// 2025. december 4., csütörtök // Borbála, Barbara

Amikor az ásványtanos magyarázza az aranyfonalat és a Seuso-kincseket

// HIRDETÉS

Egyetemre menekültünk a korrupcióban és kormányfői aranyköpésekben dagonyázó közélet elől, és nem bántuk meg: geológus avatott be történelmi és technikai érdekességekbe.

A rendes geológust a sztori izgatja – nyugtatott meg Weiszburg Tamás, az ELTE oktatója, az Ásványtani Tanszék vezetője afelől, hogy lesznek itt még izgalmak. Az itt a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Karának sötét, ásványokkal és kőzetekkel megrakott szekrények között vezető folyosója, amely az egyik legfurcsább hely az egyetemen: nyílegyenes, mégis labirintushangulata van. 

 

Azt a termet kerestük és találtuk meg végül, ahova a Földtani esték januári előadását hirdette meg a Geológiai Intézet: Ásványtan nem csak geológusoknak. A cím is sejttette, hogy kíváncsiságunkat nem képletekkel fogják szakbarbár módra a földbe (és földtanba) döngölni, de arra nem számítottunk, hogy ásványtani szakértőtől tudjuk meg, 

  • hogyan állították elő a főúri öltözeteket díszítő, mikrométerekben mérhető aranyszálakat, 
  • hogyan irtják a múzeumokban bármit megrágni képes rovarokat,
  • vagy hogyan bizonyítható (de legalábbis nem zárható ki) a Seuso-kincs pannóniai eredete.

Míg a rendes geológust az a sztori izgatja, hogy mit rögzített az anyag, az ásvány évmilliókkal az ember megjelenése előtt, és ásványtant csak a geológusok tanulnak, addig az egyik, halott kövekről szóló megakonferencia mintegy 1700 résztvevőjének több mint fele nem geológus, hanem fizikus, vegyész vagy éppen biológus volt, illusztrálta Weiszburg Tamás, hogy mennyi minden másra terjednek már ki az ásványtani kutatások és ipari alkalmazásuk.

 

Az ásvány hagyományos definíciója szerint természetes módon kialakult, kristályos vegyület. Az anyagtudomány viszont olyan új, természetben nem fellelhető anyagokat, kristályokat állít elő, amelyeket legtöbbször a hadiipar rendel meg, egyes fejlesztések pedig átcsorognak a mindennapi használatba, mint például a kerámiakés. A környezeti ásványtan azt tanulmányozza, mi és hogyan keletkezik meglévő anyagokból, természetes folyamatok során, de emberi (nem feltétlenül szándékos) beavatkozás hatására: meddőhányókban, kohászatban vagy akár a múzeumi konzerválásban.

 

Innen hozta az első sztorit Weiszburg Tamás. Olyan esetekről mesélt, ahol a fő probléma történelmi, régészeti vagy nagyon is gyakorlati, a megoldásukra pedig sok más kutatóval együtt jött rá úgy, hogy a nyomozásba ő az ásványtani ismereteit, az anyagok kristályos szerkezetének vizsgálatát vitte bele.

 

Megszívta a múzeum, hogy az ózont akarták védeni

Az egri Dobó István Vármúzeum munkatársait szinte megütötte a guta, amikor egy általános kártevőirtás után elszíneződtek a többszáz éves fémedények, fegyvertöredékek – szép ásványok nőttek rajtuk; az értékes ruhákról, történelmi zászlókról rojtok, díszítések váltak le. 

 

Múzeumok raktáraiban rovarok okozzák a legnagyobb kárt, jóval több mindent megrágnak, mint a ritkábban randalírozó egerek. Ellenük mindent ölő, úgynevezett omnicid gázokkal szoktak védekezni, pár évenként belefújják a raktárakba, majd jól kiszellőztetik.

 

Erre a célra a metil-bromidot használták a 19. század végétől a 20. század végéig, de kiderült, hogy ez károsítja az ózont, és bő harminc évvel ezelőtt a tudósok megállapodtak a betiltásáról. Magyarország 2005-re vállalta a metil-bromid teljes kivezetését, helyette Egerben olyan anyagot helyeztek el a múzeum tárgyai között, amelyből foszfin szabadult fel. Foszfinnal az óriási gabonaraktárakban szokták irtani a kártevőket, illusztrálta a szer hatékonyságát a kutató.

 

Az új rovarirtó nemcsak a bogarak között, hanem a múzeumi gyűjteményben is rendesen pusztított, és mivel hasonlót még nem dokumentáltak a világon, ki kellett deríteni, mi és hogyan okozta a kárt, és hogyan lehet legközelebb elkerülni. 

 

 

Weiszburg Tamás Kolozsváron is lelkesen magyaráz | Fotó: Szabó Tünde

 

Mikroszkópokkal megállapították, hogy kék, fehér, zöld színű, különleges alakú kristályok képződtek a fém tárgyakon, amelyeken víz csapódott ki. Meghatározták a kémiai összetételüket, majd igyekeztek rájönni, hogyan keletkeztek. A természet ugyanis nem ereget magától koncentrált foszfingázt.

 

A szombathelyi múzeum kártevőirtását használták ki, mesélte a kutató. Figyelmeztették a múzeumot, hogy fém- és textiltárgyakat ne hagyjanak a foszfingázzal feltölteni kívánt helyiségben, a kutatók viszont szándékosan helyeztek el benne fémtárgyakat különböző páratartalom mellett. Pénzérméket használtak, mert azoknak a legegységesebb az összetételük.

 

A gáz kiszellőztetése után jól látszott, hogy a nedvesebb környezetbe helyezett érmék sokkal zöldebbek lettek. Míg Szombathelyen nem, addig a visszakeresett meteorológiai adatok szerint Egerben csökkent annyira a hőmérséklet a kártevőirtás és a szellőztetés során, hogy elérte a harmatpontot, azaz volt annyira hideg, hogy a raktár hűvösében pára csapódjon ki a kultúrkincseken. 

 

Túl sok foszfint használtak, csak egy része szellőzött ki, egy kis része megtapadt a tárgyakon, az esős nyár pedig biztosította a magas páratartalmat. A kicsapódott víz aktivizálta a foszfint, amely korrodálta a fém- és textiltárgyakat. Mi több, a kutató szerint a foszfin most, tíz évvel később is ott van a tárgyak felszínén, és vízzel érintkezve tovább rongálhatja azokat. Happy end azért sincs, mert a foszfint csak sokkal drágább és bonyolultabb eljárással lehet kiváltani a múzeumi rágcsálóirtásban.

 

Magyarország első ismert üvegkészítő műhelyét

egy '80-as évekbeli ásatáson találták meg Pásztón a bencés apátság műhelyeinek feltárásakor. A késő Árpád-korban itt gyártott üveg egyediségét egy ásvány, a cirkon azonosításával tudták megállapítani. 

 

Más európai üveghutákban homokot olvasztottak az üveghez, amelynek szilárdságát és hőállóságát só (nátrium), hamu (kálium) vagy kalcium hozzáadásával növelték. A pásztói leleten azonban, amely valószínűleg egy olvasztóüst aljáról származó maradéküveg volt, elektronmikroszkóp alatt apró pöttyöket vettek észre, amelyeket cirkon kristályokként azonosítottak. Sokszoros nagyításban úgy néztek ki, mintha visszaolvadtak volna, de a cirkon 2400 Celsius fokon olvad, annyit pedig biztosan nem tudtak előállítani az 1200-as években, vázolta a kutató a rejtélyt.

 

Ebből és az üveg meglepően magas cirkontartalmából jöttek rá, hogy a bencések Pásztón nem kvarchomokból vagy nem elsősorban homokból gyártották az üveget, hanem a környéken jellegzetes riolittufából. Ennek minden alkotóeleme beleolvadt az elkészült üvegbe, kevésbé a cirkon, amely nem olvadt meg, viszont leszállt az olvasztóüst aljára, és beépült az ott meggyűlt maradéküvegbe, amely emiatt fényesebb is.

 

Míg az üveggyártás és az ásványtan nem esik olyan messze egymástól, arra végképp nem számítottunk, hogy ásványtani kutatás teszi érthetővé számukra, 

 

hogyan készítették pár száz éve az aranyozott ezüstfonalat.

Arisztokrata viseleteket díszítettek úgy, hogy aranyozott ezüstfonalat szőttek bele, de Weiszburgék Mátyás király trónkárpitját is vizsgálták a kutatásban. Az aranyozott ezüstfonalat a textilből készült bélfonalra csavarták, így varrták bele a főúri ruhákba. 

 

Vagyis maga az aranyozott ezüstfonál egy nagyon-nagyon vékony, tizedmilliméter vastagságú, alapvetően ezüst szalag, amelyre még vékonyabb arany réteget vittek föl. De hogyan, ha a 13-15. században nem volt még mikroszkóp, se nagyító? Középkori rajzokon látható, hogyan húztak drótot, vagy kalapáltak lemezeket, de ahhoz nem adtak támpontot, hogyan készítettek ennyire vékony és ennyire keskeny szalagot.

 

Korábban az aranyréteg vastagságát sem sikerült megállapítani, ezért a kutatásban az elektronmikroszkópot arra is használták, hogy galliumionokkal átvágják a 100 mikrométeres szalagmintát azért, hogy zavartalan vágási felületet kapjanak. Így már 30-50 nanométer vastag aranyréteget is láthatóvá tudtak tenni, de nagyon apró lyukakat is felfedeztek a szalag ezüst részében, amelyekről utólag kiderült, hogy olyan réz részecskék helye, amelyek a több száz évnyi korrózió során tűntek el.

 

 

Az összekalapált arany- és ezüstlemez keresztmetszete az előadás plakátjának részletén

 

Annyi rezet, amennyinek a helyét megtalálták, az ezüstkristály 700 fok alatt nem tud felvenni. Ebből nem olvasztásra következtettek, hanem arra, hogy színréz keveredett színezüsttel. Másféle elektronmikroszkópos eljárással pedig fel is fedezték a parányi, de párhuzamos rézcsíkokat, amelyek kalapálásra utaltak.

 

Ebből pedig rájöttek, hogy az aranyat az ezüstre nem a hagyományos középkori módszerrel, az amalgamálással vitték fel, hanem mechanikai összekalapálással. (Amalgamáláskor az aranyat elkeverték higannyal, felkenték az ezüst felületre, majd hevítéssel kipárologtatták a higanyt.) Összesen 30 magyar, francia és olasz mintát vizsgáltak meg, és mindegyiknél ezt a készítési technikát fedezték fel az anyagvizsgálattal. Ebből arra következtettek, hogy vagy nagyon kevés ilyen fonálkészítő műhely létezett Európában, vagy nagyon egységes technológiával dolgoztak.

 

Az arany nagyon plasztikus és könnyen vékonyítható, vékony ezüstöt is ki tudtak kalapálni, az ezüstszalagok aranyozásának a technikája volt talány a kutatók számára, amíg fel nem fedezték az összekalapálás nyomait. Kalapálással pedig azért tud fémes kötés létrejönni az arany és az ezüst között, mivel nemesfémek: az arany nem, az ezüst is csak kis mértékben oxidálódik, így a két anyagot nem választotta el a fémekre oly jellemző oxidréteg.

 

Az egyes szalagok szélessége a láthatóság határán mozgott, sokszor az emberi szem felbontóképessége, néhány tizedmilliméter alá csökkent. A szélesebb szalagok jól láthatók bárki számára, de a keskenyek egyenesre vágásához valamilyen vonalzót használtak, és nagyító híján rövidlátó emberekre bízták, mert az ő szemük felbontóképessége közelre nagyobb, mint az egészséges látásúaké.

 

Anyagvizsgálattal cáfolták a Seuso-kincs pannon eredetének cáfolatát is

A Seuso-kincs a késő római kor ötvösművészetének egyik, ha nem a legjelentősebb ezüstlelete, 14 tálból és kancsóból áll. A '70-es évek második felében találta meg Székesfehérvár térségében egy magyarországi fiatalember, évekig rejtegette, majd valószínűleg műkincsmaffiának akarta eladni, amelynek tagjai őt megölték, az ezüst lakomakészlet pedig még a rendszerváltás előtt nyugatra került. 1990-ben New Yorkban bukkant fel libanoni papírokkal, és itt még nem ért véget a szövevényes történet.

 

Magyarország évekig próbálta peres úton bizonyítani a lelet Balaton melléki eredetét, de nem sikerült, 2014-ben ezért mintegy 15 millió euróért vásárolta meg a kincsek hét darabjának őrzési jogát (a pereskedés miatt a tulajdonjog bizonytalanná vált, így nem a tárgyakat, hanem az őrzésük jogát vette meg a magyar állam). 2017-ben közel kétszer akkora kompenzációs díjat fizetett a másik hét darabért, így a teljes Seuso-kincs Magyarországra került.

 

 

A Seuso-kincs egy része az Országházban, ahonnan a készlet vándorkiállításra indult | Fotó: Elekes Andor. A kép forrása a Wikipédia

 

Azért is volt fontos, hogy Magyarországra hozzák az ezüst tálakat és kancsókat, hogy anyagvizsgálattal bizonyítani tudják a leletegyüttes magyarországi eredetét, ugyanis Horvátország és Libanon is magának követeli az ezüst tárgyakat. 

 

A British Museum egyik szakértője azzal gondolta cáfolni a kincsek pannóniai eredetét, hogy azok ezüst-szulfid díszítése rezet is tartalmaz, ezt csak a hatodik századtól használták díszítésre, amikor már megszűnt a római birodalom, sőt a nyugati utódállama is felbomlott. 

 

Ezt viszont magyar kutatók nemrég publikált cikkben cáfolták, a kutatásnak pedig Weiszburg Tamás is részese volt. Korábban nem bolygatott, azaz pontosan datálható, 3. századi sírból került elő egy madárjós botjának ezüst nyele Komárom mellől ugyanolyan réztartalmú ezüst-szulfiddal. Abból, hogy mennyi rezet vett fel, meg lehetett állapítani, hogyan gyártották, így újabb régészeti bizonyítékot tudtak felhozni a Seuso-kincs magyarországi eredete mellett.

 

Mindezek után már csak azon csodálkoztunk, hogy a magyarországi geológus egyáltalán nem szakbarbár előadására csak geológus diákok ültek be, miközben az egyetem ásványtani múzeumába szinte lehetetlen bejutni a Múzeumok Éjszakája minden egyes kiadásán, annyira népszerű. Most az is kiderült, hogy a tanszék Földtani estek sorozata nem csak menedékként kiváló.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nemzeti ünnep helyett nemzeti cirkusz Gyulafehérváron – hírmix
Főtér

Nemzeti ünnep helyett nemzeti cirkusz Gyulafehérváron – hírmix

A románok elsöprő többsége szereti a hazáját és büszke Romániára. „Ki az a Sara?” – liszttel és egyéb alapélelmiszerekkel dekorálta ki volt párja autóját egy nő.

Kifütyülték a miniszterelnököt Gyulafehérváron, az államfő Bukarestben „népfürdőzött” a román nemzeti ünnepen
Krónika

Kifütyülték a miniszterelnököt Gyulafehérváron, az államfő Bukarestben „népfürdőzött” a román nemzeti ünnepen

Több mint 3000 román és szövetséges katona részvételével rendezték meg hétfőn Bukarestben a hagyományos katonai díszszemlét a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából.

Vérnackóék most épp Dominic Fritz polgármestert köpködik, mire az keményen visszaszólt…
Főtér

Vérnackóék most épp Dominic Fritz polgármestert köpködik, mire az keményen visszaszólt…

… elnököt választ az AUR Gyulafehérváron, lehet tippelni, ki lesz az… és a romák nemzetközi királya beszólt a diplomát hazudó politikusoknak.

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense
Székelyhon

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

Tragikus hirtelenséggel elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat Csíkszeredai mentőpontjának főasszisztense, Szabó Lenke – jelentette be a mentőszolgálat.

„Botrányos, felelőtlen”. Háborús bűnöst tüntetett ki Nicuşor Dan a román nemzeti ünnepen?
Krónika

„Botrányos, felelőtlen”. Háborús bűnöst tüntetett ki Nicuşor Dan a román nemzeti ünnepen?

Élesen bírálja Nicuşor Dan román államfőt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, aki azt állítja, hogy az elnök olyan háborús veteránt tüntetett ki a román nemzeti ünnep alkalmából, aki a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban.

Székelyudvarhelyi csillag született a magyarországi tehetségkutató színpadán – videóval
Székelyhon

Székelyudvarhelyi csillag született a magyarországi tehetségkutató színpadán – videóval

Elkápráztatta a közönséget és a zsűrit is a székelyudvarhelyi apa-lánya duó: Kristóf Béla és Rebeka tarolt a Csillag születik tehetségkutató műsorban bemutatott produkciójukkal.

// még több főtér.ro
Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők
2025. november 24., hétfő

Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők

Úgy történt, hogy fokhagyma helyett arzén került a tejfölös pecsenyébe – a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum történelem szekciójának előadásain jártunk.

Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők
2025. november 24., hétfő

Így gyilkoltak a dualizmuskori szatmári nők

Úgy történt, hogy fokhagyma helyett arzén került a tejfölös pecsenyébe – a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum történelem szekciójának előadásain jártunk.

Drakula bekapja… és élvezi!
2025. november 19., szerda

Drakula bekapja… és élvezi!

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

Drakula bekapja… és élvezi!
2025. november 19., szerda

Drakula bekapja… és élvezi!

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

Így vonatozunk Erdélyben
2025. október 20., hétfő

Így vonatozunk Erdélyben

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

Így vonatozunk Erdélyben
2025. október 20., hétfő

Így vonatozunk Erdélyben

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

Különvélemény

Mit adtak nekünk a bevásárlókozpontok?

Sólyom István

Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.

Mindenki hagyja békén Vida Gábort! Avagy az ideológiák fölöttébb káros voltáról

Varga László Edgár

Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Hihetünk-e még a szemünknek? Eligazodás egy rohamosan változó vizuális kultúrában

Sánta Miriám

A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

Sólyom István

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

// HIRDETÉS