pazsJó érzés egy barátságos államelnöki gesztussal kezdeni az új évet
Az államelnök magyarul is megszólalt újévi köszöntőjében. Nem, nem a román.
Az ukrán.
A tavaly megválasztott Volodimir Zelenszkij, színészi énjéhez hűen, igazi nagyívű, nemzetegyesítő beszédben üzent hazája népének. Arról beszélt, hogy az ukránoknak fel kell tenniük a kérdést, kik ők valójában; és az ukrán társadalom sokféleségének, változatosságának ecsetelésekor többek közt megemlítette (még ukránul) „Beregszász lakójá”-t, majd magyar nyelven hozzátette: „aki őrzi az anyanyelvét” (a videóban 2:08 percnél).
Ezzel ugyan nem törölte el – más nemzeti kisebbségek, így a románok mellett – a kárpátaljai magyarok nyelvi és oktatási jogait súlyosan csorbító jogszabályokat, de a jó szándékot nem volna illendő elvitatni tőle.
">könnyen parodizálható módján, de mégis az ember természettel szembeni felelősségéről beszélt, aminél aktuálisabb üzenetet akkor sem fogalmazhatott volna meg, ha maga Sir David Attenborough írta volna a beszédét.
Klaus Iohannis román államelnök virágnyelven bár, de gyakorlatilag saját és pártja politikai sikerét méltatta újévi üzenetében, és saját választási jelszavát („normális Románia”) ismételte meg, finom utalással a diaszpórabeli szavazókra.
Tanulság? Boldog új esztendőt az államelnököknek is.
Ja, és: Щасливого Нового Року 2020!
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
