// 2025. szeptember 18., csütörtök // Diána

Amikor az ásványtanos magyarázza az aranyfonalat és a Seuso-kincseket

Nagyítás

Szerző: szabot
2019. január 10., 08:34
// HIRDETÉS

Egyetemre menekültünk a korrupcióban és kormányfői aranyköpésekben dagonyázó közélet elől, és nem bántuk meg: geológus avatott be történelmi és technikai érdekességekbe.

A rendes geológust a sztori izgatja – nyugtatott meg Weiszburg Tamás, az ELTE oktatója, az Ásványtani Tanszék vezetője afelől, hogy lesznek itt még izgalmak. Az itt a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Karának sötét, ásványokkal és kőzetekkel megrakott szekrények között vezető folyosója, amely az egyik legfurcsább hely az egyetemen: nyílegyenes, mégis labirintushangulata van. 

 

Azt a termet kerestük és találtuk meg végül, ahova a Földtani esték januári előadását hirdette meg a Geológiai Intézet: Ásványtan nem csak geológusoknak. A cím is sejttette, hogy kíváncsiságunkat nem képletekkel fogják szakbarbár módra a földbe (és földtanba) döngölni, de arra nem számítottunk, hogy ásványtani szakértőtől tudjuk meg, 

  • hogyan állították elő a főúri öltözeteket díszítő, mikrométerekben mérhető aranyszálakat, 

  • hogyan irtják a múzeumokban bármit megrágni képes rovarokat,

  • vagy hogyan bizonyítható (de legalábbis nem zárható ki) a Seuso-kincs pannóniai eredete.

Míg a rendes geológust az a sztori izgatja, hogy mit rögzített az anyag, az ásvány évmilliókkal az ember megjelenése előtt, és ásványtant csak a geológusok tanulnak, addig az egyik, halott kövekről szóló megakonferencia mintegy 1700 résztvevőjének több mint fele nem geológus, hanem fizikus, vegyész vagy éppen biológus volt, illusztrálta Weiszburg Tamás, hogy mennyi minden másra terjednek már ki az ásványtani kutatások és ipari alkalmazásuk.

 

Az ásvány hagyományos definíciója szerint természetes módon kialakult, kristályos vegyület. Az anyagtudomány viszont olyan új, természetben nem fellelhető anyagokat, kristályokat állít elő, amelyeket legtöbbször a hadiipar rendel meg, egyes fejlesztések pedig átcsorognak a mindennapi használatba, mint például a kerámiakés. A környezeti ásványtan azt tanulmányozza, mi és hogyan keletkezik meglévő anyagokból, természetes folyamatok során, de emberi (nem feltétlenül szándékos) beavatkozás hatására: meddőhányókban, kohászatban vagy akár a múzeumi konzerválásban.

 

Innen hozta az első sztorit Weiszburg Tamás. Olyan esetekről mesélt, ahol a fő probléma történelmi, régészeti vagy nagyon is gyakorlati, a megoldásukra pedig sok más kutatóval együtt jött rá úgy, hogy a nyomozásba ő az ásványtani ismereteit, az anyagok kristályos szerkezetének vizsgálatát vitte bele.

 

Megszívta a múzeum, hogy az ózont akarták védeni

Az egri Dobó István Vármúzeum munkatársait szinte megütötte a guta, amikor egy általános kártevőirtás után elszíneződtek a többszáz éves fémedények, fegyvertöredékek – szép ásványok nőttek rajtuk; az értékes ruhákról, történelmi zászlókról rojtok, díszítések váltak le. 

 

Múzeumok raktáraiban rovarok okozzák a legnagyobb kárt, jóval több mindent megrágnak, mint a ritkábban randalírozó egerek. Ellenük mindent ölő, úgynevezett omnicid gázokkal szoktak védekezni, pár évenként belefújják a raktárakba, majd jól kiszellőztetik.

 

Erre a célra a metil-bromidot használták a 19. század végétől a 20. század végéig, de kiderült, hogy ez károsítja az ózont, és bő harminc évvel ezelőtt a tudósok megállapodtak a betiltásáról. Magyarország 2005-re vállalta a metil-bromid teljes kivezetését, helyette Egerben olyan anyagot helyeztek el a múzeum tárgyai között, amelyből foszfin szabadult fel. Foszfinnal az óriási gabonaraktárakban szokták irtani a kártevőket, illusztrálta a szer hatékonyságát a kutató.

 

Az új rovarirtó nemcsak a bogarak között, hanem a múzeumi gyűjteményben is rendesen pusztított, és mivel hasonlót még nem dokumentáltak a világon, ki kellett deríteni, mi és hogyan okozta a kárt, és hogyan lehet legközelebb elkerülni. 

 

 

Weiszburg Tamás Kolozsváron is lelkesen magyaráz | Fotó: Szabó Tünde

 

Mikroszkópokkal megállapították, hogy kék, fehér, zöld színű, különleges alakú kristályok képződtek a fém tárgyakon, amelyeken víz csapódott ki. Meghatározták a kémiai összetételüket, majd igyekeztek rájönni, hogyan keletkeztek. A természet ugyanis nem ereget magától koncentrált foszfingázt.

 

A szombathelyi múzeum kártevőirtását használták ki, mesélte a kutató. Figyelmeztették a múzeumot, hogy fém- és textiltárgyakat ne hagyjanak a foszfingázzal feltölteni kívánt helyiségben, a kutatók viszont szándékosan helyeztek el benne fémtárgyakat különböző páratartalom mellett. Pénzérméket használtak, mert azoknak a legegységesebb az összetételük.

 

A gáz kiszellőztetése után jól látszott, hogy a nedvesebb környezetbe helyezett érmék sokkal zöldebbek lettek. Míg Szombathelyen nem, addig a visszakeresett meteorológiai adatok szerint Egerben csökkent annyira a hőmérséklet a kártevőirtás és a szellőztetés során, hogy elérte a harmatpontot, azaz volt annyira hideg, hogy a raktár hűvösében pára csapódjon ki a kultúrkincseken. 

 

Túl sok foszfint használtak, csak egy része szellőzött ki, egy kis része megtapadt a tárgyakon, az esős nyár pedig biztosította a magas páratartalmat. A kicsapódott víz aktivizálta a foszfint, amely korrodálta a fém- és textiltárgyakat. Mi több, a kutató szerint a foszfin most, tíz évvel később is ott van a tárgyak felszínén, és vízzel érintkezve tovább rongálhatja azokat. Happy end azért sincs, mert a foszfint csak sokkal drágább és bonyolultabb eljárással lehet kiváltani a múzeumi rágcsálóirtásban.

 

Magyarország első ismert üvegkészítő műhelyét

egy '80-as évekbeli ásatáson találták meg Pásztón a bencés apátság műhelyeinek feltárásakor. A késő Árpád-korban itt gyártott üveg egyediségét egy ásvány, a cirkon azonosításával tudták megállapítani. 

 

Más európai üveghutákban homokot olvasztottak az üveghez, amelynek szilárdságát és hőállóságát só (nátrium), hamu (kálium) vagy kalcium hozzáadásával növelték. A pásztói leleten azonban, amely valószínűleg egy olvasztóüst aljáról származó maradéküveg volt, elektronmikroszkóp alatt apró pöttyöket vettek észre, amelyeket cirkon kristályokként azonosítottak. Sokszoros nagyításban úgy néztek ki, mintha visszaolvadtak volna, de a cirkon 2400 Celsius fokon olvad, annyit pedig biztosan nem tudtak előállítani az 1200-as években, vázolta a kutató a rejtélyt.

 

Ebből és az üveg meglepően magas cirkontartalmából jöttek rá, hogy a bencések Pásztón nem kvarchomokból vagy nem elsősorban homokból gyártották az üveget, hanem a környéken jellegzetes riolittufából. Ennek minden alkotóeleme beleolvadt az elkészült üvegbe, kevésbé a cirkon, amely nem olvadt meg, viszont leszállt az olvasztóüst aljára, és beépült az ott meggyűlt maradéküvegbe, amely emiatt fényesebb is.

 

Míg az üveggyártás és az ásványtan nem esik olyan messze egymástól, arra végképp nem számítottunk, hogy ásványtani kutatás teszi érthetővé számukra, 

 

hogyan készítették pár száz éve az aranyozott ezüstfonalat.

Arisztokrata viseleteket díszítettek úgy, hogy aranyozott ezüstfonalat szőttek bele, de Weiszburgék Mátyás király trónkárpitját is vizsgálták a kutatásban. Az aranyozott ezüstfonalat a textilből készült bélfonalra csavarták, így varrták bele a főúri ruhákba. 

 

Vagyis maga az aranyozott ezüstfonál egy nagyon-nagyon vékony, tizedmilliméter vastagságú, alapvetően ezüst szalag, amelyre még vékonyabb arany réteget vittek föl. De hogyan, ha a 13-15. században nem volt még mikroszkóp, se nagyító? Középkori rajzokon látható, hogyan húztak drótot, vagy kalapáltak lemezeket, de ahhoz nem adtak támpontot, hogyan készítettek ennyire vékony és ennyire keskeny szalagot.

 

Korábban az aranyréteg vastagságát sem sikerült megállapítani, ezért a kutatásban az elektronmikroszkópot arra is használták, hogy galliumionokkal átvágják a 100 mikrométeres szalagmintát azért, hogy zavartalan vágási felületet kapjanak. Így már 30-50 nanométer vastag aranyréteget is láthatóvá tudtak tenni, de nagyon apró lyukakat is felfedeztek a szalag ezüst részében, amelyekről utólag kiderült, hogy olyan réz részecskék helye, amelyek a több száz évnyi korrózió során tűntek el.

 

 

Az összekalapált arany- és ezüstlemez keresztmetszete az előadás plakátjának részletén

 

Annyi rezet, amennyinek a helyét megtalálták, az ezüstkristály 700 fok alatt nem tud felvenni. Ebből nem olvasztásra következtettek, hanem arra, hogy színréz keveredett színezüsttel. Másféle elektronmikroszkópos eljárással pedig fel is fedezték a parányi, de párhuzamos rézcsíkokat, amelyek kalapálásra utaltak.

 

Ebből pedig rájöttek, hogy az aranyat az ezüstre nem a hagyományos középkori módszerrel, az amalgamálással vitték fel, hanem mechanikai összekalapálással. (Amalgamáláskor az aranyat elkeverték higannyal, felkenték az ezüst felületre, majd hevítéssel kipárologtatták a higanyt.) Összesen 30 magyar, francia és olasz mintát vizsgáltak meg, és mindegyiknél ezt a készítési technikát fedezték fel az anyagvizsgálattal. Ebből arra következtettek, hogy vagy nagyon kevés ilyen fonálkészítő műhely létezett Európában, vagy nagyon egységes technológiával dolgoztak.

 

Az arany nagyon plasztikus és könnyen vékonyítható, vékony ezüstöt is ki tudtak kalapálni, az ezüstszalagok aranyozásának a technikája volt talány a kutatók számára, amíg fel nem fedezték az összekalapálás nyomait. Kalapálással pedig azért tud fémes kötés létrejönni az arany és az ezüst között, mivel nemesfémek: az arany nem, az ezüst is csak kis mértékben oxidálódik, így a két anyagot nem választotta el a fémekre oly jellemző oxidréteg.

 

Az egyes szalagok szélessége a láthatóság határán mozgott, sokszor az emberi szem felbontóképessége, néhány tizedmilliméter alá csökkent. A szélesebb szalagok jól láthatók bárki számára, de a keskenyek egyenesre vágásához valamilyen vonalzót használtak, és nagyító híján rövidlátó emberekre bízták, mert az ő szemük felbontóképessége közelre nagyobb, mint az egészséges látásúaké.

 

Anyagvizsgálattal cáfolták a Seuso-kincs pannon eredetének cáfolatát is

A Seuso-kincs a késő római kor ötvösművészetének egyik, ha nem a legjelentősebb ezüstlelete, 14 tálból és kancsóból áll. A '70-es évek második felében találta meg Székesfehérvár térségében egy magyarországi fiatalember, évekig rejtegette, majd valószínűleg műkincsmaffiának akarta eladni, amelynek tagjai őt megölték, az ezüst lakomakészlet pedig még a rendszerváltás előtt nyugatra került. 1990-ben New Yorkban bukkant fel libanoni papírokkal, és itt még nem ért véget a szövevényes történet.

 

Magyarország évekig próbálta peres úton bizonyítani a lelet Balaton melléki eredetét, de nem sikerült, 2014-ben ezért mintegy 15 millió euróért vásárolta meg a kincsek hét darabjának őrzési jogát (a pereskedés miatt a tulajdonjog bizonytalanná vált, így nem a tárgyakat, hanem az őrzésük jogát vette meg a magyar állam). 2017-ben közel kétszer akkora kompenzációs díjat fizetett a másik hét darabért, így a teljes Seuso-kincs Magyarországra került.

 

 

A Seuso-kincs egy része az Országházban, ahonnan a készlet vándorkiállításra indult | Fotó: Elekes Andor. A kép forrása a Wikipédia

 

Azért is volt fontos, hogy Magyarországra hozzák az ezüst tálakat és kancsókat, hogy anyagvizsgálattal bizonyítani tudják a leletegyüttes magyarországi eredetét, ugyanis Horvátország és Libanon is magának követeli az ezüst tárgyakat. 

 

A British Museum egyik szakértője azzal gondolta cáfolni a kincsek pannóniai eredetét, hogy azok ezüst-szulfid díszítése rezet is tartalmaz, ezt csak a hatodik századtól használták díszítésre, amikor már megszűnt a római birodalom, sőt a nyugati utódállama is felbomlott. 

 

Ezt viszont magyar kutatók nemrég publikált cikkben cáfolták, a kutatásnak pedig Weiszburg Tamás is részese volt. Korábban nem bolygatott, azaz pontosan datálható, 3. századi sírból került elő egy madárjós botjának ezüst nyele Komárom mellől ugyanolyan réztartalmú ezüst-szulfiddal. Abból, hogy mennyi rezet vett fel, meg lehetett állapítani, hogyan gyártották, így újabb régészeti bizonyítékot tudtak felhozni a Seuso-kincs magyarországi eredete mellett.

 

Mindezek után már csak azon csodálkoztunk, hogy a magyarországi geológus egyáltalán nem szakbarbár előadására csak geológus diákok ültek be, miközben az egyetem ásványtani múzeumába szinte lehetetlen bejutni a Múzeumok Éjszakája minden egyes kiadásán, annyira népszerű. Most az is kiderült, hogy a tanszék Földtani estek sorozata nem csak menedékként kiváló.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

Sólyom István

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken
Főtér

Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken

A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
Krónika

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében
Főtér

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében

A kormány október 1-jétől eltörölné az alapélelmiszerek árrésplafonját, ez pedig újabb drágulásokhoz vezethet. Craiován egy ember meghalt, négyen megsebesültek egy utcai tömegverekedésben. Hírek szombaton.

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Székelyhon

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint
Krónika

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint

Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro
Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész
2025. szeptember 17., szerda

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész
2025. szeptember 17., szerda

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész
2025. szeptember 15., hétfő

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész

A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.
Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész
2025. szeptember 15., hétfő

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész

A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri
2025. szeptember 12., péntek

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri
2025. szeptember 12., péntek

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?
2025. szeptember 11., csütörtök

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?

Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.
Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?
2025. szeptember 11., csütörtök

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?

Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog
2025. szeptember 08., hétfő

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.
Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog
2025. szeptember 08., hétfő

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők
2025. szeptember 05., péntek

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők
2025. szeptember 05., péntek

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
2025. szeptember 02., kedd

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
2025. szeptember 02., kedd

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani
2025. augusztus 29., péntek

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani

Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani
2025. augusztus 29., péntek

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani

Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

Sólyom István

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

// HIRDETÉS

Itt járt mátyás

// Kapcsolat


location_on 400174, Kolozsvár,
Horea u. 4/12
alternate_email E-mail: foter.portal@gmail.com

// Hasznos


Impresszum
Felhasználási feltételek
Adatvédelmi záradék
Cookie-kezelési tájékoztató
Médiaajánlat

Sütibeállítások

// Médiatér


Székelyhon
Székely Sport
Liget
Krónika
Erdélyi Napló
Nőileg
Rádió GaGa
Jóállás

// Médiatér mobilapp

App Store Google Play

// Rádió GaGa mobilapp

App Store Google Play

© Főtér.ro 2009-2024 |
Minden jog fenntartva!