Jean St'AyElmentem a piacra, elmentem a… ja, nem!
Egész nyáron arról beszélt a hazai tudományos és nem-tudományos világ, hogy ősszel jön a második koronahullám. Félreértés ne essék, beszélni jó. Csak, hogy a Kőműves Kelemen rockballada
" target="_blank" rel="noopener noreferrer">egyik sorát parafrazáljam: A szólamokat most már nagy tettek kövessék. De nem követték. Ősz elején voltak viszont helyhatósági választások.
A második koronahullám pedig jött, berúgta az ajtót és a hazai tudományos és nem-tudományos világ idegbajt kapott. Persze nem azonnalit, á, dehogy! Egy ideig még beszéltek. Ahelyett, hogy például az iskolakezdés körül bevezették volna az általános kötelező maszkviselést. De nem, a kötelező és általános beszédkényszert vezették be további másfél hónapig. És akkor most itt vagyunk: toronymagas vírusszámok, a passzívtól az agresszívig (értsd, pofonra is kész) terjedő maszkviselés-tagadók, jajkiáltások, hogy hát továbbra sincs táblagépük az online oktatásra átállított iskolások egy részének, zárjuk be a színházakat, mozikat, kocsmákat, mert ott tobzódnak a vírushordozó népek, ja, és a piacokat is, hát persze, mert a a piacon ingyen adják-veszik a vírust a krumpli, murok, karfiol mellé.
A piacozásra térnék ki ezúttal. Mert itt van egy apró részletkérdés, amelyről (ki tudja, miért) nem beszélnek eleget. A piacokon, ugye, általában helyi kistermelők és viszonteladók ügyködnek. A helyi kistermelők a saját háztáji gazdaságaikban termelt javakat árulják. Illetve nem árulják. Illetve, ahol lehetséges, kivonulhatnak a település elöljárósága által biztosított nyílt terekre, hogy ott folytassák a tevékenységüket.
A mallokat és globális nagyboltokat viszont nem zárták be. Sőt, nem is szólították fel őket: ugyan vonuljanak már ki valamelyik rétre, hogy a Jóisten szabad ege alatt folytassák áldásos tevékenységüket. A mallokban és globális nagyboltokban nem a helyi kistermelők árulják portékáikat. Na de akkor hogy is állunk a hazai termelők büszke pajzson hordozgatásával? És hogy is állunk azzal, hogy a mallok és globális nagyboltok zárt tereiben vonagló néptömegek (köztük a fent jelzett maszkviselés-tagadók) szórják a vírust, mint magvető a magot? Ja, persze, a döntnökök szerint a piacok sokkal veszélyesebbek!
De ha már így döntött a döntnökség, van egy ajánlatom. A mallok elég nagy területen működnek. Vagyis sok hely van bennük, ahol semmiféle gazdasági tevékenység nem zajlik. Csak arra szolgálnak, hogy a néptömegek nyugodt vonaglását biztosítsák A pontból B, C, D…, Z pontokba. Ezekre a vonaglóhelyekre nyugodtan be lehetne telepíteni egy-egy piacot. És akkor a néptömegek vásárolhatnak helyi termékeket (is) vonaglás közben, a kistermelőknek meglenne a napi betevőjük. És közben a vírus nem, nem, nem terjedne tovább. Logikus, nem?
Hát, nem. És akkor folytatódjék a beszéd. Vagy, akinek nincs kedve hozzá, hallgassa meg az alábbi kis dalt és képzelje el, hogy kisétál a piacra:
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
Varga László Edgár
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
Szántai János
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában
Fall Sándor
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk
Sánta Miriám
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
