Marad a nemzetközi pénzügyi felügyelet, s bár ez alaposan megkérdőjelezi Románia szuverenitását, a bukaresti politikusok felelőtlenségét ismerve talán nem is olyan nagy baj, ha rajta tartják a szemüket a költségvetés előkészítésén, végrehajtásán.

A népszavazásnak köszönhetjük azt is, hogy sokaknak felnyílhatott a szeme a magát időnként konjunkturális érdekből nemzetinek mondó baloldal igazi természetét illetően.

Egyelőre még mi is reménykedhetünk, hogy Johannis européer államfőként szemléletváltást hoz a politikába, és tamtamok nélkül elősegíti elvárásaink teljesülését.

A hitelezők nyilatkozatszigora akár jelzés is lehetett a regáti politikum felé, hogy amennyiben szeretnének továbbra is pénzügyi védőhálót, akkor cseréljenek kormányost a tavaszig.

Egyszerűen nem bírtuk megállni, hogy olvasóinkat ne részesítsük magyar nyelven is ebben az élményben. Mi kérünk elnézést.

Néhány nap múlva tehát váltás jön: távozik az eddigi államelnök, és jön az új. Akinek most jó nagy a népszerűségi indexe.

Gyakorlatilag minden ötödik gyermek életének adott időszakában szülők nélkül nevelkedik.

A költségvetés késik, a káosz uralg a román belpolitikában, hiszen a kormányfő minden energiájával ellenfelei lejáratásán és a hatalom megtartásán munkálkodik, nem érdekli a kormányzás.

Ellenségként kezelnek, kioktatnak, fenyegetnek, vagyonunkból kiforgatnak, megaláznak, tiltják nemzeti jelképeink használatát, és még a létünket is kétségbe vonják, miközben elvárják, hogy legnagyobb nemzeti tragédiánk kezdetének évfordulóján örömkönnyeket hullatva ünnepeljük, hogy a magyar helyett a román államhatárokon belül élhetünk.

Ha valóban olyan nagy hangsúlyt fektetnek az otthongondozásra, miért csak havi tíznapos ellátást támogat az egészségbiztosítás, ami súlyos bántalom esetén korántsem elég a felépüléshez?

Az Egyesült Államok tisztában van a romániai restitúció anomáliáival, beleértve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról született bírósági ítélet hordozta veszélyeket, mégsem tanúsít különösebb érdeklődést az ügy iránt.

Amikor az öcsém apukámmal egy kicsit Sepulturát hallgatott és mindketten hörögve ugráltak, anyuka nagyon megharagudott, mert kihallatszik a szomszédba, hogy nincs adventi hangulat nálunk.

A hitelezők nem bíznak már a kormányban, és az sem zárható ki teljes mértékben, hogy gesztusukkal Pontáék bukására játszanak.

Az SZDP-nek már a jövő évi költségvetés is a torkán akadt, az NLP nem tudja, mihez kezdjen a váratlanul ölébe pottyant lehetőséggel.

McCain „gesztusáért” voltaképpen az amerikai kormánynak kellene bocsánatot kérnie.

Ha tévéből lehetett, miért ne lehetne a fészbukról kormányozni!

Tíz évvel ezelőtt december 5-én a Mikulás nem hozott magyar állampolgárságot a külhoniaknak. De hozott aztán 2010-ben. Igaz, nem a Mikulás, hanem a kétharmados többséggel megválasztott Fidesz.