Jean St'AyEmil Boc egy működő Romániát akar, a francba!
Olvasom, hogy a kincses város multikultiba áztatott polgármestere, Emil Boc olyan beszédet mondott, hogy azt bizony Demagógosz is kölcsönkérné, ha élne. Tessék csak nézni, így kezdte:
Ez kérem, egyenes beszéd! Ugye, ott van a rétori egót Grál-kehelyként rejtő névmás-alany, aztán ott van a sziklaszilárd, felhorgadó, virilis akaratot kifejező állítmány, aztán ott van a mindenki számára világosan körülhatárolt tárgy (mert, ugye, a működő Románia olyan, mint például egy működő százas szög) és végül, de egyáltalán nem utolsósorban ott van a hozzáadott érték, az a karakán, néplélekből táplálkozó, közületek-vétettem-veletek-vagyok bukéjú kiszólás: a francba!
Megnéztem egy kifejezésszótárban, milyen magyar fordításai vannak a „fir-ar să fie” kifejezésnek, és ezeket találtam: a fenébe!, a pokolba!, az istenit!, szent szar!, csessze meg!, bassza meg! Szép, nem? A néplelkű polgi.
De mondta tovább is a Rétor, tessék (zárójelben a saját kommentjeim):
És akkor most tessék megfogózni, mert következik a rétori mesterkérdés:
Hát a fenébe is polgármester úr, tényleg, mi olyan nagy dolog ebben? Tessék esetleg eltöprengeni ezen, két szikrázó néplelkű szónoklat között. Mert bizony, igaza van, polgármester úr, az istenit neki, nem olyan nagy dolog ez. Csak a pokolba, ehhez először fel kellene számolni az évtizedek alatt maga köré gyűjtött politikai klientúrát, például. És valóban ki kellene tekernie a szanaszét burjánzó hivatali bürokrácia nyakát, hogy cseszné meg! Továbbá olyan közoktatási és munkakörnyezetet kellene teremtenie, a francba, ahol a gyermekek és a dolgozók nem azon törik a fejüket, hogyan lehetne minél előbb itt hagyni ezt a nem létező országot. Ja, és olyan légkört kellene teremtenie, polgármester úr, az istenit neki, ahol a polgár bizalommal tud viszonyulni a kínnal-keservvel megválasztott képviselőihez. Na és persze, arról sem kellene megfeledkeznie, polgármester úr, bassza meg, hogy bizonyos tájakon (például az ön hőn szeretett városában is) élnek olyan emberek, akiknek nem román az anyanyelvük, de attól még adófizető állampolgárok, és talán, fir-ar să fie, nem kellene őket a multikulturalizmus tüllfüggönye mögül újra meg újra megalázni.
Tetszik érteni, polgármester úr, a pokolba is?
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Zajlik az államelnök-választás
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
A könyvünnep esete Makedón (Nagy) Sándorral, aki civilben polgár
A könyvünnep esete Makedón (Nagy) Sándorral, aki civilben polgár
A Magaskultúra (papjainak, papnőinek) esete a nehéz időkkel
A Magaskultúra (papjainak, papnőinek) esete a nehéz időkkel
Pelé Erdélyben
Pelé Erdélyben
Az angyal
Az angyal
A vétó, az OMV-benzin, a tiroli sípályák és a román vámosok
A vétó, az OMV-benzin, a tiroli sípályák és a román vámosok
Képzett Románia, aprópénzből: egy döglött csirke jobban teljesít
Képzett Románia, aprópénzből: egy döglött csirke jobban teljesít
Ha december 1., akkor a magyarok anyjának keresztje?
Ha december 1., akkor a magyarok anyjának keresztje?
Egy sál, két sál, hány sál?
Egy sál, két sál, hány sál?
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
