// 2026. november 22., vasárnap // Cecília
Fall Sándor Fall Sándor

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

// HIRDETÉS

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

(Külön)Vélemény

Szerző: Fall Sándor
2026. október 08., 17:30

Tegnap jött a hír, hogy a képviselőház döntő kamaraként megszavazott egy törvénytervezetet, amely megnöveli az otthon előállítható pálinkamennyiség felső határát. A törvény eddig is megszabta, hogy mennyi pálinka főzhető otthon, a mostani módosítás most a korábbi évi 50 litert 200 literre emeli. Ez a mennyiség adómentes, fölötte viszont már jövedéki adót kell fizetni. Azt is kimondja a jogszabály, hogy ez a pálinkamennyiség csak saját termésből főzhető, csak személyes vagy családi fogyasztásra, vagyis nem lehet eladni.

A másik törvénymódosítási javaslat, amiről szintén tegnap jött híradás, a drogfogyasztásra vonatkozik és egyelőre csak tervezetként létezik. Romániában jelenleg drasztikusan büntetik a kábítószer-birtoklást, akkor is, ha saját használatról van szó. Ez a kezdeményezés azt javasolja, hogy a saját használatra tartott drogok birtoklása ne minősüljön bűncselekménynek, csak kihágásnak, a hatóságok pedig csak pénzbírságot szabjanak ki az ilyen esetekben.

A kezdeményezők gyakorlati szempontokkal, a realitásokból kiindulva indokolják a módosítás szükségességét.

A szervezett bűnözés (mint például a drogkereskedelem) elleni fellépés helyett az állam a fogyasztókat bünteti – írják az indoklásban a kezdeményezők –, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) által kezelt ügyek több mint 77 százaléka kábítószerrel kapcsolatos, a büntetőeljárás alá vont személyek 80 százaléka pedig egyszerű fogyasztó. Vagyis az erre szakosodott ügyészek minimális kábítószer-mennyiséggel elkapott fiatalokkal bajlódnak, ahelyett hogy a probléma gyökerével – vagyis a drogterjesztő bűnszervezetekkel, a terjesztéssel és a kereskedelemmel – foglalkoznának. Tíz év alatt a drogfogyasztók elleni ítéletek megtízszereződtek, eközben a csempészek és kereskedők esetében alig mozdult valami – írják.

// HIRDETÉS
Azt is hangsúlyozzák – és ez a javaslatot megalapozó fő szempont –, hogy a módosítás nem a drogfogyasztás elnézését vagy legalizációját jelenti,

hanem a megfelelő optika alkalmazását a kábítószer-fogyasztásra, amit elsősorban nem büntetőjogi, hanem egészségügyi problémaként kellene kezelni, a fogyasztóknak pedig segítséget biztosítani, nem bíróság elé állítani őket. Ez a szemszög egyébként összhangban van több nemzetközi közegészségügyi ajánlással, amelyeknek az a lényege, hogy ne a büntetőjogot használjuk egy alapvetően egészségügyi probléma kezelésére.

Ennek a két szerhasználati témának az egymás mellé állítása rögtön összehasonlításra késztet és azt a következtetést sugallhatja, hogy ha a pálinkaivás jó, a drogozás is legyen az, és hogy az állam mindkettőt bátorítja. És hogy a pálinkafogyasztás elfogadottságából következnie kellene a kábítószer-használat elfogadásának is.

Pedig ez a következtetés téves. A két területet nem lehet összemosni, és nem is lehet egyszerűen egyenlőségjelet tenni a pálinka és a kábítószer között.

De kezdjük az alapokkal. A különféle tudatmódosító szerek fogyasztása (és a vele kapcsolatos problémahalmaz is) egyidős az emberiséggel. Önmagában nem lehet egyszerűen és kategorikusan rossznak vagy jónak minősíteni – egyszerűen volt, van és lesz is. Vallási, rituális, gyógyászati, közösségi, teljesítményfokozási, élvezeti, rekreációs célból fogyasztott az ember egy sor természetes eredetű szert, a vegyészet és a gyógyszerészet fejlődésével pedig szintetikus anyagokat is.

És mindig kísérte valamilyen szabályozó, restrikciós mechanizmus, annál az egyszerű és észszerű oknál fogva, hogy a közösség egésze nem lehet egyszerre és folyamatosan módosult tudatállapotban. Sok törzsi közösségben a tudatmódosító szerek használata általában a varázslóhoz, a sámánhoz, a szent emberhez kötődött. Ennek rituális, spirituális dimenziója van, mivel csak az arra alkalmas ember találkozhatott közvetlenül a természetfelettivel, közvetíthetett a mágikus és a való világ, a szent és a profán között. Ugyanígy, a gyógyító ember ismerte az ilyen szerek hatását és ő osztotta ki, adagolta a közösség többi tagjának a gyógyszert vagy a harcosoknak a teljesítményfokozót.

Az alkohol viszont mindig jóval elterjedtebb és hozzáférhetőbb és a mindennapi élet része volt, Európában legalábbis.

Ezért a társadalmi elfogadottsága is jóval magasabb, mint a kábítószereké. Viszont mindkét szer esetében közös, hogy – legalábbis a nyugati kultúrkörben – soha nem sikerült felszámolni, betiltani a fogyasztásukat, és ez ma is így van. Az alkoholfogyasztás korlátozására történt és történnek kísérletek, de a jelenséget egyik sem tudta és tudja megszüntetni. Az 1920-as évek amerikai alkoholtilalma nem szüntette meg a fogyasztást, csak áttolta az illegális zónába. A jelenleg is érvényes szabályozások – például az ittas autóvezetés tiltása – sem szüntetik meg a szeszfogyasztást.

A tudatmódosító szerek használata tehát, ha nem is általános, de örök emberi tevékenység, akkor is, ha problémás,

éppen azért, mert alapvető emberi igényekkel függ össze: a fájdalomcsökkentéssel, a kikapcsolódással, a természetfeletti keresésével és a saját tudat megértésének kísérletével. Viszont korszakonként vagy kultúránként eltérő a fogyasztáshoz való viszonyulás, említsük csak például az iszlám világban érvényes vallási gyökerű alkoholfogyasztási tilalmat.

A nyugati kultúrkörben a kábítószer-fogyasztás a 19-20. században jelent meg erőteljesen közösségi, társadalmi problémaként, aminek a kezelésében a szabályozó hatalmánál fogva az államnak nagy szerepe van. Az alkoholfogyasztás továbbra is szabadabban kezelt kérdés, mint a droghasználat. Ennek ugye az elfogyasztott szerek eltérő hatása az oka, de itt is megvannak az árnyalatok. Egy-két pohár bor vagy sör elfogyasztása nem ugyanaz, mint amikor egy heroinista magába injekciózza az adagját. Miközben mondjuk egy alkalmi marihuána-fogyasztó sem sorolható ugyanabba a kategóriába, mint egy idült alkoholista. Viszont az alkoholizmus ugyanúgy komoly egyéni és közösségi probléma, mint a drogfüggőség.

Ez a különbségtétel, a jelenségek részletesebb értelmezése és kezelése jelenleg éppen folyamatban van, főleg a nyugati kultúrában.

Több országban megtörtént vagy folyamatban van a könnyű drogok kisebb-nagyobb mértékű dekriminalizációja és legalizációja. Ennek az oka egyszerűen a valós állapotokkal való szembenézés és elfogadás, annak a felismerése az eddigi évtizedes tapasztalatok alapján, hogy jobb megengedőbb, de valamelyest ellenőrzöttebb körülmények között kezelni ezeknek a szereknek a fogyasztását, mint drákói szigorral, de eredménytelenül tiltani.

Egy közösségben ugyanis mindig lesznek olyan emberek, akik különféle szereket – kábítószert vagy alkoholt – fogyasztanak, illegálisan is. Vagyis az állam nem tudja ezt az emberi viselkedést felszámolni, annyit tehet, hogy folyamatosan vizsgálja: milyen szabályozással csökkenthető a lehető legalacsonyabb szintre a fogyasztás egyéni és közösségi kára, ugyanúgy, mint a bűnözés esetében. Ráadásul az államnak olyan szempontokat is figyelembe kell vennie, amelyek nem feltétlenül jelennek meg az egyén szintjén, legalábbis nem olyan súllyal, mint például a fiatalok védelme, a közbiztonság, a közlekedésbiztonság vagy a családvédelem.

A nagy kérdés az, hogy mi alapján dönti el az állam vagy a társadalom, hogy melyik tudatmódosító szer használata minősül magánügynek és melyiké szabályozandó közügynek, akár büntetőjogi problémának.

Aktuális romániai viszonylatban: kétszáz liter pálinka előállítása magánügy, de egy marihuánás cigaretta birtoklása már közügy és büntetőjogi kérdés? Ez egy igen fontos, és a konkrét területén jóval tovább mutató biopolitikai hatalmi kérdés: egy közösségben meddig és milyen körülmények között rendelkezhet az ember a saját testével, hol van a határ az egyéni test és annak közösségi és állami megközelítése között?

Ezekre a kérdésekre nincs végleges válasz, egy sor kulturális hagyomány, társadalmi norma és az egyén-közösség viszonyban történő folyamatos változás határozza meg, hogy a társadalom és az állam hogyan kezeli.

A helyzet most éppen az, hogy Romániában nagyobb mennyiségű saját fogyasztásra szánt pálinka kulturálisan, társadalmilag és államilag is elfogadhatóbb, mint kis mennyiségű könnyű drog birtoklása. Ezen módosíthat a drogszabályozásra vonatkozó jogszabály-módosító enyhítés, ha átmegy a parlamenten és törvény lesz belőle. De az alapkérdés továbbra is érvényes: hol és mi alapján vonható meg az állami politika és a büntetőjog határa a magánszféra viszonylatában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)
Krónika

Kulákgyerekként megbélyegezték, de nem adta fel, egész életét isteni ajándéknak tekinti a százéves Balogh Gizella (1.)

Kézdivásárhelyen született 1926-ban, átélte a front borzalmait, kuláklányként kitették az egyetemről, de nem adta fel, tanár lett. Két évtizeden át vezette a kolozsvári katolikus nőszövetséget. A százéves Balogh Gizellával beszélgettünk.

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
Székelyhon

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról
Székelyhon

Megvan az első konkrét lépés a községek összevonásáról

Luca Niculescu miniszterelnök bejelentette, hogy a fejlesztési minisztérium elkészítette az ezerötszáz fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, amelyet pénteken közvitára bocsátanak.

// még több főtér.ro
Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?
2026. november 18., szerda

Melyik a szexibb? Az áleurópai PSD? Vagy az álszuverenista AUR?

Az utóbbi évek tetszhalott hazai politikai faunája a Bolojan-kormány megbuktatása óta feltámadt, sőt, állandó párzási időszakba lépett. Minden mioritikus pártlénytárs bőg, rigyet, dürög, ki-ki állása és ízlése szerint, élen a PSD-vel meg az AUR-ral.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Az RMDSZ és az őszinteség politikája
2026. november 17., kedd

Az RMDSZ és az őszinteség politikája

Kimerülőben van az a politikai képviseleti modell, amelyben a választóktól négyévente bizalmat kérnek, a választások között pedig a politikai szervezet saját maga határozza meg, mit tart fontosnak elmondani a közösségnek.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS