Egy gondolat bánt engemet a parlamenti választások napján

Miért van az, hogy így a koronavírus-járvány második hullámának bizonytalanságában arra gondoltak, hogy lerövidítsék a jelöléshez szükséges támogatói aláírásgyűjtés idejét (RMDSZ-kezdeményezés volt, ha jól emlékszem), arra viszont nem, hogy mondjuk töröljék a hírhedt flotant, vagyis az ideiglenes lakcímen való tartózkodási engedély szükségességét a szavazáshoz azok számára, akik nem a személyi igazolványuk szerinti megyében élnek? Külföldről elviekben lehet szavazni, persze annak, aki időben gondolkodott ezen, és a román postára bízta a voksát, vagy hajlandó ezért elég nagy utat megtenni egy román külképviseletig. Ez manapság nem egészen egyszerű dolog, miközben mindenki azt mantrázza, hogy csak akkor mászkálj, ha muszáj.

Lehet azt mondani, hogy csak egy nyamvadt ideiglenes tartózkodási engedély választ el a szavazástól, kellene venni a fáradtságot, és elmenni a lakosság-nyilvántartó hivatalba. Biztos rém egyszerű igényelni ma már, csupán 4-5 formanyomtatvány kell hozzá. Végül is amikor jó pár éve legutóbb megtettem, csak az egymás nyakába lihegő, türelmetlen emberek sokaságát, az unott, flegma, hosszadalmas ügyintézést kellett elviselni, és tíz napon belül máris bejegyzett lakosa lettem a városnak.

Akit nem zavar a bürokrácia, annak ott van esetleg egy főbérlő, aki mondjuk nem nyitott arra, hogy bejegyezze az albérlőjét. Ugyanakkor van, aki úgy adja ki a lakását, hogy nem is tartózkodik az országban. Az albérlő felől pedig ott van az a szempont, hogy a tartózkodási engedélyt egy olyan tartózkodási helyen szeretné kérni, ahol biztos abban, hogy hosszú távon marad. Hosszú távra tervezni a kolozsvári albérleti díjak és a gazdasági bizonytalanság mellett? Na, ne vicceljünk.

Rengeteg okot lehetne még felsorolni, de nem is ez a lényeg. Nézzünk csak körül a szűk környezetünkben, számoljuk össze, hogy a flotant hiánya hány ismerősünket gátol meg abban, hogy éljen szavazati jogával, és annak alapján döntsük el, nem lenne-e ideje kicsit átgondolni ezt az egész procedúrát, és a választási csalások lehetőségének kizárásával leegyszerűsíteni azok számára is a szavazást, akik nem ott élnek, ahová a személyijük szól?

A mai automatizált és atomizált, járvány sújtotta világban, amikor egyes országokban már nem science fiction az elektronikus szavazás, lehet nem ártana túllépni a kilencvenes évek gondolkodási szintjén, és megérkezni a 21. századba.