" target="_blank" rel="noopener">beszédet mond az ENSZ közgyűlésén, New York-ban. Ezt mondja, többek közt (egész jó angolsággal): „A pandémia életünk szinte minden vetületét befolyásolta, ám ugyanakkor lehetőséget is adott a kezünkbe, hogy tanuljunk, alkalmazkodjunk és jobbá tegyük a dolgokat.”
Olvasom, hogy Florin Cîțu, a járványkormány felelősnek mondott miniszterelnöke az országon épp végigsöprő negyedik hullám felelőseit keresi. Kiadta az ukázt: vizsgálatot kell indítani, leplezzék le a román járványkudarc ludasait.
Tény: a pandémia negyedik hulláma olyan váratlanul érte Romániát, ahogy a tél szokta. Az is tény, hogy az illetékes hatóság olyan remekül felkészült az őszi vírusattakra, ahogy a télre szoktak.
Igaz, hogy az illetékes hatóság beszerezte a lakosság beoltására szánt vakcinamennyiséget. Aztán el is adott belőle, mert egy idő után nem kellett senkinek.
Igaz, hogy az illetékes hatóság csinos summát költött arra a bizonyos oltáskampányra, melynek során fényesen sikerült megszólítani azokat az állampolgárokat, akik mindenféle kampány nélkül is beoltatták volna magukat.
Igaz, hogy az illetékes hatóság (konkrétan a kormány, még konkrétabban a miniszterelnök) sokat ígért a második pandémiás évben: kórházi ágyakat, őshonos oltást, sok millió beoltott állampolgárt.
Igaz, hogy a szakemberek egyre élesebb figyelmeztetése ellenére (jön a negyedik hullám!) az illetékes hatóság egész nyáron vonogatta a vállát, hogy ő nem érti, miről is beszélnek ezek, hát nézzük a számokat, hol van itt bármiféle hullám.
Igaz, hogy az illetékes hatóság (elnök, kormány, szenátus, képviselőház, pártok, az egész banda) az egész nyarat azzal töltötte, hogy fát ültetett, biciklizett, golfozott, hátba szúrogatta egymást, kormányválságot teremtett, pártos választási intrikákban fetrengett.
Igaz, hogy az illetékes hatóság most (is) arról beszél, hogy emberek, tessék menni oltakozni. Annak ellenére, hogy nem nehéz belátni: ha valami csoda folytán hirtelen embertömegek kígyóznának az oltóközpontok előtt, ezen a hullámon nem változtatnának már, ugyanis amíg az oltás hatni kezd, az idő telik, a kórházi ágyak szintén.
És akkor feltenném a következő, teljes mértékben retorikai (és pusztába hányt) kérdéseket:
1. Miről is beszél ez az álkisebbségi államelnök? Mit tanult Románia illetékes hatósága a pandémiából?
2. Miről is beszél ez a felelős járványkormány-miniszterelnök? Mit is, kit is akar kivizsgálni? Vajon ki irányította az oltáskampányt, a negyedik hullámra való felkészülést?
Ja, és akkor van még egy hidegrázós hír: közeleg a tél. Is.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Földbe állhat a PSD, erre pedig ők is most jönnek rá. Történelmi időket élünk.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Az AUR álhírrel támadta az USR-s környezetvédelmi miniszter asszonyt, aki bekkhenddel adta vissza a taslit. És Emil Boc előhúzta a prosztókártyát a CFR–U meccs után.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.
Személyautóval ütközött egy motoros hétfőn kora este Erdőszentgyörgy Szováta felőli kijáratánál. A balesethez több mentőegységet is riasztottak, elsődleges információk szerint nem sikerült megmenteni a motoros életét.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.