A reform adja a másikat, avagy a speciális nyugdíjak és a „megoldjuk okosban” mentalitás
Szerdán elfogadták a különleges nyugdíjakról szóló törvényt – természetesen a megfelelő módosításokkal.
Hétfőn a törvényhozók egy látványos gesztussal lemondtak a különnyugdíjukról. Más választásuk nemigen volt: az EU nyugdíjreformot vár a helyreállítási tervre (PNRR) megítélt milliárdokért cserébe, a PNL vezetése pedig egyenesen a pártból való kizárással fenyegette meg azon tagjait, akik nemmel mernek szavazni. Nem is mertek. Nicolae Ciucă PNL-elnök le is szögezte, hogy a nyugdíjreform melletti elkötelezettségüket jelzi, hogy saját magukkal kezdik az egészet, mintegy példát mutatva ezzel.
Ez mind szép. Csakhogy a többi különleges nyugdíjról – bírák, katonák, rendőrök stb. – szóló tervezet képviselőház által módosított formáját szerdán fogadta el a szenátus.
És ebben bizony van néhány olyan módosítás, ami szépen megmutatja, hogy csak kirakatreformról van szó,
amit muszájból fogadtak el az urak.
Mint tudjuk az egész reform lényege abban állt (volna), hogy egyrészt megemeljék a jelenleg pofátlanul alacsony nyugdíjkorhatárt a speciális nyugdíjakra jogosultak esetében: a bírák és ügyészek esetében 60 évre, míg a többi kategóriában, az egyenruhásokat is beleértve, az általános 65 évre. A képviselőház azonban – miután az EU-s szervekkel letárgyalták a tervezet eredeti verzióját! – úgy módosította ezt a részt, hogy
a nyugdíjkorhatár-emelés csak öt év türelmi idő után, vagyis 2028-ban kezdődik majd el,
akkor is csak fokozatosan, így aztán 20 évnek is el kell majd telnie, mire a különleges nyugdíjak ténylegesen „kimennek a divatból”.
A másik módosítás is beszédes: a törvény eredeti formája előírta, hogy egyetlen nyugdíj sem lehet magasabb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, az átlagbért (kb. 4000 lej) meghaladó nyugdíjakra pedig 30%-os adót vetnek ki.
A képviselőház szakbizottságai azonban ezt a 30%-kot egy tollvonással 15%-ra csökkentették.
Szerdán ugyanakkor a képviselőház is megszavazott egy másik, a fizetés és a nyugdíj halmozását megtiltó törvényt, bizonyos kivételekkel. A kivételek között pedig ott vannak a választott tisztségviselők (khm), a tanárok, az idősgondozók, az orvosok és ápolók, a papok és művészek, a Román Akadémia tagjai és az autonóm hatóságoknál (BNR, ANRE, ASF, ANCOM) dolgozó személyek is. Vagyis lényegében itt is gondoskodtak mindenkiről, akit valóban érintett volna a reform.
Szóval, mint az okos lány, csináltunk is reformot, meg nem is.
A halasztással egyértelműen az érintettek haragját akarták csökkenteni (hiszen már a bírák és a rendőrök is csúnyán tiltakozni kezdtek az előjogaikért), mintha a sorok között azt üzennék nekik ezzel a törvénnyel, hogy
5 év sok idő, addig még vissza is lehet csinálni az egészet
– ha az EU-tól már megkaptuk a pénzeinket –, azalatt az 5 év alatt meg amúgy sem lesz tényleges változás, szóval csak nyugi, megoldjuk okosban.
Mint mindig.
Az adókulcs csökkentésével pedig szintén nem lehetett más a cél, mint az, hogy megmutassák: mi megint megesszük a kecskét is, meg a káposztát is, közben meg úgy teszünk, mintha megreformáltuk volna ezt a rendszert.
De mi úgy reformálunk, hogy mindenki jól járjon. Legalábbis mi és a barátaink.
A többiek meg eddig is elboldogultak valahogy.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
