Jean St'AyEmil Boc egy működő Romániát akar, a francba!
Olvasom, hogy a kincses város multikultiba áztatott polgármestere, Emil Boc olyan beszédet mondott, hogy azt bizony Demagógosz is kölcsönkérné, ha élne. Tessék csak nézni, így kezdte:
Ez kérem, egyenes beszéd! Ugye, ott van a rétori egót Grál-kehelyként rejtő névmás-alany, aztán ott van a sziklaszilárd, felhorgadó, virilis akaratot kifejező állítmány, aztán ott van a mindenki számára világosan körülhatárolt tárgy (mert, ugye, a működő Románia olyan, mint például egy működő százas szög) és végül, de egyáltalán nem utolsósorban ott van a hozzáadott érték, az a karakán, néplélekből táplálkozó, közületek-vétettem-veletek-vagyok bukéjú kiszólás: a francba!
Megnéztem egy kifejezésszótárban, milyen magyar fordításai vannak a „fir-ar să fie” kifejezésnek, és ezeket találtam: a fenébe!, a pokolba!, az istenit!, szent szar!, csessze meg!, bassza meg! Szép, nem? A néplelkű polgi.
De mondta tovább is a Rétor, tessék (zárójelben a saját kommentjeim):
És akkor most tessék megfogózni, mert következik a rétori mesterkérdés:
Hát a fenébe is polgármester úr, tényleg, mi olyan nagy dolog ebben? Tessék esetleg eltöprengeni ezen, két szikrázó néplelkű szónoklat között. Mert bizony, igaza van, polgármester úr, az istenit neki, nem olyan nagy dolog ez. Csak a pokolba, ehhez először fel kellene számolni az évtizedek alatt maga köré gyűjtött politikai klientúrát, például. És valóban ki kellene tekernie a szanaszét burjánzó hivatali bürokrácia nyakát, hogy cseszné meg! Továbbá olyan közoktatási és munkakörnyezetet kellene teremtenie, a francba, ahol a gyermekek és a dolgozók nem azon törik a fejüket, hogyan lehetne minél előbb itt hagyni ezt a nem létező országot. Ja, és olyan légkört kellene teremtenie, polgármester úr, az istenit neki, ahol a polgár bizalommal tud viszonyulni a kínnal-keservvel megválasztott képviselőihez. Na és persze, arról sem kellene megfeledkeznie, polgármester úr, bassza meg, hogy bizonyos tájakon (például az ön hőn szeretett városában is) élnek olyan emberek, akiknek nem román az anyanyelvük, de attól még adófizető állampolgárok, és talán, fir-ar să fie, nem kellene őket a multikulturalizmus tüllfüggönye mögül újra meg újra megalázni.
Tetszik érteni, polgármester úr, a pokolba is?
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Tanasă most éppen nem a magyaroknak ment neki
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.
Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték
Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.
Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A könyvünnep esete Makedón (Nagy) Sándorral, aki civilben polgár
A könyvünnep esete Makedón (Nagy) Sándorral, aki civilben polgár
A Magaskultúra (papjainak, papnőinek) esete a nehéz időkkel
A Magaskultúra (papjainak, papnőinek) esete a nehéz időkkel
Pelé Erdélyben
Pelé Erdélyben
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
