A tudatlanság uralma

„Minap látott napvilágot a döbbenetes adat: az elmúlt négy év alatt felére csökkent Romániában az egyetemisták száma. Ha azt hinnénk, hogy a diplomagyárak miatti torzulás rendeződött csupán, tévedünk, jelenleg a 30–34 év közötti fiatalok alig 21 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséget igazoló oklevéllel, pedig az európai átlag majdnem 36 százalék. Az elvárások komolyak, öt éven belül uniós szinten el kellene érnie a 40 százalékot ezen aránynak, s Romániától azt kérték, 2020-ra az ifjak legalább 26 százaléka végezzen valamilyen egyetemet.

Hogyan jutottunk ide? Jelentősen hozzájárul e drámai adathoz a drasztikus népességfogyás, a külföldön munkát vállalók milliói, akik magukkal vitték gyermekeiket, de a tanügyi rendszer katasztrofális helyzete is, az a tény, hogy a tizenkét osztályt elvégző diákok alig fele érettségizik sikeresen. Miniszter minisztert követ, reform reformot, de ésszerűsíteni, eredményessé, sikeressé tenni az oktatást mai napig nem sikerült, elavult tantervek, tankönyvek, módszerek nyomorítják a gyermekeket, tanárokat, ésszerűtlen érettségi zárja az elherdált 12–13 esztendőt. Ötletek röpködtek már százával, kísérleteztek ilyen-olyan korrigálással, de mindenik kudarcba fulladt, nincs bátorság, pénz, szaktudás az alapoktól átalakítani a rendszert.

A jelenlegi romániai iskolák éppen az életre, a boldogulásra nem nevelik gyermekeinket, az érdeklődést, a tudásszomjat ölik ki belőlük a túlzsúfolt órarenddel, a memorizálásra alapozott módszerekkel. Alulfizetett, fásult tanárok próbálják túlélni az örök átmenet időszakát, a legjobbakat is legfeljebb csak az oktatás iránti szenvedélyük motiválja.

Nincs, amiért csodálkoznunk, ha a 18–19 éves diákok többsége valósággal menekül az iskolapadból, nem látja a továbbtanulás értelmét, értékét, fölöslegesnek tartja szülei napi nyomorát az egyetemi évek anyagi terhével súlyosbítani. És így megy ez két és fél évtizede, minden újabb tárcavezető új reményt villant, aztán még mélyebbre süllyed az oktatás összetákolt csónakja.

Pénz nélkül nem lehet reformot megvalósítani. A világ legfejlettebb államai GDP-jük legalább 7–8 százalékát fordítják oktatásra, és nem véletlen az sem, hogy Kanadában például a lakosság 51 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Izraelben 46, Japánban 45, az Amerikai Egyesült Államokban 42 százalék. Romániában ez az arány 20 százalék körül mozog, és alig haladja meg a 3,5 százalékot az oktatás költségvetése. Fogynak az egyetemisták, fogy a tudás, az agy, meghonosodott immár a tudatlanság uralma. Az ország mindenkori irányítói szétlopkodják, elherdálják az élhető jövő reményét is."