// 2025. július 20., vasárnap // Illés

Az álkisebbségvédelem skandináv arcai – a svédországi finnek esete

// HIRDETÉS

Molnár-Bodrogi Enikő, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem finn szakos oktatója sok éve kutatja a svédországi finnek és nyelvük, a meänkieli helyzetét. Ami nem ad okot túlzott optimizmusra.

„Általában a nyertes hatalmak nem szokták megkérdezni, hol húzzák meg a határt” – hangzott el Molnár-Bodrogi Enikő, a BBTE finnugrisztika szakos oktatójának előadása elején. Akik (nyelvi vagy más) kisebbségben élnek, azokban bizonyára megpendít egy húrt ez a mondat. Molnár-Bodrogi Enikő pedig erdélyi magyar kutatóként a kolozsvári bölcsészkar finn szakán elmondhatja magáról, hogy sajátos rálátása van kisebbségi nyelvi kérdésekre: az észak-svédországi meänkieli nyelvet is kutatja.

„Az előadás témája egy észak-svédországi finnugor kisebbség, a meänkieli nyelvet beszélő Tornio-völgyiek. Közel másfél évszázados beolvasztási politika áldozatai, és bár 1999-ben önálló nyelvnek ismerték el a meänkielit, a nyelv ma is súlyosan stigmatizált és veszélyeztetett. Sok tekintetben a csángókéhoz hasonló ennek a kis népcsoportnak a helyzete, emiatt különösen érdekes az erdélyi magyar kutató számára”

– olvashattuk a Bölcsész+ előadássorozat május 8.-i alkalmának leírásában.

A nyertes hatalmak ezúttal Fennoskandiában vannak. Hogy mit értünk Fennoskandia alatt, azt Molnár-Bodrogi el is magyarázta: Skandinávia alatt Norvégiát és Svédországot értjük szűkebb értelemben, tágabban az egész Skandináv-félszigetet, Fennoskandia alatt pedig az előbbi kettőt Finnországgal kiegészülve. Ez azért fontos, mert a Skandináv-félszigeten korántsem olyan homogén a helyzet nyelvileg, ahogy azt képzeljük: germán és finnugor nyelvek olvasztótégelye ez a hely, és a hozzájuk társuló problémákat is csak akkor vesszük észre, ha közelebb megyünk hozzá.

Svédország és Finnország az európai köztudatban (de sokszor inkább Kelet-Európában) a demokrácia, a multikulturalitás és a kisebbségvédelem fellegváraként él,

főleg a magas életszínvonal, az oktatás minősége és a közösségi felelősségvállalás példáján keresztül. Azt azonban sokan nem tudják, hogy nem mindenhol  él „nyelvében a nemzet”, illetve amikor abban él, akkor fenn tudja tartani annak a látszatát, hogy más, mellette élő nemzet is élhet a nyelvében. Sajnos ez csak papíron van sok esetben, ahogy ezt a meänkieli esetében is van.

A meänkieli elterjedése - a terület elnevezése Meänmaa, azaz „a mi földünk”. A kifejezést Bengt Pohjanen svédországi finn író, fordító és lelkész alkotta meg.

A meänkieli nyelvet beszélők többnyire az észak-svédországi Tornio folyó völgye környékén élnek, megítélésük nyelvi és nemzetiségi szempontból is többféle. A meänkieli olyan finn nyelv, amelynek eredete (inkább leválasztódása) az 1809-es haminai békére vezethető vissza, amikor a svéd királyság felbomlott és a későbbi Finnország területei Oroszországhoz kerültek.

A Tornio-völgy Svédország területén maradt, ezáltal politikailag és közigazgatásilag elszakadt a többi finnajkú területtől és az irodalmi-közéleti finn nyelv befolyása nem érte, így számos archaizmust tartalmaz és eltér a mai standard finn nyelvtől. Ez az elszigetelődés azt okozta, hogy a Tornio-völgyi finn „megrekedt” egy nyelvállapotban, erre pedig a svéd jövevényszavak jelentős rétege is rátelepedett, mégpedig a fokozatos és kitartó svédesítés következtében.

A svéd jövevényszavak jelenlétét alighanem képtelenség lett volna kiküszöbölni két évszázad alatt, a svédesítési folyamatokat azonban felülről irányították, és ez leginkább az oktatás területén volt megfigyelhető: először bizonyos tantárgyakat kellett svédül oktatni, aztán lassan-lassan mindegyiket, a finn csak anyanyelvként volt oktatható, mígnem az intézmények teljesen kiküszöbölték. Csak a huszadik század második felére alakult ki a svédországi politikai köztudatban a sokféleség és tolerancia gondolata, így emiatt újra figyelem irányult a kisebbségi nyelvekre és öntudatra.

Ugyanakkor van egy jelentős különbség északon. Ez pedig az, hogy

a nemzeti identitást többnyire az állampolgársághoz kapcsolják, nem a nyelvhez.

A meänkielit beszélők arányát 40–70 ezer közöttire teszik, de ezek az adatok csalókák, mert a svéd állam nem kérdez rá a nemzetiségre vagy etnikai hovatartozásra, amikor népszámlálást végez (kérdezhetnénk, hogy akkor meg minek?), így csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésünkre (és pár tízezer azért jelentős különbség!). A másik nagy probléma, hogy a meänkielit beszélők szinte kizárólag kétnyelvűek, második (de inkább első) nyelvük a svéd, és elsősorban svéd állampolgárok – hogy közülük mennyinek van finn állampolgársága, az is kérdéses.

A legnagyobb probléma viszont az, hogy a meänkielit beszélők többsége 50-60 év felettiekből áll, a fiatalok kevésbé értik és beszélik már. Ennek az az oka, hogy bár papíron a meänkieli – tehát a Tornio-völgyi finn (hivatalos megnevezéseként svédül: tornedalsfinska) – kisebbségi nyelvként van bejegyezve és a szülők igényelhetik a meänkieli oktatását az iskolákban (ha összegyűl 5 szülő, aki ezt kérelmezi), az viszont nem garantált, hogy meg is kapják.

Molnár-Bodrogi többször járt a Tornio-völgyi finnek között, és azt tapasztalta, hogy a meänkielit inkább nem oktatják, mint igen: ha a szülők kérelmezik a gyerekük számára, az igazgató simán széttárhatja a karját és azt mondhatja, hogy nincsen erre lehetőség, mert nincs oktató. Amikor pedig van oktató, akkor – Molnár-Bodrogi korábbi legnagyobb megrökönyödésére –

a meänkielit egész egyszerűen svédül oktatják.

Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a gyerekek indulásból kétnyelvűek, és a meänkieli szókincset, nyelvtant svédül magyarázzák, de az órák legnagyobb része svédül zajlik, aztán ha meänkieli szavak is elhangzanak, akkor az már hab a tortán. Ugyanez történik a meänkieli családokból származó gyerekek nyári táboraiban is, amit úgynevezett anyanyelvi táboroknak titulálnak, de a legnagyobb részükben svédül folynak a foglalkozások, és az énekek, mondókák a meänkieli után kötelező módon svédül is el kell hangozzanak.

Amikor a BBTE oktatója rákérdezett, hogy miért kell ehhez folyamodni, akkor az volt a válasz, hogy félnek, hogy nehogy a gyerek ne értse – ezekre az abszurd kérdésekre valószínű nincs megfelelő válasz.

Molnár-Bodrogi Enikő maga is elsajátította a meänkieli nyelvet, illetve elérte, hogy a BBTE finnugor nyelvei között ezt a nyelvet is tanulni lehessen, így a kolozsvári bölcsészkar ebből a szempontból is különleges szigete Európának: a meänkielit még csak a svédországi Umeå-i Egyetemen lehet tanulni.

A nyelv akkor tudott kisebbségi státuszt kapni Svédországban, amikor önálló nyelvként tudta magát elismertetni. Arról ma is megoszlanak a vélemények a nyelvészek körében, hogy a finn egyik nyelvjárásának tekinthető-e a meänkieli vagy pedig önálló nyelv, hiszen a finnek és a meänkielit beszélők nagyobbrészt értik egymást, noha nehézségekbe ütközhetnek, ugyanakkor jóval nagyobb az átfedés közöttük, mint például az észt és a finn között.

A meänkieli ebből a szempontból a csángóhoz hasonló,

melyet jelentősen elkerült a magyar nyelvújítás, önálló utakon fejlődött és rengeteg középkori elemet tartalmaz, illetve fonológiailag is különlegesnek számít.

Az évszázadok óta tartó külön fejlődés kettős helyzetet hozott létre: egyrészt a magyar nyelv technikailag nem változott olyan mértékben ezer év alatt, hogy ne lehessen érteni az archaikus szövegeket (vö. az angollal, amely olyannyira különbözik az óangolszásztól, hogy szinte érthetetlen és mindenképpen nyelvtörténeti szótárra van szükség, de legalábbis más germán nyelvek tudására), másrészt a Kárpátokon kívül ragadva mégis elszigetelt maradt és beszélői szintén főként idősek (ezek közül is leginkább a szakrális szövegek dominálnak, mint például az archaikus imák – lásd Tánczos Vilmos néprajzi kutatásait).

A legnagyobb probléma azonban lélektani. A meänkieli kultúrába született Tornio-völgyiek számára, akik mára már jobban és többet beszélnek svédül,

a „meän kieli”, azaz finnül „a mi nyelvünk” leginkább fájdalmat, rossz emlékeket és szégyent jelent.

Megbélyegzést, kevertnyelvűséget – még azok is, akik kiállnak az anyanyelvük használata mellett, úgy gondolják, hogy több előnyük származik abból, ha beépülnek a svéd nyelvvel a svéd társadalomba. És érthető: ki akarna olyan nyelvet beszélni, amit nem szívesen hallanak és kevesen értenek?

Fájdalmas szavak ezek olyanok számára – többek között számunkra is –, akiknek a nemzeti identitása anyanyelv-alapú és nem feltétlenül állampolgárságfüggő. Ugyanezeket a kérdéseket a csángók anyanyelvápolása és nyelvvesztése kapcsán is fel lehet tenni. A kisebbségben élő népek és nyelvek védelme érzelmi indíttatású – ettől még fontos. A jogszabályok megléte is fontos, a törvényes alap mégfontosabb: csakhogy ezeket be is kellene tartani, az oktatási rendszer hibáit pedig korrigálni kell, és nem jogokkal, hanem kötelezettségekkel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
Főtér

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának
Krónika

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának

Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok
Főtér

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött: sem a sofőr, sem a motoros nem élte túl a balesetet

Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban
Krónika

A román állampolgárok élnek a legnagyobb arányban más uniós országokban

Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.

Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?
Székelyhon

Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?

Nem mindennapi incidens szenvedő alanyává vált egyik olvasónk a Gelence és Hilib közötti határban nemrégiben. Ezek alapján joggal tevődik fel a kérdés, hogy éjszaka ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?

// még több főtér.ro
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Különvélemény

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Szántai János

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Elmarad a rendszerváltás – huszadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Isteni szférába emelte a technót Padre Guilherme, a DJ pap Kolozsváron

Sólyom István

A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.

Miért maradt ki Gheorghe Funar a versből? – interjú Korpa Tamás költővel

Varga László Edgár

A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.

// HIRDETÉS