Miután nemrég elküldtem a teljes román politikai elitet a búsba, szerintem jogosan, itt az ideje, hogy elismerjem azt, ha valami jó, vagyis ha annak jeleit tapasztalhatom, hogy a döntéshozók nem vesztették el az összes eszüket. Márpedig, hogy a kormány, pontosabban az oktatási tárca javaslatára a járványügyi hatóság úgy döntött, hogy az iskolákat azokon a településeken sem zárják be automatikusan, ahol a fertőzöttség a mágikus hat ezrelék fölé nő, az jó.
Ha egészen pontosan akarnánk fogalmazni, akkor mellőznünk kéne a bezárás kifejezést, mert hivatalosan nem zárnák be az iskolákat, „csak” a fizikai jelenlét helyett online oktatásra állítanák át, de ez mellébeszélés. Az online oktatás olyan, mint a zsiráf a székelyviccben: ilyen állat nincs es. Háromgyerekes apaként felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy amit online oktatásként igyekeztek eladni nekünk az elmúlt másfél évben, az nem egyéb – pedagógusok, diákok, szülők számára egyaránt – rendkívül gyötrelmes alibizésnél.
Attól tartok, ez nemcsak a rendszer hibája, bár a rendszerszintű szakszerűtlenség, koncepció nélküliség és tehetetlenség kétségkívül ront a helyzeten. Az oktatási intézményeket látogató gyermekközösségek létezése természetükből fakadóan a jelenlétiség fügvénye. Az iskolák nemcsak azért vannak, hogy a diákok megtanuljanak írni, olvasni, számolni meg készségeiket és képességeiket egyénileg fejleszteni, hanem teret biztosítanak arra, hogy az embereknek már egészen zsenge koruktól esélyük legyen társadalmi lényekké válni. Ez nem lehet sikeres akkor, ha hosszabb távon hermetikusan elzárjuk őket egymástól, ha a társadalom szövetét már azelőtt szétziláljuk, hogy rendesen megszövődött volna.
Ennek a következményei később látszanak majd, de ha nem akarjuk, hogy a gyerekeinkből végképp szorongó, elidegenedett zombik váljanak, az úgynevezett jelenléti oktatást – ceterum censeo – fenn kell tartani mindenütt, ahol lehetséges (értsd: egy intézményen belül nem válik kritikussá a helyzet), a járványgörbétől függetlenül is; ez stratégiai kérdés.
Annál is inkább, mert a delta variáns veszélyesebbnek tűnik ugyan leánykori változatánál, de továbbra sem a kiskorúakra jelenti a legfőbb fenyegetést. Erre az a válasz, hogy igen, de az iskolai közösségek fertőzési góccá válhatnak, a kicsik pedig hazaviszik a vírust a nagyoknak.
Erre az a viszonválaszom, hogy a felnőttek félelmei miatt ne a gyerekeket büntessük, továbbá az, hogy az oltás ingyenes és bárki szabadon hozzáférhet. Fájdalmas felismerés, de mindenkit nem lehet megvédeni önmagától. Legalábbis a felnőtt polgárokat, akiknek szabadságukban áll döntéseket hozni saját életükről. A gyerekek sorsáról viszont mi döntünk helyettük – ne csesszük el.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.