Egy tévénéző dilemmái

„Azt is sokszor mondják, hogy az egyetlen működő állami intézménye az országnak a Korrupcióellenes Ügyészség. Tényleg dolgozik, sokat dolgozik. És úgy néz ki, valóban gyökereiből akarja kiirtani a korrupciót. Ezt sugallja az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése.

Mégis sokszor ijesztő, hogy olyan volt magas rangú állami tisztségviselőket kísérnek be bilincsben, akik korábban az ország sorsát igazgatták. Olyan szempontból is ijesztő, hogy már sokak szerint nem is szabad miniszteri tisztséget vállalni, mert a mandátum végére a bársonyszéket priccsre cserélik. De a másik szempont még ijesztőbb: úgy tűnik, hogy ezt az országot csupa köztörvényes tolvaj, csaló, korrupt és zsaroló igazgatja, kezdve a legmagasabbaktól a legkisebbekig. Innen meg már akár az is következhet, hogy a jelenleg fungáló tárcavezetők is egy sorsra jutnak a DNA által jelenleg vizsgált elődeikkel. Hiszen mindig akad egy feljelentés, amely nyomán vizsgálat indul, a vizsgált személy pedig, amikor érzi, hogy szorul a nyakán a hurok, »bemártja« a társait, és innentől kezdve a dominó elve érvényesül.

Eközben »hivatalos« adatok szerint sose éltünk jobban, mint ma. A gazdaság dübörög, a kormányfő ezerlejes minimálbért ígér, az év elején nem növelt egyetlen adót sem, sőt »megoldja a frankhitelesek gondját is«. S hogy még jobb legyen, növeli a szavatolt minimális nyugdíjakat is (az más dolog, hogy pontosan négyszáz lejre).

Furcsa, hogy ez a sok »jó« nem tükröződik a lakosság vásárlóerejében. Nagy a szegénység, az elégedetlenség, a holnaptól való félelem. Mindenki fél: a korrupcióból meggazdagodott politikusok azért, mert holnap náluk kopogtathat a DNA, a szegények pedig azért, mert nem biztos, hogy holnap is jut a mindennapi kenyérre…"