Fiktív törvényterv: Hogyan büntessünk magyargyalázókat, hogy nekik is fájjon?

Figyelem! Ez az írás egy pamflet. Tehát (sajnos) sok köze nincs a valósághoz, amelyben a kisebbségjogi paradicsom és mintaállam (Románia, ha valaki nem tudná) egyes polgárai lazán gyalázhatják az említett paradicsom-mintaállam más polgárait (történetesen magyarokat), amennyiben van pár ezer lej erre a célra a bankszámlájukon. És akkor az alapötlet (amely máshol bizony a valóság részét képezi): egy Missouri állambeli orvvadászt pár évvel ezelőtt elkapott a hatóság, hogy őzeket lövöldözött, aztán elég csúnyán elbánt velük. Oké, a polgárt szépen bíróság elé állították és elítélték. De nem csak úgy becsukták a börtönbe, nem ám! Szegény feje köteles volt minimum havonta egyszer megnézni a Walt Disney-klasszikus Bambi filmet. Nos, nem lennék a szerencsétlen helyében. Akkor sem, ha kegyetlen orvvadász lennék. A börtön még oké, de a Bambi… És innen jutott eszembe, hogy ezt a rendkívül ellenszenves trikolór celebet, ezt az Oreste Teodorescu nevű nackóagitátort a minap 2000 lejre büntették, mert azon szórakozott a lepra tévéadásában, hogy az RMDSZ olyan, mint a koronavírus: „behatol a gazdaszervezetbe, ahol megsokszorozza nemzetellenes génjeit és átveszi az irányítást a politikai döntések fölött”. Ja, meghívottja is volt, akivel persze jól lehetett közösülni a magyargyalázásban, ugyanis az ex-marosi prefiről, a parlamentből épp kibukott PMP-s vérugató angyalkáról, Marius Pașcanról van szó. De hosszan tudnám sorolni az egységes és oszthatatlan nemzetállami elit magyarfaló tagjainak névsorát, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnöktől a Román Akadémia tudós és besúgógyanús elnökéig, Ludovic „Jó” Orbantól a derék bukaresti labdarúgókig (sportelit, ja). Tulajdonképpen a román összelit oroszlánrésze vidáman utálja kicsit a magyarokat, ha a felsőbb (állam- vagy magán-) érdek épp úgy követeli. És erre mit tehet a mindenféle diszkriminációra oly érzékeny diszkriminációellenes hatóság? Pár ezer lejes bírságpallossal simogatja a bűnösöket. Hát, hogy oda ne rohanjak! A pénz persze, számít, de ha ilyen olcsón meg lehet úszni, én is szórnám az ő helyükben. Nos, a nyomorult Missouri-beli orvvadász példájából kiindulva: nem, magyargyalázásért, gyűlöletbeszédért nem záratnám börtönbe a fent említett fickókat, ha én lennék a diszkriminációellenes bíró és lenne ilyen alternatív büntetésre törvényes lehetőségem. Sokkal brutálisabban bánnék el velük. Például arra kötelezném őket, hogy naponta élőben bejelentkezzenek a Facebook-on és ország-világ ellenőrizhesse, amint megnézik, például az István, a király rockoperát. És ha jól viselkednek, román feliratot is biztosítanék. De csak módjával. Hadd tanuljanak közben magyarul. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet jegyében. Mert jó dolog az, ha az állam hivatalos nyelvét megtanulja az egységesnek és oszthatatlannak képzelt állam hivatalos többségi polgára. De még jobb, ha olyan nyelveket is tanul, melyek esetleg segíthetik abban, hogy megértse, valójában milyen állam is az, amelyben él.