Ismerik a világtörténelem legelső macskás videóját? A világ első filmstúdiójában készült, 1894-ben. A bő fél perces mozgóképen két bokszkesztyűs macsek látható, amint püfölik egymást.
Nos, erre a cicaöklözésre emlékeztet az a valóban látványos orál-kungfu, amely két jeles járványszakértő politikus között zajlott ezekben a napokban. És akkor nézzük:
A bal sarokban: Alexandru Rafila úr! Erősségei: jeles mikrobiológus professzor, az Egészségügyi Világszervezet romániai képviselője, ért a vírusokhoz. Gyengeségei: a PSD soraiban próbál politizálni, a hírek szerint államelnökségről is álmodik néha, nem ért a politikához.
A jobb sarokban: Emil Boc úr! Erősségei: liberális és Cîțu-párti politikus, Kolozsvár bebetonozott polgármestere, ért a simulékony politikához. Gyengeségei: rajong az ingatlan-befektetésekért (és -befektetőkért), az Untold nevű stickfesztiválért, továbbá a sokszínűségként eladott egy(román)nyelvűségért. Ja, nem ért a vírusokhoz.
A csata egy Rafila-féle bal egyenessel indult, de akkorával, hogy kollégám találó megfogalmazása szerint, a pandémia negyedik hulláma adta a másikat. Hogyaszongya, ő értékeli a kolozsvári bíró rajongását az Untold nevű stickfeszt iránt, de most aztán nézheti magát a nagyon okosváros (és populista vezére), mert valószínű, hogy elsőként fog a járványügyi karanténkötelek közé lépni.
Viszont DJ Bock-ot sem éppen nádszálból faragták, állta a sarat, sőt, olyan jobb horoggal válaszolt, hogy mikrobiológus legyen a talpán, aki nem szédül bele. Nemes egyszerűséggel elküldte a peszedés professzor urat… oltáskampányra. Ahelyett, hogy itten szópofozkodik, foglalkozzon inkább azzal, amihez ért.
Hogy melyik politikus kandúr győzött? Nehéz megállapítani. Kár, hogy mindketten elfelejtenek egy dolgot: minket. Akik Kolozsváron, Erdélyben, ebben az elcseszett utódállamban próbálunk élni. Méltósággal, ha lehet. Ha hagyják.
És akkor ezek után tényleg nagyon, de nagyon várom, hogy a kolozsvári bíró lángpallossal védje az iskolákat, színházakat, mozikat, éttermeket, kocsmákat, fitnesztermeket, amikor majd ellepnek minket a negyedik járványhullám vészes számai.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.