// 2026. november 16., hétfő // Ödön
Varga László Edgár Varga László Edgár

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

// HIRDETÉS

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2026. március 26., 17:31

Gyerekkoromban azt hittem, hogy ha van anyaország, akkor kell lennie gyerekországnak is. Az anyaország biztosan a hon kebeléből szoptatja a gyerekországot, és az országházban laknak.

Apaországról viszont nem hallottam gyerekkoromban

– biztosan rossz apaország volt, és elhagyta a családot.

Ott neveli szegény anyaország egyedül a gyereket, miközben az apaország ki tudja, melyik lebujban keresi a kétes boldogságot. Könnyűvérű országocskáknak fizeti a méregdrága pezsgőt, akiknek szép nagy hegységeik vannak, de akik szarba se veszik a szemmel láthatóan ittas apaországot. Csak a pénze kell nekik, ennyi az egész.

// HIRDETÉS

Szegény anyaország közben éjt nappallá téve dolgozik, hogy fel tudja nevelni a cseperedő gyerekországot, aki éppen abban a korban van, amikor olyan gyorsan nőnek az árterei, hogy félévente kell új védőgátakat vásárolni neki. Esténként ölébe veszi és ringatja, hisz bölcsője ő és sírja is.

Ott ül a gyerekország a hon ölében, és elkalandozva tapogatja annak szent rögjeit.

Az anyaország undorral gondol rá, vajon miféle céda rögöket tapogathat eközben a hűtlen apaország. Ilyenkor ingerült lesz, hevesebb ritmusban pumpál a hon szíve a hon kebelében.

Ilyesmiket gondoltam gyerekkoromban.

Vagy csak most gondolom azt, hogy ilyesmiket gondoltam gyerekkoromban. Most, amikor már nem gondolkodhatok úgy, mint egy gyerek, hiszen komoly felnőttek között kell viselnem a komoly felnőttarcot.

Ez nem mindig olyan könnyű ám!

Például olyankor, amikor – mint most is – egyes öltönyös felnőttek nagyon komolyan próbálnak meggyőzni más, sokkal rongyosabb ruhákba öltözött felnőtteket arról, hogy szavazzanak rájuk. Ha ma is gyerekfejjel tudnám nézni ezt az egész cirkuszt, ami ezzel jár, talán még vicces is lenne.

Így sajnos nem az.

Ma már tudom, hogy az anyaországnak nincs gyereke, maximum zabigyerekei vannak: mi.

Mi, akik valahogy sehova se illünk bele. Az anyaországban románok vagyunk, pedig nem vagyunk románok. A másik országban, ahol élünk – de ez mégsem a gyerekország, amit kiskoromban elképzeltem – magyarországi, esetleg ázsiai betolakodók vagyunk, pedig nem vagyunk sem magyarországi sem ázsiai betolakodók.

Ázsiai jövevények maximum annyiban vagyunk, mint bármelyik magyar határokon innen és túl, hiszen egyszer régen az őseink valóban onnan, Ázsiából jöttek ide egy bizonyos Árpád vezetésével.

Árpád biztos jó munkásember volt.

A többiek, akik vele jöttek Ázsiából szintén igen jó munkásemberek lehettek. Különösen ha nyilazásról volt szó, teszem azt lóról hátrafelé. Abban az őseinknek nem nagyon volt párja az akkori Európában, amely Európa el is kezdett félni az akkori magyaroktól (vö.: a magyarok nyilaitól ments meg, uram stb.).

Aztán letelepedtünk, elfelejtettük a nyilazást is, lassan minden egyebet is, amit régen, Ázsiában még tudtunk, és átlagos európai krapekok lettünk. Vagy legalábbis megpróbáltuk, annak ellenére, hogy valahogy már akkor is kilógtunk itt az egészből.

Most is valahogy kilógunk itt az egészből.

Az anyaországon kívüliek pláne kilógnak az egészből, de különben az anyaországi magyarok is kilógnak valahogy az egészből.

A nyilazás régen oly magas szinten űzött mesterségét azóta verbális nyilak lődözésére cseréltük fel, amelyek majdnem ugyanolyan rosszul tudnak esni, mint az igazi nyílvesszők ütötte sebek. Mivel a történelem úgy hozta, hogy a régi idők óta egészen sokféle magyar van már határokon innen, túl és egyéb helyeken is, ezért a magyarok immár nem kényszerülnek arra, hogy külső ellenségekre lődözzenek:

családias hangulatban, nemzeten belül oldják meg az ilyesmit.

Most például, a választási kampányőrület hajrájában, ha netalán gondom adódna az önmeghatározással, elég ha csak felmegyek az internetre, és máris eloszlanak egzisztencialista kételyeim. Anyaországi és mindenféle határokon túli magyaroktól egyaránt határozott válaszokat kapok a fölmerülő kérdéseimre a kommentszekciókban.

Megtudom, például, hogy tanulatlan, szőröstalpú, román fasz vagyok.

Erről beszéltem fennebb, az erdélyi magyarok egzisztenciális válságának fő oka ez lehet: nem tudjuk eldönteni, hogy románok vagy ázsiai betolakodók vagyunk. A kettő együtt nem megy.

Aztán arról is egyhamar értesülők a kommenteket böngészve, hogy

hazaáruló bozgor vagyok.

Ez már önmagában kihívás, tekintve, hogy a bozgor kifejezés afféle sehonnai, hazátlan egyénre utal. „Hazátlan hazaáruló” vagyok tehát, aki ne szóljon bele.

Én a magam részéről nem is szólnék bele, de attól a kilétemre vonatkozó, részletekben gazdag meghatározások folyamatosan érkeznek, mint a kimerült gólyák tavasszal. Példának okáért korcs is vagyok, valamint szörnyen, szörnyen ostoba.

Sorolhatnánk reggelig a variációkat egy témára (ránk). Ami azt illeti, gyerekkoromban nem egészen így képzeltem el azt, ahogy az anyaország szoptatja a gyerekországot.

Gyerekkoromban sok mindent nem így képzeltem el.

Aztán ez lett…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS