Romániát pofán csapta a feketepiacon vásárolt patkányirtók valósága

Az elmúlt pár napban két olyan eset is történt, mely túlmutat a romániai hétköznapok megszokott abszurditásán, és kizökkentette sztoikus nyugalmából az államfőválasztásban elbambult országot. Egyrészt Hargita megyében elgázoltak egy medvét, mely az istennek sem akart elpusztulni magától, inkább törött végtagokkal kivárta, míg a vízfejű Bukarestben döntenek a sorsáról. Másrészt Temesváron egy banálisnak számító patkány- és rovarirtás három ember, köztük két kisgyermek életét követelte. Mindkét esetből simán díjnyertes újhullámos filmet lehetne rendezni, ahogyan a hígított kórházi fertőtlenítőszerek alig három évvel ezelőtti botrányát is filmvászonra álmodták. Szóval ez is igazolja, hogy a Mitikák és a Dorelek világa – az a posvány, melyben a politikai széljárástól függetlenül kénytelenek vagyunk élni – gyakorlatilag kimeríthetetlen témaforrás, bár az is igaz, hogy meglehetősen gyakran támad déjà vu érzésünk, mintha ugyanazt a filmet néznénk legalább harminc éve, újra és újra. Mintha mindegyik tragédiának ugyanaz lenne a forgatókönyve: megtörténik a baj, kiderül, hogy senki sem tudja, mit kellene csinálni, mindenki arra vár, hogy majd valaki megoldja a problémát. Majd kezdődik az ujjal való mutogatás, a dörgedelmes politikusi nyilatkozatok, a menesztések, az egyébként teljesen felesleges vizsgálóbizottságok létrehozása, a szakértők megkérdezése, az okok feltárása. Végül mindig kiderül, hogy valaki nem tartott be egy törvényt, egy előírást, valaki már megint sumákolt – kellett egy új terepjáró a megspórolt pénzből. És ehhez persze a legtöbbször társul, hogy az illetékesek, akik az adófizetők pénzén tengetik mindennapjaikat az állami intézményekben, teljesen párhuzamosak azzal, amiért fizetjük őket. Ugyanezen partitúra szerint alakul a patkányirtós tragédia is: máris kiderült, hogy a rovarok és rágcsálók irtására szakosodott cég vezetője egy ismerősén keresztül, a feketepiacon (!) vásárolta a lépcsőházban használt mérget, melyről tudta nagyon jól, hogy a megszokottnál erősebb a koncentrátuma. A cégvezető mindent beismert, azt is, hogy már alkalmazta a szert más helyszíneken is, állítja, nem volt rá panasz. Megy a magyarázkodás, hogy valójában ezúttal csak azokban a lakásokban használták, amelyekben pillanatnyilag senki sem lakott, nem gondolták volna, hogy átszivárog a hatóanyag más lakásokba is. Most már késő magyarázkodni, a feketepiacon vásárolt patkányirtó két kisgyermek és egy anyuka életét vette el. A botrány még csak most fog eszkalálódni, majd szépen elfelejtődik, mint az összes többi. A biztonságérzetünket azonban sikerült ismét alaposan megtépázni, hiszen újból és újból bebizonyosodik, hogy Románia az a hely, ahol tényleg bármi megtörténhet, mint a filmekben. A patkányok vígan élnek, mi pedig kénytelenek vagyunk óvatosan lavírozni közöttük.