÉS

Alig egy hét múlva kezdődik Európa legrangosabb filmfesztiválja. És ott lesz a Kolozsváron született Szőcs Petra A kivégzés című filmje is, a rövidfilmes versenyszekcióban. Interjú a rendezővel.

Minden fiatal filmalkotó álma, hogy a filmjét beválogassák a cannes-i fesztivál versenyprogramjába. Hogyan zajlik a szelekció? Nevezni kell vagy „rátalálnak” az emberre, a filmre? Egyszóval: milyen út vezet Cannes-ba?

 

Nevezni kell. A filmet én küldtem el a honlapon megadott címre, nem hittem volna, hogy egyáltalán válaszolni fognak. Azt hittem, legalább a válogatókat ismerni kell ahhoz, hogy a film bekerülhessen, vagy legalábbis a Filmuniónak vagy egy producernek kell neveznie. De nem! A rendszer teljesen demokratikus, és működik.

 

Ha jól tudom, több évig forgattátok a filmet. Milyen viszontagságokon át nyerte el a végső formáját, hogyan változott a koncepció az évek során?

 

A castingot 2010 elején kezdtük, 2011 tavaszán forgattunk először, ezt több pótforgatás követte, mert az eredeti elképzelés sajnos nem működött. Eszerint a gyerekek árvák lettek volna, de ez nagyon idétlenül derült ki, és nem volt rendesen felépítve, ezért ezt a vonalat ki kellett venni a filmből, és mással pótolni.

 

Mekkora stábbal dolgoztál? Mesélj kicsit, kérlek, a filmkészítő csapatról.

 

Nem volt nagy stáb, és az évek során egyre fogyott (és bővült is egyszerre). Csepeli Eszterrel nagyon sokat dolgoztunk a film előkészítésén, az egyik legnehezebb feladat a gyerekszereplők megtalálása volt (de a képekről is rengeteget beszélgettünk, és többször is befotóztuk a helyszíneket). A főszereplő végül Moldován Kató lett, őt a dévai Szent Ferenc Alapítványnál találtuk, és azonnal működni kezdett tőle a forgatókönyv. Két vágóm volt/van, Dunai László és Szalai Dániel, ez azért alakult így, mert a több éves vágási folyamatot nem lehetett másképpen megoldani (így is épp elég heroikus küzdelmet folytattak a filmért).

 

 

Szőcs Petra

 

Milyen lehetőségei vannak egy erdélyi magyar filmkészítőnek manapság? Előny-e vagy inkább hátrány a kettős kötődés (bármilyen szempontból)?

 

Mindenképpen előny. Több lehetőség, több kapcsolat. Ha nem lennék kolozsvári, és nem szakadtam volna el Kolozsvártól, nem erről írnék verseket, és A kivégzés sem született volna meg.

 

A történet egy testvérpár családi drámáját követi nyomon, a háttérben a Ceaușescu-házaspár kivégzésével. Miért volt annyira fontos számodra ez a momentum, hogy – kis túlzással – köréje építsd a filmet?

 

A Ceaușescu-házaspár kivégzése az egyik legfontosabb médiaesemény is volt, nekem elsősorban a képei maradtak meg, és ezt szerettem volna visszaidézni ebben a filmben, illetve azt, ahogy ezt mi akkor megéltük. Tüntetőset játszottunk, arra emlékszem, de ceușescusat talán nem, pedig kézenfekvő lett volna. 

 

Egy ilyen cannes-i sikerrel a hátad mögött (hiszen önmagában is siker, ha a legnagyobb európai fesztiválra beválogatják a filmed) mondhatjuk-e, hogy megnyílnak a kapuk? 

 

Még nincsen a hátam mögött, és nem tudom, hogy megnyílnak-e a kapuk, mindenesetre nagyon jó lenne. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS